Mégse

Elbúcsúztunk Ottó bácsitól

A Farkasréti temetőben hétfő délután köszöntek el a magyar, és a nemzetközi kajak-kenu sportág-, valamint az olimpiai mozgalom képviselői Bonn Ottótól. Minden idők egyik legsikeresebb magyar sportdiplomatája közel öt évtizeden keresztül dolgozott a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetségnél (ICF), a szervezet tiszteletbeli főtitkára-, a Magyar Kajak-Kenu Szövetségnek (MKKSZ) pedig tiszteletbeli elnöke volt.

Hír

A gyászszertartáson beszédet mondott José Perurena Lopez, a ICF elnöke, Vékássy Bálint, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) főtitkára, valamint Schmidt Gábor, az MKKSZ elnöke is. 

A nemzetközi szövetség elnöke arról beszélt, hogy Bonn Ottó szenvedélyesen szerette a kajak-kenu sportot, és miután öt nyelven beszélt így a sportág megkerülhetetlen nagykövete volt minden társadalmi és üzleti helyzetben. 

“A Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség soha nem felejti el Bonn Ottó sportágunkért tett erőfeszítéseit. Idén, amikor Tokióban a világ legjobb gyorsasági, szlalom és paraversenyzőit ünnepeljük majd, arra is időt kell szánnunk, hogy köszönetet mondjuk annak az embernek, aki

fontos szerepet játszott abban, hogy sportágunk ma az lehet, ami”

– mondta José Perurena, aki hozzátette, hogy Bonn Ottó a barátja, a bizalmasa, és a tanára volt egyben, valamint megköszönte az elhunytnak, hogy most a nemzetközi szövetség elnöke lehet. 

Vékássy Bálint beszédében megemlítette, hogy Bonn Ottó a hazai olimpiai mozgalomnak évtizedeken át aktív tagja volt, miután a 60-as évektől elnökségi tagként, az 1999 utáni MOB-ban a Nemzetközi Bizottság tagjaként, majd tiszteletbeli tagként vett részt a munkában. Arról is beszélt, hogy az elhunyt sportvezetői pályafutásának elismeréseként  1995-ben megkapta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság legrangosabb díját, a NOB-érdemérmet. 

“A díjak és elismerések mellett szenvedélye a sport iránt idős korára sem kopott, és szinte minden esztendőben nemcsak a szegedi világkupára, de a Német Kajak-Kenu Szövetség vendégeként a duisburgira is elutazott. A VIP-lelátóról kis

távcsövével minden futamot követett, közben a versenyműsorba jegyzetelt.

Az idei események már mások lesznek, ki tudja, mióta, Ottó bácsi először nem lesz ott velünk. Hiányozni fogsz” – zárta beszédét a MOB főtitkára.

Schmidt Gábor búcsúbeszéde 

Kedves Búcsúzók!

“Bonn Ottó olyan ember volt, akit tisztelni, becsülni, szeretni és követni egyaránt lehetett. A tisztesség fogalma hozzá kötődik” – mondta Baráth Etele, sportágunk közgyűlésének elnöke Bonn Ottóról, akivel ő maga évtizedekig dolgozott együtt. És azt hiszem ez a gondolat szinte mindent elárul Ottó bácsiról, aki az elmúlt évtizedekben rengeteget tett azért, hogy sportágunk, a kajak-kenu olyan legyen, amilyenek ma ismerjük: egy nemzetközi szempontból is sikeres olimpiai sportág, amelyet a világ több mint 100 országában űznek magas szinten, és amelynek

két szakága népszerű szereplője a nyári olimpiák programjának.

Hatalmas megtiszteltetés a magyar kajak-kenu sportág számára, hogy az MKKSZ tiszteltbeli elnökének a temetésén a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség a legmagasabb szinten képviselteti magát. Jose Perurena elnök úr a világ minden kajak-kenu sporttal foglalkozó embere nevében mondott gyászbeszédet a mai búcsúztatáson. Köszönöm Elnök Úr!

Ez nem véletlen, hiszen Bonn Ottó valóban minden idők egyik legnagyobb hatású magyar sportdiplomatája volt. 

Azért kell erről beszélnünk és most is megemlékeznünk, mert Ottó bácsi sokkal szerényebb volt annál, hogy ezt hangoztassa. 1954-től volt tagja a nemzetközi szövetség legfelsőbb döntéseket hozó testületének. 1960-tól az ICF második, majd 1970-től 20 éven át első alelnöke volt, végül 12 éven át vezette a hivatali szervezetet főtitkárként. 

Alelnöksége alatt lett végleges a gyorsasági szakág olimpiai programja. Sokat dolgozott és tett azért, a nemzetközi szövetség versenysport bizottságát vezető Péhl Józseffel együtt, hogy a két klasszikus táv, az 500 és az 1000 méter megszilárduljon az ötkarikás kajak-kenu regatták programjában. 

Az Ő idejében érte el a nemzetközi szövetség hogy a magyar szempontból egyik legsikeresebb számot, a női négyest megrendezzék az olimpián. Az ő alelnöksége alatt váltak rendszeressé és évente megrendezetté a gyorsasági világbajnokságok, indultak el 1985-től az ifjúsági világbajnokságok, valamint sokat tett a mai világkupa-rendszer létrejöttéért is. És ez még csak a gyorsasági szakág. A szlalom Bonn Ottó főtitkársága idején mutatkozott be az olimpián, majd lett 2000-ben, Sydneyben állandó résztvevője a programnak.

Bonn Ottó öröksége nyomán a magyar kajak-kenuban olyan sportvezetők vállaltak szerepet, mint Dr. Baráth Etele, aki több mint két évtizeden át vezette sikeresen a sportágunkat, vagy az olimpiai bajnok Vaskuti István, aki pedig sok éven keresztül dolgozott a nemzetközi szövetség sprintbizottságának vezetőjeként, majd a szervezet első alelnökeként. 

Drága Ottó bácsi! Még bőven 90. születésnapod után is benne voltál a sportág mindennapjaiban. Eljöttél az Elnökségi ülésekre, sokszor beültél hozzám utána egy jó kávéra, és nem oly régen megmutattad az új Ipad-edet is, amit rutinosan kezeltél.  Mindenkinek tartogattál egy jó tanácsot, néhány fontos ötletet, és egy tanulságos történetet. Fontosnak tartottad, hogy ott legyél minden hazai rendezésű világbajnokságon, így nem hagytad ki a tavaly augusztusi szegedi vb-t sem, ahol mindenki a legnagyobb tisztelettel üdvözölt, ahogy tették ezt 2018-ban a nemzetközi küldöttek is a budapesti kongresszuson, ahol állva tapsoltak Téged, mikor Perurena elnök úr átadta neked az ICF-életműdíját. 

Óriási hálával tartozunk a sok évtizedes áldozatos munkádért, hiányozni fogsz, de emléked megőrizzük! 

Bonn Ottó 2020. február 8-án, 93 évesen hunyt el. 

Az ICF támogatja az új tokiói időpontokat

A Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF) támogatja a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) döntését, amely szerint a 2020-as tokiói olimpiát és paralimpiát jövő év júliusában és augusztusában (2021) rendezik meg.

Hír

A NOB és a japán szervezők ma bejelentették, hogy az olimpiát jövő év július 23-tól augusztus 8-ig tartják meg, míg a paralimpiai játékokat augusztus 24. és szeptember 5. között rendezik meg.

Az ICF szerint ez a legigazságosabb döntés ami a sportolók és tisztviselők szempontjából születhetett, mert így mindenkinek lehetősége lesz arra, hogy tisztességesen felkészülhessen a világ legnagyobb sporteseményére. 

“Folytatjuk a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal való együttműködést azért, hogy véglegesítsük azoknak a kvalifikációs eseményeknek az időpontjait, amelyeken meg lehet szerezni a még ki nem osztott kvótákat” – mondta az ICF főtitkára, Simon Toulson.

„A NOB azt is bejelentette, hogy a már kiosztott kvóták a következő évi játékokra is érvényesek, ez a döntést is teljes mértékben támogatjuk.”

“Nyilvánvaló, hogy az idei játékok kényszerű elhalasztása sok kellemetlenséget okozott a sportolóknak, és az egész kajak-kenus közösségnek, ám pontosan tudjuk, hogy világszerte emberek tömegei ennél sokkal nagyobb problémákkal küzdenek.”

Simon Toulson főtitkár arról is beszélt, hogy az olimpiai és a paralimpiai játékok új időpontjai ütköznek néhány olyan eseménnyel, amelyek már szerepelnek az ICF 2021-es versenynaptárában, de a szövetség együttműködik a szervezőkkel, és igyekszik olyan új időpontok kijelölni, amelyek a lehető legkevesebb kellemetlenséget okoznak az érintettek számára. 

“Az olyan hatalmas multisport-események elhalasztása, mint az olimpia és a paralimpiai, sosem egyszerű feladat, és minden érintettnek sok fejtörést okoz” – mondta Toulson.

„Nagyon szerencsések vagyunk az ICF-nél, mert kiemelkedően lojális és professzionális helyi szervezőbizottságokkal működhetünk együtt. Keményen fogunk dolgozni azért, hogy a szükséges változtatások ne okozzanak túl sok kellemetlenséget ezeknek a fontos partnereknek.

„Számunkra továbbra is a nemzetközi kajak-kenu közösség tagjainak egészsége és biztonsága a legfontosabb. Köszönjük mindenkinek az eddig tanúsított türelmét!”

Az ICF hétfői közleményét azzal zárja, hogy ezekben a nehéz időkben is folyamatosan kapcsolatban állnak a NOB-al, és időben beszámol majd a legfrissebb információkról.

HIVATALOS: 2021. július 23-augusztus 8. között lesz az olimpia

Hétfőn hivatalossá vált: az eredeti időponthoz képest egy év halasztással, 2021. július 23. és augusztus 8. között rendezik a XXXII. Nyári Olimpiai Játékokat Tokióban. Az olimpia elnevezése változatlan: Tokió 2020.

Hír

Erről hétfőn a japán szervezőbizottság, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), Tokió városa és a japán kormány telefonkonferencián állapodott meg hétfőn – tájékoztatott hírlevelében a nemzetközi ötkarikás szervezet.

A kulcsfontosságú felek vezetősége egy délelőtti konferenciahíváson gyűlt össze, amelyen Thomas Bach, a NOB első embere, Mori Josiró, a szervezőbizottság elnöke, Koike Yuriko, tokiói kormányzó, valamint Hashimoto Seiko, olimpiai és paralimpiai miniszter is részt vett, hozzájárulásukat fejezték ki az új menetrendet illetően.

A döntés megfelel a korábban a NOB Végrehajtó Bizottsága által lefektetett alapelveknek, így a sportolók és minden érdekelt fél egészségének megóvása kerül előtérbe, támogatva a COVID-19-vírus terjedsének megállítását; kiállnak a sportolók és az olimpiai sportok érdekeiért, valamint figyelembe veszik a globális nemzetközi sportnaptárat.

Az új időpont elegendő időt biztosít az egészségügyi hatóságoknak és a játékok szervezésében résztvevő minden félnek, hogy megbirkózzon a folyamatosan változó helyzettel, valamint a COVID-19-járvány által okozott felfordulással.

Korábban már megerősítették, hogy a már kvalifikált sportolók megtartják helyüket, a megszerzett kvótákhoz nem nyúlnak, hiszen a korábbi döntés értelmében a jövőre megrendezendő nyári ötkarikás esemény lesz a XXXII. Nyár Olimpiai Játékok.

„A döntés összhangban van azzal a számos hozzászólással és kéréssel, miszerint mihamarabb jelöljük ki az új időpontot. A gyors döntéshozatal a Nyári Olimpiai Sportágak Nemzetközi Szövetségével, a Nemzeti Olimpiai Bizottságok Kontinentális Szövetségével és a tokiói szervezőbizottsággal való szoros együttműködésnek köszönhetően valósulhatott meg. Mindenkinek szeretném megköszönni a nagyszerű támogatását. Eme bejelentéssel biztos vagyok abban, hogy összedolgozva legyőzzük majd ezt a példa nélküli kihívást. Az emberiség egy sötét alagúton halad most át, a 2020-as tokiói olimpiai játékok lesz a fény ennek az alagútnak a végén” – vélekedett a NOB első embere, Thomas Bach.

Az olimpia idén nyáron július 24-én kezdődött volna, de a világméretű koronavírus-járvány miatt az elmúlt héten a halasztás mellett született döntés.

A paralimpiát 2021. augusztus 24. és szeptember 5. között rendezik.

forrás: mob.hu