Mégse

Kiválóan nyitottak a házigazdák

Hat versenyszámban rendeztek 1000 méteres döntőt szombaton délelőtt az Egyetemi Világbajnokságon, Szolnokon. A házigazda magyar csapat három aranyérmet, valamint egy ezüstöt és egy bronzot gyűjtött. Rajtuk kívül egy-egy világbajnoki címet szerzett Ausztrália, Fehéroroszország, Csehország és Lengyelország is, utóbbi C-2 1000 méteren, holtversenyben nyert egy magyar egységgel.

Egyetemi VB 2. nap
Hír

Az egyetemi vébé első döntőjét könnyedén nyerte az ausztrál Simon McTavish, aki közel 3 másodpercet vert a második helyen befutó Doba Richárd Alfrédra, mögöttük pedig Ihar Baicheuski lett harmadik, Fehéroroszország színeiben.

C-1 1000 méteren viszont a magyar versenyző verte nagy különbséggel fehérorosz riválisát. Dóri Bence Balázs, a Testnevelési Egyetem hallgatója végig tartani tudta maga mögött Viktar Halaliukot és több mint két másodperc különbséggel nyert aranyérmet, a harmadik itt a cseh Brezina lett.

“Meglepett a fehérorosz fiú, mert az előfutamban jóval kisebb iramot diktált és a robbantásai is kevésbé voltak erősek, de a végén éreztem magamban az erőt és úgy gondoltam, ennek elégnek kell lenni arra, hogy behúzzam az első helyet” – mondta a verseny után a magyar kenus.

K-2 1000 méteren a német egység rajtolt a legjobban, a Pflugfelder, Schultz párossal csak a magyarok, Béke Kornél és Gál Péter István tudta tartani a lépést. A magyarok az első párszáz méter után az élre álltak és fél hajóval vezetve nyerték meg a házigazdák második aranyérmét. A két egység mögött az olaszok lettek a harmadikok.

“Tudtuk, hogy jól fognak menni a németek, az volt a technikánk, hogy megpróbáljuk őket iramból megverni és ez sikerült is, mert hiába indítottak, nem jöttek hozzánk közelebb. Olyan pályát jöttünk, amit begyakoroltunk” – mondta Béke Kornél, aki szintén a Testvevelési Egyetem hallgatója.

A kenu párosok versenyében a pálya két szélén rajtoló lengyelek és magyarok versenyeztek nagyot, mögöttük a riválisok másodpercekkel maradtak le. A célba érkezés után először a lengyel egységet hirdették ki győztesnek, végül a célfotó kielemzése után holtversenyt hirdettek a két hajó között.

“Jól sikerült a rajtunk és nagyon erős utazót mentünk a magyarokkal együtt, a hajrában pedig óriási volt a csata, boldog vagyok, hogy sikerült nyernünk” – mondta a lengyel Aleksander Kitewski, aki Grzegorz Brynski párjaként lett aranyérmes.

A férfi kajaknégyesek versenyében rajt-cél győzelmet aratott a fehérorosz-hajó. Ilya Fedarenka, Ivan Kupryienka,  Aliaksei Misiuchenka és Kiryl Nikitsin a cseh és a lengyel négyes előtt győzött.

C-4 1000 méteren négy egységről, a csehekről, az ukránokról, a magyarokról és lengyelekről szólt a döntő. A világbajnoki címet a Simon Hajek, Sebastian Maizner, Jakub Brezina, David Macháček összeállítású hajó nyerte nagy csatában az ukránok előtt. A harmadik helyért pedig a magyarok és a lengyelek küzdöttek, a bronzérmet végül a házigazdák vehették át.

A verseny szombaton délután a 200 méteres előfutamokkal folytadóik, vasárnap, a zárónapon pedig 22 döntőt rendeznek 500-, illetve 200 méteren.

Elfogadták a beszámolókat

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) elnöksége csütörtökön tárgyalta és fogadta el a szövetségi kapitányok, és a szlalom vezetőedző szezonvégi beszámolóját. A testület a legközelebbi ülésén, október 22-én már a jövő évi felkészülési programokat, és a 2020-as válogatási elveket fogja tárgyalni.

Hír

Bár a maraton világbajnokságot csak a jövő héten rendezik Kínában, az olimpiai szakágban már lezárult a 2019-es kajak-kenu szezon, így a szövetségi kapitányok az elmúlt hetekben elkészítették az idei évre vonatkozó elemzéseket.

Hüttner Csaba felnőtt-, Weisz Róbert para-, valamint Makrai Csaba utánpótlás szövetségi kapitány, valamint Storcz Botond szlalomszakág-vezető beszámolóját az MKKSZ Versenysport Bizottsága már korábban megtárgyalta és elfogadta, az anyagok így kerültek az elnökség elé.

Szóbeli kiegészítésében Hüttner Csaba arról beszélt, hogy a felnőtt válogatott összesen 13 kvótát szerzett, ezzel teljesítette az elvárásokat a szegedi kvalifikációs világbajnokságon. A felnőtt kapitány elmondta, hogy a jövő tavaszi pótkvalifikáció során férfi kajakban harcba szállnak a hatodik olimpiai indulási hely megszerzéséért is, míg a férfi kenusoknál újabb változásokat tervez annak érdekében, hogy a szakág kvótához jusson.

A kapitány a beszámolóban leírta, hogy a csapat továbbra is a világ közvetlen élvonalába tartozik, miután a szegedi vb-n megnyerte az olimpiai éremtáblázatot és az egyetlen olyan válogatott volt, amelyik

mind a négy szakágban érmet tudott szerezni.

Weisz Róbert a parakenu válogatott kapitánya az elnökségnek megerősítette, hogy csapata a felnőtt válogatotthoz hasonlóan teljesítette az elvárásokat, ami a megszerzett kvóták illeti, míg más szempontból még a vártnál is jobban teljesített. A para kajak-kenu válogatott először nyert világbajnoki címet paralimpiai szakágban, három kvótát szerzett, és a jövő évi pótkvalifikációs versenyen reális esélye lehet további indulói helyek megszerzésére.

A parások kapitánya megköszönte a Magyar Paralimpiai Bizottság egész éves kiemelt támogatását is.

Makrai Csaba az ülésen arról beszélt, hogy a magyar utánpótlás

megtartotta vezető helyét a világ élvonalában,

miután minden jelentős világversenyen első lett az éremtáblázaton, és a pontversenyben is. A kapitány néhány mondatban említette, hogy férfi kenuban már az ifik között is jóval kevesebb az ütőképes versenyző, mint a többi három szakágban, női kajakban viszont a mieink kimagaslanak a mezőnyből.

A szlalom-szakág nevében Storcz Botond vezetőedző elemezte a 2019-es versenyszezont. A szakágvezető elmondta, hogy a négy világbajnokságon rajthoz álló sportolónak ugyan nem jött össze a kvótaszerzés, de női kenuban Schmid Juliának erre lehet esélye jövő tavasszal, míg a még ifjúsági korú Rácz Koppány nagyon szépen fejlődik, és az utánpótlás korosztályban már jegyzett versenyző.

Storcz Botond szerint látszik, hogy a magyar versenyzők már felvették a rendkívül kiegyensúlyozott és népes nemzetközi mezőny ritmusát, de komoly előrelépésre csak akkor lehet számítani, ha lesz Magyarországon szlalom pálya, és a szakág fejlesztését az alapoknál, kezdő gyerekekkel lehet elkezdeni.

A beszámolókat az MKKSZ elnöksége elfogadta, és felkérte a szakmai vezetőket, hogy az október 22-én esedékes következő elnökségi ülésig dolgozzák ki a jövő évi felkészülési programokat, és válogatási elveket.

“Bazi nagy” szerencse kellene

Kiválóan szerepelt, és ifi kora ellenére a legjobb magyar szlalom-kajakos lett a szeptember végi világbajnokságon Rácz Koppány. A 18 éves pécsi versenyző évek óta él és készül Szlovéniában, távlati célja, hogy olimpiai résztvevő lehessen, de mégis leginkább azért gyakorol minden nap kitartóan, mert imádja, amit csinál.

Hír

– 120 indulóból a középmezőnyben végeztél a világbajnokságon férfi kajakban, elégedett vagy az eredménnyel?

– A második futamban elért eredménnnyel teljesen elégedett vagyok, az első futamban még nem éreztem a ritmust. Azért a második futamban is hozzáértem egy kicsit az egyik kapuhoz, ha nincs az a hiba, akkor még 10 embert meg tudtam volna verni. A világbajnokság előtt két hetet edzettünk a La Sue-i pályán, ami egyébként nagyon tetszett nekem, mert egészen különleges elemek vannak benne. Az edzéseken jobban ment, mint a versenyen, de ez természetes, hiszen egy világbajnokságon hatalmas drukk van bennünk.

– Storcz Botond szakágvezető szerint nagyon jó úton jársz a felkészülésben, te is így látod?

– Az utóbbi két évben sokat fejlődtem, ez meglátszott az idei versenyeken. Rengeteget edzek, sokféle edzővel, idén a világversenyek előtt a szlovén válogatottal is készültem, az egyik legjobb barátom például idén junior világbajnokságot nyert kenuban. Én is jól szerepeltem a korosztályos világversenyeken, az Európa-bajnokságon, és a világbajnokságon is majdnem a legjobbak közé kerültem, ami nagy dolog. Aztán a felnőtt vb-n sikerült megvernem a három évvel ezelőtti olimpiai bajnokot, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy a szlalom egy olyan szakág, ahol a legjobbak is hibázhatnak.

– Miért éppen Szlovéniában készülsz?

– A magyarázat egyszerű, a szüleimnek régóta van egy raftingos vállalkozása Bovecban, a nyarakat korábban is minden évben ott töltöttük, aztán amikor 13 éves voltam, akkor befejeztük az ingázást, és kiköltöztünk. Én később átkerültem Solkanba, itt készülök, és ide járok középiskolába is. Általában iskola előtt futni megyek, aztán ebéd után edzek másfél-két órát vadvízen, vagy síkvízen, utána ugyanennyi időt töltök a konditeremben.

– Mik a távlati terveid versenyzőként?

– A következő szezonra új edzővel, a szlovén Kodelja Uros-szal készülők, aki versenyzőként nagyon eredményes tudott lenni, és kiváló pedagógus. Miután jó kajakos volt, tőle sokat tanulhatok. Szeretnék még javítani az evezési stílusomon, aztán meglátjuk mire jutok. Vannak rövidebb, és hosszabb távú céljaim is a szlalomban, de elsősorban azért csinálom, mert engem maga

az evezés, és az edzések boldoggá tesznek.

– A világbajnokság óta te vagy az első számú férfi szlalomversenyző a válogatottban, szerinted mi kellene ahhoz, hogy a szakág tovább fejlődhessen Magyarországon?

– Sokszor, sokan elmondták már: a legfontosabb az, hogy minél hamarabb legyen szlalom-pálya Magyarországon, ez rengeteget dobna a szakágon. A szlalom egy rendkívül technikás sport, amit síkvízen nem lehet megtanulni. A szlovén versenyzők már egészen fiatalon vadvízen készülnek a Soca-folyón, nálunk azonban ilyen lehetőség nincs, a magyar utánpótlás egyetlen esélye az épített pálya lehet.

– Te azonban Szlovéniában készül. Látsz arra esélyt, hogy tokiói kvótát szerez jövőre a pótkvalifikációs Európa-bajnokságon, Londoban?

 

– Számolgattam a világbajnokság óta, hogy hány olyan ország jár a szlalomban előttünk Európában, amelyek még szintén nem kvalifikálták magukat az olimpiára. Ha életem legjobbját nyújtom Londonban, akkor is bazi nagy szerencse kell ahhoz, hogy jövőre megszerezzem a kvótát, de a remény hal meg utoljára. Azt hiszem, hogy a jövő évi olimpiai szereplés még túl nagy falat nekem, viszont a 2024-es párizsi részvétel esetemben reális cél lehet.