Hesz Mihály is készül a szegedi masters vb-re

Augusztus végén, a MOL kajak-kenu világbajnokságot követő hétvégén rendezik meg az idei ICF masters bajnokságot, amelyen az 1968-as mexikóvárosi olimpia aranyérmese, Hesz Mihály is rajthoz áll. A váciak büszkesége ezen a hétvégén itthon járt, és beavatta honlapunkat a felkészülése rejtelmeibe.

 

Ezen a hétvégén Magyarországon járt, és nem jött üres kézzel…

Igen, elhoztam a mexikóvárosi olimpián használt kajaklapátomat, amit a hetven éves szövetség hamarosan kiállít az Allee bevásárlóközpontban, ahol sportágtörténeti tárlatot rendeznek – mondja Hesz Mihály. – Jól esett, hogy rólam sem feledkeztek meg, és nagyon örülök neki, hogy a szövetség ilyen lelkesen ápolja a hagyományokat, őrzi az értékeit, mert úgy hiszem, az alapok nélkül nem lehet erős várat építeni.

Ha jól tudom, ön nem csak képekben, emléktárgyakban van „jelen” a sportágban. Évente többször is feltűnik nevelőegyesületében, Vácott, ahol kajakozni is szokott, sőt, a hírek szerint ön is leadta a nevezését a masters világbajnokságra.

Így van, augusztus végén én is szeretnék ott lenni a világbajnokságon. Az első masters vébén, amit szintén Szegeden rendeztek meg, már indultam, ám a poznani és rasicei versenyt kihagytam.

%REKLAM%

És hogy esik újra edzésbe állni?

Nagyon szorgalmas vagyok. Heti kétszer-háromszor edzek kajakban, mellette pedig futok, kerékpározom, vagy éppen teniszezem. Szóval a kondival nincs gondom. Stuttgart mellett, ahol én élek, sajnos nincs nagy kajakos élet, így egyedül szoktam lapátolni a Neckar egyik felduzzasztott részén. De hamarosan lesz edzőtársam is, mert egykori Fradis csapattársammal, Kozma Gáborral, aki szintén Németországban él, és akivel ifjúként is párosoztunk, elhatároztuk, hogy párosban is elindulunk a masters világbajnokságon.

Amikor elkezdte az edzéseket, előjöttek a régi érzések?

Na ja! Nem mondom, hogy elsőre minden stimmelt, de aztán ráéreztem az ízére. Csodálatos újra látni, hogy a hajóm orra hasítja a vizet. Pláne most, amikor már zöld minden, éledezik a természet, a szürke-havas első edzések után ez nagyon fel tudja dobni az embert. Jól esik ez az újrakezdés. A régi, faragott edzőlapátomat lecsiszoltam, a régi fahajómat rendbe tettem, átlakkoztam, olyan igazán nosztalgikus minden. Tudja, ezek a dolgok új lendületet tudnak adni egy öreg… dehogyis öreg, inkább védett korban lévő embernek!

Ha jól tudom, fia, az egykori vízilabdázó Hesz Máté is egyre közelebb kerül az ön sportágához…

Lelkesen sárkányhajózik a munkatársaival. Tavaly ők is ott voltak a szegedi világbajnokságon, nagyon élvezi ezt a sportágat, sőt… A kajakozás is érdekli ma már, kapott tőlem egy lapátot és hamarosan egy jó hajót is nézünk neki.

Amilyen lelkesen beszél, valóban az az érzése az embernek, hogy Hesz Mihály visszatért, újra „hazatalált”.

A kötődésem mindig is megvolt, most hogy nyugdíjas vagyok, időm is van arra, hogy hazajöjjek. Évente ötször-hatszor lemegyek a váci telepre, ahol egykori edzőm, Babella László még mindig aktív, lelkesen neveli az új tehetségeket. Ilyenkor beszélgetek a régiekkel, vagy kajakozok, vagyis ott vagyok a fiatalok között, láthatják, hogy én is hús-vér ember vagyok. Tavaly ősszel Vácott emléktáblát avattak a vízitelepen, ahol az egyesület három olimpiai bajnokának, Dónusz Évának, Gyulay Zsoltnak és nekem is felkerült a nevem és fényképem a székház falára. Szép kezdeményezésnek tartom ezt, hiszen az edzésre érkező fiatalok minden nap láthatják a mi példánkat, minden nap elhihetik: megvan az esélyük rá, hogy egyszer ők is olimpiai bajnokok lehetnek. Amikor a konditeremben nyavalyognak egy elavultabb súlyzó vagy egy keményebb feladat miatt, előfordul, hogy egykori edzőm, Babella László „odadörög” nekik: „ha Hesz Misinek jó volt, Nektek is jó lesz!” Ezek a jelenetek megmosolyogtatnak, és titkon bízom benne, hogy a szívük mélyén megértik a lényeget.

Ajánlott cikkeink

Kajak-Kenu & Szabadidő
Partnerek & Támogatók