Mégse

Elhunyt Bonn Ottó

Elhunyt sportágunk nagy tanúja, a valaha élt egyik legsikeresebb magyar sportdiplomata, mindenki Ottó bácsija. Versenyzői pályafutásának lezárása után 1949-től dolgozott a kajak-kenu sportért, vezetőként tizenhárom nyári és egy téli olimpián vett részt. Az utóbbi években is jelen volt minden jelentős eseményünkön, mint a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) tiszteletbeli elnöke, és mint a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF) tiszteletbeli főtitkára.

Hír

1926-ban született Olaszországban, és tizenkét éves koráig ott is élt a családjával. Közel laktak a tengerhez, így szinte minden nap vízre szállt szandolinnal (kajak formájú, lapos fenekű hajó). Aztán az 1940-es évek elején már a budapesti Lágymányosi-öbölben lévő Levente Sport Egyesület tagja volt, kajak egyesben és négyesben, valamint kenu tízesben szerepelt. A második világháború után a Közalkalmazottak SE színeiben versenyzett, sportpályafutását 1947-ben zárta le.

Az MKKSZ-be 1949-ben lépett be, mint titkár, majd 1951-től az akkor újjászervezett Országos Testnevelési és Sportbizottságnál, a későbbi OTSH elődjénél dolgozott, mint az evezős, kajak-kenu és vitorlás szövetség előadója. Ebben a minőségében részt vett 1952-ben a helsinki játékokon, így szemtanúja volt az első magyar kajak-kenus olimpiai érmek megszületésének, négy évvel később pedig szintén a helyszínen, Melbourne-ben szurkolt a sportág első magyar olimpiai bajnokainak, Urányi Jánosnak és Fábián Lászlónak.

1954-ben a legendás maconi világbajnokságon került be az ICF igazgatótanácsába, amikor a sportág egyik európai képviselőjévé választották, majd 1960-ban a szervezet második, 1970-től 1990-ig első alelnökeként dolgozott. Közben 1988-tól 12 éven át az ICF főtitkára volt, ebben a tisztségében sokat tett az egyetemes kajak-kenu fejlesztéséért, valamint a nemzetközi szövetség taglétszámának emeléséért.

Hosszú és rendkívül sikeres sportvezetői pályafutása alatt nemcsak a kajak-kenu sportágban ért el jelentős eredményeket, 1965-ben a budapesti Universaide, míg 1966-ban a budapesti atlétikai Európa-bajnokság szervezőbizottságának lett a főtitkára, 1971-től pedig tíz éven át a Központi Sportiskola (KSI) igazgatója volt.

Visszavonulása után lett az ICF tiszteletbeli főtitkára, az MKKSZ tiszteletbeli elnöke, valamint a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tiszteletbeli tagja.

Az MKKSZ megalakulásának 75. évfordulójára megjelent az “Ahogy tőlünk telt” című interjúkötetben Bonn Ottótól, mint nagy idők tanújától azt kérdeztük, hogy mitől ennyire eredményes a magyar kajak-kenu.

“Attól, hogy mindig van kiről példát venni, mindig van kitől tanulni, hiszen a siker generációkról generációkra öröklődik” – nyilatkozta akkor 90 évesen.

A 94 éves korában, február 8-án otthonában békességben elhunyt Bonn Ottót a Magyar Kajak-Kenu Szövetség saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.

Megműtötték Gál Pétert

A szolnoki kajakost négy héttel ezelőtt ütötte el egy figyelmetlen autós a zebrán, a bal vállán megsérült izületi tokokat műtéttel kellett helyrehozni. A beavatkozást kedden végezték a Sportkórházban, a válogatott kajakos már otthon van, legkorábban szeptemberben szállhat vissza a hajóba.

Hír

“Készült egy MR-vizsgálat, ami megállapította, hogy a jobb vállam nem szenvedett komoly sérülést, a balt viszont meg kellett műteni – mondta Gál Péter. – A Sportkórházban a járvány után

én voltam az első beteg a műtőben,

három holland csavart kaptam a vállamba, ezek fixálják a megsérült ízületi tokokat. Az orvosom, Dr. Pavlik Attila, és keretorvosunk Dr. Toman József szerint jól sikerült a beavatkozás, vannak még fájdalmaim, remélem azok hamar elmúlnak.”

A baleset május 9-én történt, a versenyzőt futóedzés közben, egy kétsávos út zebráján ütötték el. Nem emlékszik pontosan a baleset körülményeire, de szerencsésnek tartja magát.

“A külső sávban érkező autós elengedett, a belső sávban közlekedő hölgy azonban nem vett észre, és elütött. Nem tudom pontosan, hogy mekkora tempóval jött, talán nem hajtott túl gyorsan, de így is komoly ütést kaptam. A vétkes sofőr azóta többször érdeklődött az állapotom felől, nem haragszom rá, mindenki követhet el hibákat. Összességében

járhattam volna sokkal rosszabbul is.”

A szolnoki versenyző a jobb vállát már óvatosan elkezdhette mozgatni, a balt viszont még négy hétig rögzítőkötés védi, utána indulhat a rehabilitációja. Ha minden jól halad, akkor Gál Péter szeptemberben újra vízre szállhat, így nem kellett feladnia tokiói álmait. 

“Kiváló állapotban voltam, amikor a baleset történt, pont előtte mentünk először pályát, és erősebbnek éreztem magam, mint tavaly tavasszal. Így most pontosan tudom, hogy milyen munkát kell majd végeznem szeptembertől, hogy jövőre jó formában térhessek vissza. Mindent megteszek azért, hogy ott lehessek az olimpián” – tette hozzá a válogatott versenyző.

Szekszárd szintet lépne

Éppen tíz éve, hogy a maratoni világ-, és Európa-bajnok Jámbor Attila feleségével, a szintén korábbi kajakos Inger Nikolettával létrehozta a Szekszárdi Kajak-Kenu Sportegyesületet. A klub azóta szép sikereket ért el, számos korosztályos maratoni világversenyen szereztek dobogós helyezést, a céljuk most az, hogy a következő években a gyorsasági szakágban, olimpiai számokban is előrébb lépjenek.

Hír

“Most fut ki az első csoportunk, akikkel tíz éve elkezdtünk a munkát – mondja a sportegyesület elnöke, Jámbor Attila. – Büszkén mondhatom, hogy közülük hárman-négyen jelenleg is komolyan kajakoznak az U23-as korosztályban, a legsikeresebb Nagy Viki, aki ifiben nyert maraton Eb-t, és világbajnoki aranyat is, tavaly pedig U23-as női K-1-ben negyedik lett a vb-n. Az első csapat után egyébként volt néhány év hézagunk, nem tudtunk akkor a legkisebbekre koncentrálni, hiszen új volt az egyesület is, így nálunk most az ifik kicsit hiányoznak a rendszerből, de nagyon erős kölyök és serdülő korosztályunk van.”

A tolnai megyeszékhelyen komoly hagyománya elsősorban a labdajátékoknak van, Szekszárdról korábban Tolnára kellett átjárnia azoknak, akik kajakozni akartak. Tíz év alatt azonban rengeteg elismerést zsebelt be a kis családi egyesület, amelyet már számon tartanak a városban.

“Idén biztos kiváltunk legalább 70 versenyengedélyt, a szabadidősökkel, és a legkisebbekkel együtt körülbelül 100 fős a létszám. Hogy itt tarthassunk, ahhoz kellett ez a tíz év, most már a kiemelt sportok közé tartozunk Szekszárdon. Akkor léphetünk szintet, ha megépül az új csónakházunk a Sión, a mostani telepünktől párszáz méterre. A pénz megvan hozzá, jelenleg a tervezés zajlik. Ha elkészül, akkor már nemcsak nyáron fogunk tudni a csónakháznál edzeni, így nem kell majd a városi termeket használni a téli alapozás alatt. Ráadásul az új központból vízitúrákat is szervezhetünk, ami plusz bevételi forrás lesz az egyesület számára. Arról nem beszélve, hogy a szabadidősport az eddiginél is több fiatal kedvét hozhatja meg a kajakozáshoz, kenuzáshoz, tehát számíthatunk létszámemelkedésre” – tette hozzá Jámbor Attila.

Az egykori világbajnok kajakos nemcsak a klub elnöke, hanem a vezetőedzője is. Tanítványai eddig inkább a maratoni számokban szerepeltek jól, de Jámbor Attila trénerként a gyorsasági szakágban is szeretne befutni.

“Egyértelműen cél, hogy a gyorsasági szakágban, olimpiai számokban is előrébb lépjünk. Van egy olyan mondás, hogy a kajakosoknál a legjobb továbbképzés a parton van, igyekszem is jó viszonyt ápolni nálam rutinosabb edzőkkel. Ők mindig bíztatnak, hogy nem csináljuk rosszul, jól állunk, a klubunk rendben van, és hogy legyek türelmes, jön majd a jó eredmény az olimpiai számokban is. Saját edzői gárdával, saját versenyzőket akarunk nevelni, és olyan hátteret biztosítani, hogy a legjobbakat is meg lehessen tartani itt Szekszárdon.”