Mégse

Lucz Dóra továbbra is uralja a 200 métert

Női K-1 200 méteren Lucz Dóra, a csapathajó szempontjából is fontos férfi K-1 500 méteren Kopasz Bálint volt a leggyorsabb a szegedi válogató utolsó napján. Az újpestiek kenusa, Fekete Ádám duplázott, míg férfi K-2 200 méteren Horváth Bence és Szomolányi Máté kormányproblémája miatt elmaradt a nagy ütközet a Balaska Márk, Birkás Balázzsal párossal – utóbbiak könnyedén győztek. Takács Tamara három aranyával a válogató legeredményesebb versenyzője lett.

Válogató
Hír

Ha 200 méter, akkor Lucz Dóra! 2017-ben eddig az újpestiek fiataljáról szól a K-1 200 méter, a Világkupán és most, az első válogatóversenyen is Almási Nándor tanítványa gyűjtöttbe be az első helyet. Pedig Dóri rajtja ismét nem volt tökéletes, sőt, a hullámzó Maty-éren meg is billent egy kicsit, mégis fölényesen tudta maga mögé utasítani a négyszeres világbajnok Vad Ninettát, valamint a kétszeres olimpiai bajnok Fazekas-Zur Krisztinát a versenyben.

„A rajt nem sikerült, hogy a szél vagy éppen más miatt, azt nem tudom, majd kielemezzük – mondta Lucz Dóra. – Ami fontos, hogy győzni tudtam egy ilyen kemény mezőnyben. Jó lett volna, ha emellé egy jó pályát is tudok menni, de a lényeg, hogy az Európa-bajnokságon én vihetem el a kétszáz egyest.”

Lucz Dóra a K-1 500 méteren megszerzett második helye miatt a női négyes indulásra is pályázhatna, bár nem biztos, hogy a plovdivi Európa-bajnokság időrendje miatt (alig egy óra van a két szám között) belefér a duplázás.

Ahogyan – szintén az időrend miatt – Kopasz Bálint sem tud rajtolni a férfi négyesben. Az algyőiek fiatalja K-1 500 méteren ismét „zsebre rakta” a férfi kajakos mezőnyt – óriási hátszélben 1:36.027-et, minden idők negyedik legjobb idejét lapátolva. A második helyen a győri Mozgi Milán, a harmadikon a Tótka Sándorral párosban győztes Nádas Bence zárt.

„Az Európa-bajnokságon szeretnék ötszáz és ezer egyest indulni, a későbbiekben pedig jó lenne ott lenni az ötszáz négyesben is, ezért nyomom meg ezt a számot, ezért indulok el” – mondta Kopasz Bálint, aki egyre többször mutatja, hogy az állóképessége mellett a robbanékonyságára sem lehet panasz.

Robbanékony, nagy csatára volt kilátás K-2 200 méteren a Balaska Márk, Birkás Balázs, valamint a Horváth Bence, Szomolányi Máté kettős között. A várva várt ütközet azonban hamvába holt, amikor Horváth Bencéék a rajt után leálltak. A győri duónak jól láthatóan kormánygondjai adódtak, dühösen eveztek ki a partra, míg az U23-as korú Balaska Márkék könnyedén húzták be a győzelmet.

„Nagy küzdelemben jó csatát nyerni, így az egyik szemünk sír, a másik pedig nevet a futam miatt – mondta Birkás Balázs, akit az is megzavart, hogy jó öt-hat perces csúszással indult a döntő.

„Nekem ez presztízsküzdelem lett volna Horváth Bencével, mert sokat versenyeztünk egymás ellen, így én is azt mondom, hogy nem teljes az örömöm – vette át a szót Balaska Márk, aki várja már a szolnoki második összecsapást a győriek duójával. És hogy mennyire tett jót a 200 méterüknek az, hogy az idén már elsősorban 500 párosra készülnek? „Az ötszáz méternek köszönhetően már jobban bírjuk a kétszáz végét, ami nálam kritikus volt” – tette hozzá Balaska.

Hogy mi történt pontosan a győriek hajójával?

„A döntő előtt pár perccel tönkrement a kormány a hajóban, ezért is csúszott a rajt időpontja. Próbáltuk összerakni, de rögtön a rajt után újra szétesett, kormányozhatatlanná vált a kajak, és elindultunk Birkás Balázsék felé. Nem volt más választásunk, vagy eltrafáljuk őket, vagy megállunk. Inkább megálltunk. Szomorú, mert eddig nem volt semmi baja a hajónak. Most lett. Pont a legjobbkor” – mondta Horváth Bence.

Férfi C-2 200 méteren Hajdu Jonatán és Fekete Ádám könnyedén győzött pedig nincs nagy múltjuk, gyakorlatilag ez a finálé volt a második összetérdelésük. C-1 500 méteren pedig ők osztozkodtak meg az első két helyen, Fekete győzött, Hajdu a második lett. Fekete Ádám mindhárom páros számban rajthoz állt a hétvégén, de saját bevallása szerint az ötszáz egyes a kedvence.

„Sajnos az ötszáz nem olimpiai szám, így több számot is indulnom kell. A kétszáz sosem tartozott a kedvenceim közé, de most, hogy így Jonatánnal egymásra találtunk, lehet, hogy a favoritom lesz. Az ezer méter még egyelőre nehéz nekem, mind fejben, mind fizikálisan, még nagyon sokat kell fejlődnöm ezen a távon, de úgy érzem, hogy párosban Sarudi Pállal a későbbiekben lehet keresnivalónk – mondta Fekete Ádám.

Női K-1 1000 méteren a harmadik aranyérmét ünnepelhette ezen a hétvégén Takács Tamara. A szám Európa-bajnoki ezüstérmese Bodonyi Dórát és Fazekas-Zur Krisztinát utasította maga mögé.

A válogatót lezáró számok a szokásoknak megfelelően az 5000 méterek voltak. Férfi kajakban a honvédos versenyzők által jól felpaprikázott Solti László zsebelte be az aranyérmet Ceiner Benjámin, Noé Milán és Noé Bálint előtt. „Volt ebben düh, mert nehéz egyedül felvenni a versenyt öt honvédossal, pláne úgy, hogy az egyik srác pont úgy vált vizet, hogy igazságtalanul engem esélytelen pozícióba tegyen. Úgy tűnt, elúszik ez a verseny, de Gere Bálinttal bajtársiasan megosztoztunk a terheken, és volt egy pillanat, amikor vissza tudtam magam küzdeni az első vízre. A finisben pedig nem mondom el, hogy mit rontottak el a honvédosok, de az utolsó pillanatot nem jól csinálták, és hát én sem vagyok lassú” – mondta Solti László.

A nőknél a szolnoki Bodonyi Dóra győzött, de meg kell említeni, hogy az élbolyban lévő Horváth Noémi kormánylapátja eltörött a Mihalik Sárával történt ütközés során, míg férfi kenuban Varga Dávid már az első nagy körben hatalmas előnyt szerezve nyerte meg a versenyt.

„Úgy álltam oda a rajthoz, mintha ezer méteren szerepelnék, az első kör fordítójában indítottam egyet, amivel sikerült leszakítanom Kiss Tamást, s innentől kezdve, tartva az előnyömet már csak biztonsági menetre törekedtem ezen a vízen. Bevallom őszintén, az elmúlt hetek huzavonája a párossal kapcsolatban megviselt, így ez a győzelem nagyon jót tett a lelkemnek. Kicsit dacból is született ez az eredmény” – mondta Varga Dávid.

A nap során két U23-as válogatót is megtartottak, amelyen C-2 200 méteren a győri Sáling Laura, Balla Virág kettős, valamint C-1 500 méteren hatalmas fölénnyel Balla Virág győzött.

Rokonlelkek, lapát nélkül

Ha valahol, hát a Latorca utcában gyakran megesik, hogy feltűnik egy-egy „legenda”: hajdani bajnokok, akik nagyságán és egyediségén nem fog az idő. Arra viszont már ritkábban adódik alkalom, hogy két olyan sportember látogasson el együtt az MKKSZ székházába, akik különböző nemzet csúcsversenyzőjeként küzdöttek egymással a világelsőségért, évtizedeken át. Wichmann Tamás és Ivan Patzaichin kettőse mindemellett mégsem az örökös versengésről szól, hanem a barátságról…

Hír

Az újságírók már helyet foglaltak, a vendégek a teraszon kapaszkodnak össze egy kihagyhatatlan fotó kedvéért – stílszerű dunai látvánnyal a hátuk mögött. Ivan – a maga hetven évével és az elmaradhatatlan hosszú copfjával – továbbra is egy éles szemű, fürge indián benyomását kelti, Tamás pedig a sokat tapasztalt emberek jellegzetes tekintetével és tekintélyével hitelesen alakítja mellette a törzs bölcsét. Néhány perccel később hangsúlyozza is: – „tartalmas életút van mögöttünk”… 

A házigazda szerepét betöltő Vaskuti István személyes emlékekkel indítja a beszélgetést, hiszen tizenéves kenusként kortársaival egyetemben – ahogyan ő maga fogalmaz – „szent áhítattal„ nézett fel a két ikonra. A mindössze egy év korkülönbséggel bíró példaképek akkoriban már javában vívták világraszóló csatáikat, melyeknek következményeképpen idővel nemcsak közismertté, hanem kiemelten közkedveltté is váltak a hazájukban.  Ivan-t beválasztották a többek közt művészeket, tudósokat, pop-sztárokat is felvonultató „minden idők 100 legnagyobb román személyisége” közé, Wichmannt pedig a Magyar Újságírók Országos Szövetsége által 1991-ben kezdeményezett szavazáson sorolták a legnépszerűbb magyar sportolók közé.  A minden idők legeredményesebb kenusaként tisztelt román Patzaichin versenyzőként öt olimpián vett részt, melyekről összesen négy arannyal és három ezüsttel tért haza. Wichmann Tamás két olimpiai ezüst-, egy bronz-, valamint kilenc világbajnoki aranyérem és nem utolsósorban egy UNESCO Fair Play-díj birtokosaként vált igazi legendává.

Hogy mi a titka a legendaságnak? Részben természetesen az elért eredmények, ez kétségtelen. De nem csupán azok. Ahhoz, hogy valaki valódi, őszinte közszeretetnek örvendhessen, a nagy dobás nem elegendő. Több kell annál. Valami, ami minden bizonnyal az adott sportoló személyiségével áll összefüggésben, sokszor meg sem magyarázható, csak érzékelhető módon.

– Érdekes kérdés, hogy ki lesz népszerű – fejtegeti Tamás is, aki nem titkolja, számára fontos, hogy szeressék. – Manapság sokan dolgoznak azon, hogy bizonyos emberek népszerűségét növelni tudják. Ivan nem foglalkozott ezzel, csak célokat tűzött ki maga elé és azt csinálta, amit fontosnak tartott. Nekem pedig a sport mellett egy-egy tévészereplés illetve a szakácstudományom is hozzájárulhatott ahhoz, hogy valamilyen szinten belophattam magam a közönség szívébe.

Ivan szerint az olyan nyilvános elismerés, mint egy nemzet száz „legnagyobbja” közt lenni, óriási megtiszteltetés ugyan, de hatalmas felelősség is. – Egyébként én igazából sosem szerettem magamról beszélni. Mindig mások beszéltek rólam – teszi hozzá nevetve.                                                                                                               

Ezúttal viszont szerencsére nem marad szűkszavú. Közvetlen hangon mesél, ha nem is annyira önmagáról, inkább az egykori élményekről.  Arról, hogy az első edzője milyen sokat emlegette a magyar csapatot, hangsúlyozva, hogy a magyaroknak csapatuk van! De megtudjuk azt is, hogy a hetvenes években nagy valószínűséggel az az ezüstszínű, vörös kárpitos Ford Taunus volt a leggyönyörűbb autó Bukarestben (de az ő számára egészen biztosan), amit az akkori viszonyok közt kalandos úton, a nagy német rivális, Detlef Lewe közreműködésével tudott megvásárolni. Természetesen, a vízen való legemlékezetesebb összecsapások felelevenítése sem maradt ki a délután programjából. Patzaichin – akiről úgy tartják, hogy előbb tudott kenuzni, mint járni – a müncheni olimpián való szereplést idézi fel, ahol az előfutamban az első csapások után eltört a lapátja. Mivel a jelzése ellenére nem fújták vissza a rajtot, jobb híján a lapátcsonkkal teljesítette végig a távot.  – Amikor beért, a többiek már lezuhanyoztak – kommentálja a történteket Tamás, aki akkor rövid ideig úgy érezhette, a fináléban már csak a német favorit legyőzésére kell koncentrálnia. A döntőben azonban a reményfutamból továbbjutva újra ott volt mellette Ivan, aki ráadásul hasonló taktikát tartogatott a táv második felére.

– Úgy gondoltam, 500-nál megindítom a hajót és hajtok, mint az őrült… de arra nem számítottam, hogy ő is akkor indul el. Az ő hajója akkor sokkal gyorsabb volt, mint az enyém, és végül az ő nyakába akasztották az aranyérmet, nekem pedig be kellett érnem a második hellyel. Lewe lett a harmadik – meséli Wichmann. 

Amikor a sportág jelenlegi történései felé fordul a diskurzus, Ivan gratulációját fejezi ki az augusztusi, kvalifikációs világbajnokság rendezési jogának megszerzéséért. Mint mondja, ez a legegyértelműbb elismerése a magyar szövetség munkájának.  Meggyőződése, hogy különleges Vb-t fognak szervezni a szegedi pályán, ahol a versenyek hangulata is mindig nagyszerű.

A nemzetközi színtéren való küzdelmek ideje számukra ugyan lejárt, a két kenus kapcsolata viszont nem ért véget. Sőt. Az utóbbi években a vendéglátásban jeleskedő egykori bajnok és a divatszakmában tevékenykedő hajdani ellenfele egyre gyakrabban kereste egymás társaságát.  A tisztelet egymás iránt mindig is megvolt, mondják, annak idején sem ellenségként, hanem kollégaként tekintettek egymásra, de a sporttársi viszony az idő múlásával valódi barátsággá formálódott.  A kérdésre, hogy a kenuzáson kívül mi is a közös kettőjükben, Tamás már a hivatalos program után válaszol: – nézd meg a tekintetünket…van benne némi rokonság… Természetesen, arra is kíváncsi vagyok, vajon megtanított-e legalább egy, igazi, autentikus magyar kenus nótát a román kajak-kenu hősének. No és persze, mi volt Ivan reakciója? – Hát persze hogy daloltam neki… Jókat nevetett a szövegen…-hangzik a válasz.

A mostani látogatásnak egyébként még egy sajátos apropója is van: a Wichmann Tamás életéről készülő film forgatása, amelyben kihagyhatatlanul feltűnik Patzaichin is.  Dokumentumfilm lévén ezúttal mindketten önmagukat alakítják: a legeredményesebb, illetve a legnagyobb szívű kenust…

Sikeres Eb-t zártak paraversenyzőink

Egy arany- és egy bronzéremmel zárta a magyar válogatott a para kajak-kenu Európa-bajnokságot Poznanban.

Hír

A mindössze 16 éves Kiss Péter keddi  bravúraranyérme után szerdán Varga Katalin KL2-ben bronzérmet nyert.

„Ez nagyon jó eredmény, előrelépés az elmúlt évhez képest, hiszen a világbajnokságon negyedik lett, és most is itt voltak azok a versenyzők, akiktől akkor kikapott, de ezúttal sikerült megelőznie az ukrán lányt. Katán látszik, hogy nagyon tudatosan készül a tavalyi év befejezése után, azt vette célba, hogy egyet előre kell lépnie az idén, az Eb-n ezt teljesítette” – mondta Weisz Róbert szövetségi kapitány, utalva Varga Katalin korábbi nyilatkozatára, amelyet még márciusban adott honlapunknak.

„A tavalyi vb után azt beszéltük meg Sík Mártonnal, a Szeged szakmai igazgatójával, hogy két év múlva az aranyérem a cél, ami egy kicsit teher is, hiszen az a paralimpia éve, de mindent megteszek érte. Egy jó felkészüléssel reális lehet a dobogó bármelyik foka az idei világbajnokságon” – mondta a versenyszezon előtt Varga Katalin.

Az Eb zárónapján VL2-ben Suba Róbert hetedik, Juhász Tamás pedig nyolcadik lett, míg Fehér Annamária KL3-ban a döntőig menetelt, ott pedig a kilencedik helyen végzett. „Robi és Tomi várakozáson alul szerepelt, nagyon remélem, hogy ez az eredmény egy újabb lökést ad nekik, hogy még keményebben és még céltudatosabban készüljenek. Az azonban örömteli, hogy Fehér Annamária is eljutott a döntőig.

Összességében elégedett vagyok, hogy szereztünk két érmet,

ebből az egyik arany, ez mindenképp előremutató, és aláírtam volna ezt az Eb előtt. Szeretném kiemelni, hogy nagyon egységes, jó hangulatú csapatunk van, kiváló a kapcsolat a versenyzők, valamint az edzők és a versenyzők között is, mindenki mindenkinek szurkolt a futamok alatt.”

A parások következő versenye a második felnőtt válogató keretein belül megrendezett első para vb-válogató lesz, majd a masters magyar bajnokság alatt rendezik a második vb-válogatót a parások számára.

„Az Eb-n elért eredmények nem számítanak bele a világbajnokságra kialakított keretbe.

A válogatókon mindenki tiszta lappal indul”

– tette hozzá Weisz Róbert.