Mégse

Kozák és Kopasz hozta, két páros borította a papírformát

Az egyesekben nem született meglepetés kedden a második kajak-kenu válogatón, Kozák Danuta és Kopasz Bálint ismét verhetetlen volt. Az 1000 méteres páros számokban, kajakban és kenuban azonban bonyolódik a helyzet, hiszen nem ugyanazok nyerték a második válogatót, mint az elsőt, így csütörtökön szétlövést rendeznek.

Hír

Nem indult meglepetéssel a második válogató Szolnokon, ugyanis a férfiak király számát, a K1 1000 métert ugyanúgy, mint az első válogatón, ezúttal is Kopasz Bálint nyerte, megelőzve Pauman Dánielt és Ceiner Benjámint, egyértelművé téve, hogy ki indul az Európa Játékokon (és várhatóan a szegedi világbajnokságon is).

„Már a rajtban éreztem, sőt az előfutamban is, hogy kiváló formában vagyok – kezdte Kopasz Bálint. – Most egy olyan taktikát választottam, hogy

egy erős rajttal nyitottam,

és szerencsére tudtam tartani ezt a tempót végig. Nagyon örülök, hogy 1000 egyesben indulhatok az Európa Játékokon, sőt, Hüttner Csaba szövetségi kapitány azt is mondta, hogy 5000 egyesben is rajthoz állhatok Minszkben.”

Ezzel együtt Kopasz Bálint célja, hogy a válogatón megnyerje az 500 egyest is, de a jövő heti Európa Játékokon ebben a számban nem rendeznek versenyt, helyette indulhat a hosszabb távon is.

Ezt követően azonban jött két 1000 méteres páros olimpiai szám, amelyben nem az első válogató győztese nyert. Előbb a kajakosoknál született egy kisebb meglepetés, hiszen Kammerer Zoltán a szolnokiak fiatal versenyzőjével, Gál Péter Istvánnal ült össze, először múlt szombaton, de ez nem látszódott a mozgásukon, megnyerték a második válogatót a Noé Zsombor, Solti László és a Noé Bálint, Ilyés Róbert kettős előtt. Az első válogatón nyertes Koleszár Mátyás, Németh Viktor Máté duó csak az ötödik lett.

„A múlt héten ültünk össze először, de mi sem gondoltuk, hogy ez lesz belőle. Egy jó pályát akartunk menni, ez sikerült, tudtunk indítani 750-nél, és

850-nél mintha kitisztult volna a kép, annyi erőnk volt.

Nagyon boldog vagyok, mert olimpiai számban utoljára négy éve nyertem hazai válogatót” – mondta Kammerer Zoltán.

Ezt követte a férfi kenu párosok 1000 méteres döntője, ahol az első válogatón a Kiss Bence, Dóri Balázs egység győzött, most pedig a rutinos versenyzőkből álló, de frissen összeült Sáfrán Mátyás, Mike Róbert duó nyert Kissék előtt, míg a harmadik a Hajdu Jonatán, Fekete Ádám kettős lett.

„Mikor összetérdeltünk, akkor az utazónk egyből nagyon jó volt, a régi emlékeket hozta elő bennem, annak ellenére is, hogy azért még billegtünk – kezdte Mike Róbert, aki korábban Tóth Mártonnal, Vasbányai Henrikkel és Korisánszky Dáviddal is tudott már válogatót nyerni párosban. – Össze kell csiszolni a mozgást, de ez nem csoda, hiszen csak egy pályát tudtunk így menni. Hozzá kell tenni, hogy

Matyi nyolcórás munka mellett kenuzik,

jó lenne, ha a jövőben jobban tudna erre koncentrálni, de kezdetnek ez sem rossz.”

Hüttner Csaba az edzőkkel történt egyeztetés után elmondta, hogy csütörtökön szétlövés dönt a két 1000 méteres páros számban az Európa Játékokon és a világbajnokságon történő indulásról. A szövetségi kapitány ezzel együtt leszögezte: vb-csapatot csak az Európa Játékok után hirdet.

Az viszont biztos, hogy a nőknél 500 kajak egyesben Kozák Danuta állhat oda a rajthoz, hiszen a második válogatót is magabiztosan, végig vezetve nyerte meg, ugyanúgy Csipes Tamara és Medveczky Erika előtt. A negyedik most Gazsó Alida Dóra, az ötödik Kárász Anna, a hatodik pedig Bodonyi Dóra lett. A szám erejét jelzi, hogy a B döntőben két olimpiai bajnok, Szabó Gabriella és Fazekas-Zur Krisztina is ott volt a rajtnál.

„Meglátjuk, hogy mit hoz a hétvége. Egyest is indulhatok az Európa Játékokon, de egyelőre csak azzal foglalkozom, hogy a válogatón jól szerepeljek” – zárta rövidre az ötszörös olimpiai bajnok Kozák Danuta, aki 200 egyesben és 500 párosban is rajthoz áll a második válogatón.

Az sem volt kérdés, hogy Balla Virág és Devecseriné Takács Kincső indulhat majd 500 kenu párosban Minszkben, a második szolnoki válogatót is simán nyerték.

„Nem koncentrálunk semmi másra, csak erre az egy olimpiai számra. Hogy kaptunk-e már ki itthon mióta így összetérdeltünk? Nem, még egyszer sem” – mondta Devecseriné Takács Kincső.

Szerdán és csütörtökön folytatódik a válogató Szolnokon. A versenyműsort ide kattintva lehet böngészgetni, fotókat pedig Facebook-oldalunkon, ide kattintva lehet nézegetni.

Idén a Szeged lett a legeredményesebb

Elkészült a tagszervezetek közti bajnoki összesítés, idén az NKM Szeged VE végzett az abszolút első helyen a pontversenyben. A klub az elmúlt években rendre ott volt a dobogó valamelyik fokán. 2019-ben a második a Graboplast Győr lett, a harmadik pedig a KSI SE.

Hír

A szegediek tavaly sem maradtak le sokkal a győri klub mögött, sőt, ha a masters eredményeket nem számítjuk bele, akkor az egyesület – minimális különbséggel – már 2018-ban is megnyerte a bajnoki összesítést.

“Óriási büszkeség számunkra, hogy az élen zártunk. A versenysportban 2018-ban mindössze 0,25 pont előnnyel nyertük meg az összesített pontversenyt. Az idén még több pontot szereztünk,

sokat léptünk előre és szinte mindenben fejlődtünk.

Ez a nagyszerű eredmény pedig egy tudatos szakmai munka gyümölcse, amely mögött egy nagy csapat áll” – mondta Sík Márton. Az NKM Szeged VE szakmai vezetője hozzátette, hogy az egyesület motorjai azok a lelkes edzők, akik szinte az év minden napján dolgoznak, de megköszönte a segítséget a klub minden alkalmazottjának, valamint a szülőknek, és az egyesület támogatóinak is.

Az összesített pontversenyben tavaly 1571 pontot szerzett a győztes győri klub, idén a szegediek 1674-el nyertek. 2019-ben az első és a második között 76,5 pont lett a különbség, 2018-ban ennél jóval kisebb, mindössze 8,5 pont különbség döntött. A harmadik helyezett mindkét évben a KSI SE lett, amelyik 130 ponttal többet szerzett idén, mint egy évvel korábban. A bajnoki összesítésbe idén már a sárkányhajós eredmények is bekerültek, de ebben a szakágban a legjobb három egyesület közül csak a Graboplast Győr szerzett pontokat.

Az első három helyezett mögött 2019-ben az UTE lett a negyedik, de a lila-fehérek már több mint 150 bajnoki ponttal vannak lemaradva a dobogóról, tehát a legjobb három, és az üldözők között ezúttal is kisebb szakadék alakult ki. Az UTE kajak-kenusai ennek ellenére egy helyet előreléptek, hiszen idén meg tudták előzni a most ötödik helyen végző Lágymányosi Sparit.

További érdekesség, hogy a legjobb tíz egyesület mezőnye alig változott. Az élklubbok közül 2019-ben kiesett a Tiszafüred (ezúttal 11. lett), míg a tavaly tizenegyedikként végző MTK idén a nyolcadik helyezést szerezte meg a bajnoki listán.

Bajnoki Pont Részletes 2019

“Az edzőnek lángolnia kell, hogy a tanítványai pislákoljanak!”

Októberben történelmet írt a kínai Saohszingben a maratoni kajakos Csay Renáta, aki huszadik világbajnoki címét szerezte. Edzőjével, Sztanity Lászlóval beszélgetett a Magyaredzo.hu tanítványáról, a sportág szeretetéről, mint fő hajtóerőről, kettejük kapcsolatáról, edzésmódszereiről és persze arról, belőle hogyan lett edző.

Hír

Mióta dolgoznak együtt Csay Renátával?

Még a nyolcvanas évek végén, tizenegy éves korába került le hozzánk, a Rába ETO-ba, és már akkor is olyan céltudatos volt, mint most. De edzőként tizenhét éves korában, azaz 1994-ben vettem át teljesen a felkészítését, és később ugyan volt néhány év, amikor Budapesten edzett Kolozsvári Gáborral vagy Ludasi Róberttel, da sosem szakadt meg köztünk a kapcsolat, mert időnként akkoriban is lejött Győrbe edzeni a maratoni versenyekre. 2004-től pedig újra együtt dolgozunk.

Milyen vele dolgozni?

Nagyon jó a munkakapcsolatunk, az edző-tanítvány viszonyon túl emberileg is jóban vagyunk egymással. Minden szeptemberben, mikor elkezdjük a felkészülést, megkérdem, hogy na, folytassuk a munkát? Mire ő mindig azt válaszolja, hogy „nem is értem, Laci bá miért kérdez ilyeneket”. Egyébként nem tegez engem, holott már sokszor felajánlottam neki, de azt mondja, egyszerűen nem áll rá a szája, megszokta a magázást, hiszen gyerekkora óta dolgozunk együtt.

Edzés előtt tíz-tizenöt percet mindig beszélgetünk egymással,

ez alatt igyekszem felmérni, milyen állapotban van, hogy az edzésmunka hatásfoka a lehető legnagyobb legyen. Renáta nagyon lelkiismeretes, és nemcsak mindent elvégez, de imád kajakozni, annyira, hogy akkor is lejön, ha nincs kötött edzésprogramja.

Miért lett belőle kajakosként maratonista?

Ennek leginkább alkati okai vannak, hiszen ahhoz, hogy valaki kiemelkedően jó legyen ötszáz méteren, magasság és testtömeg kell. Így van ez más állóképességi sportágakban is, atlétikában vagy úszásban a sprinterek robosztusak. Renáta tehetsége egyébként hamar kiderült, ötszáz méteren ifi válogatót nyert kajakban, a testi adottságai azonban a hosszabb távokra alkalmasak, és fokozatosan váltott a maratonira, miután a kilencvenes éve második felében végleg kiderült, hogy ez fekszik neki.

Ráadásul ilyen sokáig, hiszen még 42 évesen is világbajnoki formában van.

Előfordult már hasonló a sportágban, elég csak a háromszoros olimpiai bajnok Kammerer Zoltánra gondolni. Persze a gének is sokat számítanak, de azt hiszem, a sportág szeretete Renáta valódi titka,

edzéseken állandóan mosolyog, és folyamatosan keresi a kihívásokat.

Örömét leli abban, hogy kajakozik, és egy hosszabb felkészülésnél rengeteg számít, hogy nem szenvedésként éli meg a fájdalomküszöb újabb és újabb átlépését, hanem más oldalról fogja meg.

Azért lazítanak néha?

Persze, van olyan átvezető rész, amely megtöri az edzést, és nem időre kell csinálnia, csak élveznie. Ilyenkor mindig arra kérem, csak figyelje a madárcsicsergést. Edzőként nagyon fontos észrevenni azt is, mikor volt elég aznap, mert látni a sportolón, ha „lemegy a mozgás”. Át is szoktuk beszélni a munkát. Azt szoktam mondani, azért kell az edzésterv, hogy tudjuk, mennyivel tértünk el tőle, ami persze erősen le van sarkítva, de a lényeg az, hogy van egy váz, amihez az ember próbálja tartani magát, és amire a pillanatnyi szituációt, állapotot ráépíti.

Egyéni vagy a páros áll közelebb Önökhöz?

A páros felkészülés nehezebb, mert alkalmazkodni kell egy másik emberhez is, míg az egyesben csak önmagára kell koncentrálnia. A másik oldalról viszont a felelősség is megoszlik. Ha jól számolok, Czéllai-Vörös Zsófia, akivel most Renáta világbajnokságot nyert, már a hetedik párja. De egyébként is sokat edzőtáborozunk együtt más csoportokkal, és nincs benne semmilyen féltékenység a fiatalabbakkal szemben. Bárkivel jól megtalálja a hangnemet, és a tapasztalat persze sokat nyom a latban, de most sem viselkedik főnökként.

Erre a világbajnokságra határozott céllal mentek?

Igen, úgy mentünk oda, hogy meg szeretnénk szerezni a huszadik világbajnoki címet, a második hely nem lett volna elég. Versenyzőként mentálisan nem egyszerű kezelni azt a helyzetet, hogy csak az első hely számít.

Hogy tudják ennyi év és ennyi munka után újra és újra motiválni magukat?

A tizenhatodik világbajnoki cím után vetődött fel bennem először, hogy meddig folytassuk, aztán mikor meglett a tizennyolcadik, már megvolt az új cél: megszerezni a huszadikat! Ez motivált minket. A folytatásról most még nem beszéltünk, de ha egyszer majd úgy érzem és látom rajta, hogy inkább már nyűg neki a munka, mint élvezet, akkor szólni fogok neki, hogy hagyja abba. De amíg érzi magában az erőt és a lelkesedést, amíg képes magát mentálisan és fizikailag olyan állapotba hozni, hogy világbajnoki címet nyerjen, addig nincs szó ilyesmiről.

Szoktak színesíteni az edzéseken?

Renáta a felmérések alapján hat-nyolc éve ugyanazt a szintet képes produkálni, és ebben szerepe van annak is, hogy végez kiegészítő mozgást is, illetve minden évben mást helyezünk előtérbe, hol az ergométeres edzéseket, hol a hegyi futást, és sorolhatnám. Kell valami új inger minden évben.

Egy kicsit olyan érzésem van, Ön ugyanolyan szeretettel gondol az edzősködésre, mint Csay Renáta a versenyzésre…

Az elmúlt évtizedekben egyszer sem mondtam azt, hogy dolgozni megyek, hanem hogy a csónakházba. Én egyébként focizni kezdtem Győrben, és az öcsém, a K-1 ötszáz méteren montreali olimpiai ezüstérmes Sztanity Zoltán révén jöttem át ebbe a sportágba, és sokat számított, hogy nagyon jó csapatba kerültem. A hetvenes évek végén a klubnál felajánlottak egy edzői állást, amit eleinte nem akartam elfogadni, de a végén olyan helyzet elé állítottak, hogy nem volt más választásom. Így csöppentem bele, de hamar megéreztem, hogy van némi affinitásom az edzői hivatás iránt, 1986-ban már világbajnokom volt, Povázsán Katalin, aki Mészáros Erikával nyert K-2 ötszázon Kanadában. Egy sportolónak, aki edzőnek adja a fejét, el kell fogadnia, hogy eddig őt szolgálták és segítették, de ezentúl neki kell szolgálnia és segítenie másokat. Az én pillanatnyi hangulatom sosem befolyásolhatja a sportolómat, ha zuhog kint az eső, és a tanítványaim kint dolgoznak, én nem ülhetek be az irodámba. Azt szoktam mondani,

nekem lángolnom kell ahhoz, hogy a versenyzőim pislákoljanak.

Büszke vagyok arra, hogy minden régi tanítványommal jó a kapcsolatom.

És az edzőkollégákkal is?

Négy-öt éve Győrben minden hónapban szervezek egy szakmai beszélgetést a különböző sportágak edzői között. Például Petrov Iván képviseli az úszást, Alföldi Zoltán és Halmainé Mészáros Éva az evezést, Farkas Roland az atlétikát, Szűcs Róbert a tornát, Nagy Zoltán az ökölvívást, Boros László a lövészetet, Gyimes Nikolett a cselgáncsot és Kaiser János a súlyemelést. Fontosnak tartom, hogy a különböző sportágak edzői ismerjék egymást és tanuljanak egymástól. De másképp ezt nem is lehet csinálni, csak maximális alázattal.