Mégse

Kiválóan nyitottak a házigazdák

Hat versenyszámban rendeztek 1000 méteres döntőt szombaton délelőtt az Egyetemi Világbajnokságon, Szolnokon. A házigazda magyar csapat három aranyérmet, valamint egy ezüstöt és egy bronzot gyűjtött. Rajtuk kívül egy-egy világbajnoki címet szerzett Ausztrália, Fehéroroszország, Csehország és Lengyelország is, utóbbi C-2 1000 méteren, holtversenyben nyert egy magyar egységgel.

Egyetemi VB 2. nap
Hír

Az egyetemi vébé első döntőjét könnyedén nyerte az ausztrál Simon McTavish, aki közel 3 másodpercet vert a második helyen befutó Doba Richárd Alfrédra, mögöttük pedig Ihar Baicheuski lett harmadik, Fehéroroszország színeiben.

C-1 1000 méteren viszont a magyar versenyző verte nagy különbséggel fehérorosz riválisát. Dóri Bence Balázs, a Testnevelési Egyetem hallgatója végig tartani tudta maga mögött Viktar Halaliukot és több mint két másodperc különbséggel nyert aranyérmet, a harmadik itt a cseh Brezina lett.

“Meglepett a fehérorosz fiú, mert az előfutamban jóval kisebb iramot diktált és a robbantásai is kevésbé voltak erősek, de a végén éreztem magamban az erőt és úgy gondoltam, ennek elégnek kell lenni arra, hogy behúzzam az első helyet” – mondta a verseny után a magyar kenus.

K-2 1000 méteren a német egység rajtolt a legjobban, a Pflugfelder, Schultz párossal csak a magyarok, Béke Kornél és Gál Péter István tudta tartani a lépést. A magyarok az első párszáz méter után az élre álltak és fél hajóval vezetve nyerték meg a házigazdák második aranyérmét. A két egység mögött az olaszok lettek a harmadikok.

“Tudtuk, hogy jól fognak menni a németek, az volt a technikánk, hogy megpróbáljuk őket iramból megverni és ez sikerült is, mert hiába indítottak, nem jöttek hozzánk közelebb. Olyan pályát jöttünk, amit begyakoroltunk” – mondta Béke Kornél, aki szintén a Testvevelési Egyetem hallgatója.

A kenu párosok versenyében a pálya két szélén rajtoló lengyelek és magyarok versenyeztek nagyot, mögöttük a riválisok másodpercekkel maradtak le. A célba érkezés után először a lengyel egységet hirdették ki győztesnek, végül a célfotó kielemzése után holtversenyt hirdettek a két hajó között.

“Jól sikerült a rajtunk és nagyon erős utazót mentünk a magyarokkal együtt, a hajrában pedig óriási volt a csata, boldog vagyok, hogy sikerült nyernünk” – mondta a lengyel Aleksander Kitewski, aki Grzegorz Brynski párjaként lett aranyérmes.

A férfi kajaknégyesek versenyében rajt-cél győzelmet aratott a fehérorosz-hajó. Ilya Fedarenka, Ivan Kupryienka,  Aliaksei Misiuchenka és Kiryl Nikitsin a cseh és a lengyel négyes előtt győzött.

C-4 1000 méteren négy egységről, a csehekről, az ukránokról, a magyarokról és lengyelekről szólt a döntő. A világbajnoki címet a Simon Hajek, Sebastian Maizner, Jakub Brezina, David Macháček összeállítású hajó nyerte nagy csatában az ukránok előtt. A harmadik helyért pedig a magyarok és a lengyelek küzdöttek, a bronzérmet végül a házigazdák vehették át.

A verseny szombaton délután a 200 méteres előfutamokkal folytadóik, vasárnap, a zárónapon pedig 22 döntőt rendeznek 500-, illetve 200 méteren.

Öt kvóta a cél paraversenyzőinknek a szegedi vébén

A magyar para kajak-kenu válogatott számára is elkezdődtek az edzőtáborozások. Számukra is a szegedi világbajnokság lesz az év fő eseménye, amelyen Weisz Róbert szövetségi kapitány szerint akár érmeket is nyerhetünk.

Hír

Havonta egy hosszú hétvégén jönnek össze legjobb paraversenyzőink egy-egy közös munkára, februárban tartották az első, négynapos edzőtábort Dunavarsányban. „Ezeknek az elsődleges célja, hogy együtt legyenek a versenyzők, hogy összerázódjon a csapat. Ilyenkor új ingert kapnak a közös edzésmunka által” – kezdte Weisz Róbert szövetségi kapitány, aki kiemelte, hogy a Magyar Paralimpiai Bizottság új elnöke, Szabó László és a szakmai igazgató, Ligárt Balázs is meglátogatta a csapatot Dunavarsányban.

„Szeretném megköszönni a Magyar Kajak-Kenu Szövetségnek és a Magyar Paralimpiai Bizottságnak, hogy közösen biztosítják a felkészülés és a versenyeztetés feltételeit. Ennek is köszönhetjük, hogy március 18-án, hétfőn elutazhatnak a legjobbak Csamangó Attila vezetésével az olaszországi Sabaudiába edzőtáborba. Erre azért van szükség, mert jövő májusban lesz egy pótkvalifikációs világbajnokság, amely előtt el kell majd mennünk egy melegvízi edzőtáborba, ezért most kipróbáljuk Sabaudiát” – mondta Weisz Róbert.

Varga Katalin negyedik lett a tavalyi vébén, ez az idén olimpiai kvótát érne

Varga Katalin és Suba Róbert biztosan kiutazik Olaszországba, Juhász Tamás kisebb sérülést szenvedett, az ő részvétele még kérdéses. Ezt követően még egy összetartást tervez a paraválogatott, majd májusban a rangsorolóval elindul számukra is a versenyszezon, május végén pedig Poznanban már az Európa-bajnokságon kell helytállniuk. Azon a hétvégén világkupát rendeznek az ép gyorsasági versenyzőknek, előtte, kedden és szerdán tartják a paraversenyeket.

A para szakágban is a szegedi olimpiai kvalifikációs világbajnokság a szezon fő versenye, itt és a jövő évi pótkvalifikációs vébén lehet csak megszerezni az olimpiai kvótákat. A parásoknál, ha valaki kajakban szerez egy kvótát, akkor kenuban is elindulhat majd Tokióban – ehhez az első hat között kell végezni a szegedi vébén.

Suba Róbert számára reális lehet az éremszerzés a szegedi vébén is

„Ha az elmúlt év eredményeit nézzük, akkor öt kvótára reális esélyünk lehet, Suba Robi és Juhász Tomi két-két kvótát szerezhet, Varga Kati pedig azért csak egyet, mert az ő kategóriájában csupán kajakban rendeznek futamot az olimpián, kenuban nem. A realitások azt mutatják, hogy egy-két érmet nyerhetünk a szegedi vébén, míg Rozbora Andrásnak és Kiss Eriknek jövőre, a pótkvalifikációs világbajnokságon talán lehet esélye még olimpiai kvótát szerezni” – zárta Weisz Róbert, a magyar paraválogatott szövetségi kapitánya.

Jelentős gazdasági növekedés az MKKSZ-ben

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség gazdasági hátterébe engedett kisebb betekintést Kárai Péter. Az MKKSZ gazdasági és vagyongazdálkodási alelnöke az InfoRádió Víztükör című adásában beszélt arról, hogy a jelentős állami támogatásnak is köszönhetően miként növekedett a szövetség gazdálkodási tevékenysége.

Hír

Kárai Péter társadalmi pozícióban jellemzően a költségvetés arányait, a nagyobb kiadásokat felügyeli a Magyar Kajak-Kenu Szövetségben, ő terjeszti elő a költségvetést, ő számol be róla a közgyűlésnek.

„Egyfajta felügyeleti külső szem vagyok, egy véleményformáló, tanácsadó szerepet töltök be ebben a gazdasági tevékenységben, amelyet alapvetően a szövetség gazdasági apparátusa és operatívan a gazdasági igazgató végez, a napi döntésekben pedig Schmidt Gábor elnök is benne van” – mondta Kárai Péter, aki egy nagyobb középvállalatéhoz hasonlította a Magyar Kajak-Kenu Szövetség jelentős mértékben megnövekedett költségvetését.

„2010-ben 500 millió forint volt a költségvetés,

ez közel 18 szorosára nőtt,

hiszen a 2018-as évi költségvetés kiadási főösszege meghaladta a 8,7 milliárd forintot, beleértve a közvetett támogatásokat is. Nem szabad elfelejteni, hogy a szövetség alaptevékenysége a versenysport, ezért az eredményesség, az olimpiai eredményesség mindig a középpontban kell, hogy legyen.

A versenysport teljes költségvetésünk nagyságrendileg 3 milliárd forint.

Az utóbbi évek eredményessége bizonyítja, hogy itt is rendben vagyunk.”

Kárai hozzátette, hogy a versenysport mellett számos más területen komoly fejlődés látszik a magyar kajak-kenu sportban. „Az infrastrukturális beruházások, a szabadidős programok, a létesítményfejlesztések és önálló projektként a sportágspecifikus mérési és teljesítménydiagnosztikai központ is azt mutatja, hogy jelentősen megnövekedett a gazdálkodási tevékenységünk.”

Kárai Péter, aki tagja az Európai Kajak-Kenu Szövetség elnökségének is, elmondta, hogy kiemelt támogatást nyújtanak a tagszervezeteknek is. „Az állami forrásoknak köszönhetően 2018-ban 116 tagszervezetünk kapott valamiféle támogatást, összesen 939 millió forint értékben. Ebben nyilván benne vannak a sportolói és edzői fizetések, de ide tartozik a kisbusztender is, amelynek keretében eszközöket juttatunk el a tagszervezeteknek. Az edzői támogatások is nőttek, 2018-ban 176 edzőnk kapott valamiféle támogatást, ez a teljes csomag 457 millió forint volt.

Egy edző akár három-négy évtizedig is szolgálhatja a sportágunkat, ezért ők kiemelten fontosak számunkra.”

Beszélt a doppingolással szembeni zéró toleranciáról is, arról, hogy 2017-ben komoly doppingellenes programot indított a magyar szövetség, amely évente saját forrásból 25 millió forintot szán a különböző ellenőrzésekre, ez azt jelenti, hogy ebben az olimpiai ciklusban 100 milliót költ a doppingellenes harcra – ez teljesen egyedülálló a magyar sportági szakszövetségek között. Kárai hozzátette, hogy a legális teljesítményfokozás szempontjából is rendkívül fontos volt a kormányzati támogatással létrehozott teljesítménydiagnosztikai központ, amelynek köszönhetően már más sportágakkal is elkezdődött az együttműködés: például a vívókkal, a triatlonosokkal vagy az atlétákkal.

 

A kajak-kenu olimpiai helyzetéről is szó esett, Kárai kiemelte, hogy a sportág jelenlegi olimpiai helyzete viszonylag stabil. A kajak-kenu magas, 330-as kvótaszámmal bír a 10.500 fős sportolói mezőnyben, ráadásul a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség számára kulcskérdés, hogy az ötkarikás programban maradjon a sportág, hiszen az ICF bevételének 93 százaléka a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól származik.

A teljes beszélgetés ide kattintva meghallgatható.