Mégse

„Egy elismerés mögött mindig egy csapat munkája áll”

Tikkasztó hőség - még kora este is. A Magyar Kajak-Kenu Szövetség regionális működésért felelős alelnöke kertet öntöz. - Hiába, muszáj víz közelében lennem – mondja nevetve, aztán természetesen készséggel áll a beszélgetésünk elébe, melynek apropóját ezúttal egy magas rangú kitüntetés szolgáltatta. Kadler Gusztáv, a Graboplast Győri VSE elnöke augusztus 20-án a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét vehette át.

Hír

– Mi volt a legelső gondolata, miután értesült a kitüntetéséről?

– Meglepődtem. Ugyanis tudtam, hogy az általános szabály szerint tíz éven belül nem adnak újabb állami kitüntetést és pedig 2010-ben kaptam lovagkeresztet.

– A második gondolat?

– Örültem neki… mindenkinek öröm egy elismerés, még ha nem is azért csinálja az ember, de mégiscsak fontos visszajelzés, hogy az útnak, amin jár, értelme és értéke van. Ennek ellenére soha nem gondoltam arra egy –egy elismerés kapcsán, hogy akkor én mennyire ügyes meg jó vagyok, mert tudom, hogy ezek tulajdonképpen annak a közegnek szólnak, amelyben vagyok.  A produkció sem személyes, hanem egy csapat munkája, így az érte járó  kitüntetés is az egész közösségnek szól.

– Kivel osztaná még meg szívesen most az elismerés hírét-örömét, ha tehetné?

– Tudja, én olyan „gyerek” vagyok, aki még most is beszélget a szüleivel, holott egyikük tíz, másikuk húsz éve nincs már köztünk. Velük osztottam meg legelőször és persze a családommal, bár koccintani egyelőre még csak a feleségemmel tudtunk, mert a gyerekek épp valamennyien nyaralnak.

– Mennyire jelent kárpótlást egy ilyen elismerés a moszkvai olimpiáért, ahová négyesben juthatott volna ki?

– Az az igazság, hogy semennyire. Ezt én teljesen különválasztom. Ez az elismerés nem a sportolói teljesítményemnek szól.

– Ez nyilvánvaló, de gondolkodhat az ember úgy is, hogy sportolóként ugyan meghiúsult a személyes siker, viszont az megadatott, hogy közvetve egy sor versenyzőt segíthetett hozzá a sikereik eléréséhez…

– Ez igaz, így is lehetne értékelni a dolgokat és kétségtelen az is, hogy nagyon nagy megtiszteltetés volt ott állni a Vigadóban professzorok, kutatók és kivételes teljesítményt nyújtó sportolók között. De ahogy mondtam, én soha nem állítottam párhuzamba a két történetet.

– Egyértelmű volt annak idején, hogy az olimpiai szerepléstől való „megfosztottság” egyben a sportolói pálya végét is jelenti?

– Az akkori helyzethez hozzátartozik, hogy az utána való VB-re sem utazhattam ki, de amikor elhatároztam, hogy abbahagyom, akkor abban már nem maradt dilemma. Körülbelül húsz perc alatt döntöttem el.

– Úgy gondolom, hogy a fokozott igazságérzetét sportvezetőként is megőrizte; adott esetben, akár az alelnöki posztról is lemondott, ha úgy érezte helyesnek…

– Valóban, ez így van. Úgy érzem, nem engedhetem meg magamnak, hogy közösséget vállaljak egy döntéssel, ha egy helyzetet nem érzek teljesen tisztának, egyértelműnek és ha valakinek méltánytalanságban lehet része emiatt. Olyankor nagyon küzd a lelkem.

– Egy gondolat erejéig még visszatérve a versenyzői korszakhoz: nem sok olyan négyesről tudni, amelyik lekajakozott volna Győrből Vácra….

– Igen, volt ilyen, azt hiszem, 1980-ban. Rajtunk kívül valószínűleg nem is csinálta meg más. Már nem emlékszem, kitől származott az ötlet, de egy jó buli volt. Útközben elfogtak minket a csehszlovák határőrök, mert véletlenül átsodródtunk a Duna másik oldalára. Felszólítottak, mint határsértőket, de amúgy nagyon tisztességesek és barátságosak voltak, visszatereltek bennünket és kérték, legyünk szívesek a jobb oldalon maradni.

– Gondolom, a csapat első reakciója valami olyasmi volt, hogy „mi csak leugrunk Vácra”…

– Pontosan ezt mondtuk, szó szerint!

– Kik ültek még abban a négyesben?

– Sztanity Zoltán, Kosztyán József és Benkó Tamás. Egyébként nem volt ez annyira nagy erőfeszítés. Elfáradni persze elfáradtunk, de ez természetes.Nem szokványos edzésforma ugyan, de azt gondolom, hogy aki nem őrült egy kicsit a szó jó értelmében, annak nem is szabad csinálnia ezt a sportot. A nagy bajnokok is mindig bevállalósak voltak, ha teljesítményről volt szó  és a munkától senki sem félt.

– Mi volt a legnagyobb „őrültség”, amit elkövetett az elmúlt évtizedek során?

– Amikor szakosztályvezető lettem ’90-ben, akkor leültem a kollégáimmal és azt mondtam nekik: gyerekek, én készítettem egy programot, tíz évig fogom csinálni és azalatt meg fogom valósítani mindazt, amit elképzeltem. Rendbe tesszük a csónakházat, világversenyt fogunk rendezni és kell, hogy legyen egy olimpiai bajnokunk, még ha nem is győri születésű. Millió szerencse is kellett hozzá, de tíz év alatt minden megvalósult, amit elképzeltem. A legnagyobb őrültség azonban az, hogy azt terveztem, tíz év után abbahagyom, de még most is itt vagyok…

– Volt olyan pillanat, amikor felmerült a gondolat Önben, hogy „most itt felállok és sokkal nyugodtabban fogok élni ”?

– Győrben nem volt ilyen soha. De természetesen minden vezető, aki hosszabb időn keresztül irányít valamit, annak vannak konfliktusai is. Nálunk azért szerencsés a helyzet, mert az idősebb kollégák velem együtt kajakoztak, mindegyiket ismerem harminc- negyven, vagy akár ötven éve. A fiatal munkatársak pedig mind a saját nevelésünk, ami szintén megkönnyíti a velük való együttműködést. Megvan a tisztelet, az elfogadás, ugyanakkor mégsem egy vállalat vagyunk, hanem egy baráti társaság, még akkor is, ha az összlétszámunk négyszáz fő feletti.

– Tény, hogy nincs még egy olyan vidéki bázis, ami ennyi időn át folyamatosan ilyen stabil és sikeres tudott volna lenni. Bár mindig hangsúlyozza, hogy ez a közösség érdeme, mi lehet az, amivel személy szerint Ön járult hozzá ehhez a történethez?

– Talán az, hogy szót tudok érteni mindenkivel. Végiggondolom a dolgokat, nem borítok asztalt senkire. A döntéseket összességében én hozom, de mindig megbeszélem a többiekkel, meghallgatom a véleményüket és ha meggyőznek, akár meg is változtatom az eredeti elképzeléseimet. Kompromisszumok nélkül nem működik a világ.

– A fiatal szakemberi gárdában, amit említett, a saját fia is ott tevékenykedik. Hogyan éli meg ezt apaként?

– Én arra vagyok a legbüszkébb, hogy az öt gyermekem a saját területén minimum olyan szinten teljesít, mint én, sőt; az ő korukban én még közel sem voltam ilyen jó. Egy szülő számára az egyik legjobb érzés, ha a gyereke teljesítményben túltesz rajta. Viktor fiam versenyzőként simán átlépett rajtam és azt gondolom, hogy előbb-utóbb edzőként, sportvezetőként is hasonlóképp sikeres tud lenni.

– Az elmúlt évek során némiképp módosultak a szövetségnél betöltött tisztségét jellemző feladatok, ahogyan az MKKSZ működése is. Lényegét tekintve mit jelent ez ?

– 20 évig voltam általános alelnök és két éve mint regionális működésért felelős alelnök tevékenykedem. Ez idő alatt valóban alapjaiban változott meg a sportág. Ma már a szövetség munkája nem csupán a válogatott versenyzők kiszolgálásáról szól. Örülök annak, hogy Baráth Etele elnök úrral dolgozhattam, akinek irányításával olyan szövetséggé alakultunk, ahol az élsport mellett nagy hangsúlyt fektettünk a szabadidős és rekreációs fejlesztésekre, előtérbe helyezve a környezet védelmét. Ezt az irányvonalat pedig  Schmidt Gábor elnökségével is folytatjuk. A regionális feladatok szintén arra irányulnak, hogy minél több emberrel szerettessük meg a vízi sportokat, s ehhez biztosítja a szövetség a feltételeket – eszközöket, létesítményeket, szakembereket.

– Egy kitüntetés, egy kiemelkedő elismerés mindig ad egyfajta energiafröccsöt, új lendületet a meglévő dolgok folytatásához illetve további célok megvalósításához. Milyen tervek állnak most Ön előtt?

– Az én esetemben ez most nem egyszerű kategória. Az új, korszerű hajótároló létrehozását mindenképp szeretném még megvalósítani, úgy gondolom, hogy akkor tényleg egy európai szintű, hosszú évtizedekre alkalmas, hibátlan csónakház lesz a miénk. Szeretném, ha egy győri kajakpálya épülne a közeljövőben. Erről még nem tettem le. Feltétlenül szükség lenne rá és ennek több oka is van. Úgy gondolom, hogy az adott célokra alkalmas, normális vízfelület ma már kevés Magyarországon, még akkor is, ha az új evezőspálya már készül Csepelen. Egy jó minőségű, – ha nem is szegedi színvonalú – pályára, ahol kisebb versenyeket vagy akár Európa-bajnokságot, illetve komoly edzőtáborokat lehetne rendezni, mindenképp szükség van. Sportvezetőként számos olyan világversenyen vettem részt, ahol gyönyörű multifunkcionális sport-és szabadidőközpontokat alakítottak ki a pálya köré, ezáltal egy egész város használhatja azokat.  Győr pedig egy olyan város, ahol minden adottság, minden létesítmény – gondoljunk csak a múlt év EYOF-ra felépített sportlétesítményekre és szálláshelyekre – együtt van ahhoz, hogy itt jelentős, kiemelt edzőtáborok működhessenek. Ennek az elindításában mindenképp szeretnék részt venni.

– Ha az élet minden öröm- és élvezetforrását egybevesszük, magánélet és hivatás terén egyaránt, mi jellemzi a legboldogítóbb, legünnepélyesebb pillanatot az Ön számára?

– A legfőbb örömforrás számomra a családom, illetve a tágabb értelemben a kajak-kenus „család”. A velük való együttlét jelenti a legboldogítóbb állapotot. Mivel pedig gyakorlatilag majdnem minden nap együtt vagyunk, nekem szinte minden nap ünnep.

Visszatalált önmagához Bodonyi András

Áprilisban volt egy törés a felkészülésében, de most visszatalált a saját technikájához Bodonyi András, aki a második válogatón egyértelműen győzni szeretne kenu egyes 1000 méteren.

Hír

A férfi kenusoknál csupán a két olimpiai számban, 1000 egyesben és párosban rendeznek válogatót, ez jó döntésnek bizonyult Hüttner Csaba szövetségi kapitány részéről, hiszen rengetegen indultak, és szoros versenyeket láthattak a nézők. Egyesben Kiss Tamás csupán 0,083 másodperccel győzte le Bodonyi Andrást, aki újfajta edzéssel készül a második válogatóra.

„Nagyjából elégedett vagyok az elvégzett munkával – kezdte az InfoRadio Víztükör című adásában Bodonyi. – Az első válogatóra nem sikerült jól felkészülnöm, nem is voltam elégedett sem a kenuzásommal, sem az eredménnyel.

Bár az első válogatót megelőző hetek sokkal sötétebb jövőt jósoltak,

mint amilyennel végül a 0,083 ezredes vereségemmel lett. Azóta kezd összeállni a mozgásom, technikailag sokat fejlődtem, mentálisan is próbálom összeszedni magam. Úgy érzem, jó állapotban vagyok a második válogató előtt.”

Változtatott a felkészülésén, főleg egyénileg készül, külön vezényli neki Vécsy Viktor az edzéseket, és elmondása szerint így sokkal jobban tud magára figyelni.

„Jobb a technikám, sokkal stabilabban mozgok most a kenuban, ezt egy jó iránynak tartom, amerre most elindultam. Áprilisban rossz mozgások rögzültek a technikámban, és ebből nehéz volt kimászni, de már csak a finomhangolás van hátra. Annyira nem új ez az egész, csak saját magamat, a saját mozgásomat kellett megtalálnom. Tavaly is a második válogatóra állt össze a technikám, amivel végül a szétlövést is sikerült megnyernem.”

Bodonyi András hozzátette: egyértelmű célja az, hogy kijusson a világbajnokságra 1000 egyesben. „Ez az egyetlen esélyem arra, hogy olimpiai kvótát szerezzek majd a szegedi vébén. Azt gondolom, hogy a magyar férfi kenus élmezőny nem változott tavalyhoz képest, ugyanúgy Kiss Tamással harcolok az első helyért, és

most is tizedmásodpercek fognak dönteni.

Mivel azonban csak 1000 egyesben és párosban rendeznek válogatót, így jóval többen indulnak el ebben a két számban. Az első válogatón még középfutamot is kellett menni, akkora volt a mezőny, tehát többet kell versenyezni. Viszont a dobogós helyekért szerintem ugyanazok fognak harcolni.”

A második válogatót június 18. és 20. között rendezik Szolnokon.

Gigászi csaták Szolnokon – tét a szegedi vébé

Keddtől csütörtökig rendezik Szolnokon a kajak-kenusok második válogatóját, amely a jövő heti Európa Játékokra és többségében az augusztusi, szegedi világbajnokságra is válogat. Vannak olyan számok, ahol már eldőlt vagy csak formalitás a verseny, de több számban is hatalmas harc várható, és tizedek dönthetnek a csapatba kerülésről. Előzetes.

Hír

Az egyik legfontosabb kérdésre már a válogató előtt választ kaptunk: ahogy az várható volt, nem lesz kihívója Tótka Sándornak, Birkás Balázsnak, Kuli Istvánnak és Nádas Bencének. Ők négyen uralták a négyes összeállítása szempontjából fontos 200 és 400 egyest, valamint 500 párost, és bár össze lehetett volna ülnie bármilyen négyesnek ellenük a második válogatón, de Hüvös Viktor fiai kihívó nélkül maradtak.

„Az biztos, hogy jövő héten az Európa Játékokon ez a négyes indul, de csak ott tudom megállapítani, hogy az európai mezőnyben milyen erőt képvisel ez az egység, így

a világbajnokságon való indulásuk még nem biztos”

– mondta Hüttner Csaba szövetségi kapitány.

Négyük közül nem is áll rajthoz a válogatón Kuli és Nádas, hiszen nekik a céljuk a négyesbe való bekerülés volt, ezt elérték, így rápihennek az Európa Játékokra, Tótka és Birkás azonban ott lesz, és összecsap 200 egyesben. Az első válogatót Birkás nyerte 0,061 másodperccel Tótka előtt.

A Kuli, Birkás, Tótka, Nádas négyes kihívó nélkül maradt

A király számban, 1000 egyesben Kopasz Bálint nagy fölénnyel nyert, itt csupán 11 induló várható, hiszen más számokra koncentrálnak a férfi kajakosok. Például az 1000 párosra, ahol alakultak új egységek, hogy harcba szálljanak az első válogatón győztes Koleszár Mátyás, Németh Viktor Máté duóval. Az első válogatón második Tóth Dávid, Kulifai Tamás kettős ismét ott lesz a mezőnyben, új páros viszont az Erdőssy Csaba, Bogár Gábor, a Kammerer Zoltán, Gál Péter István és a Noé Zsombor, Solti László egység is, de nem szabad megfeledkezni a Noé Bálint, Ilyés Róbert egységről sem.

A férfi kajak 1000 páros döntője az első válogatón:

A férfi kenusok ugyanezen számában is hasonló a helyzet, az első válogatót mindössze 0,183 másodperccel nyerte meg a Kiss Balázs, Dóri Bence páros 1000 méteren a Sáfrány Mátyás, Bakó Tamás egység előtt, de a Korisánszky Dávid, Fekete Ádám kettősnek is csupán egy másodperc volt a hátránya a győztessel szemben. A Kiss, Dóri duó kihívói azonban változtattak a felállásokon: Sáfrány Mátyás Mike Róberttel, Bakó Tamás Korisánszky Dáviddal, Hajdu Jonatán pedig Fekete Ádámmal ül össze, míg az első válogató negyedik helyezettje, a Lelovics Dávid, Adolf Balázs kettős változatlan felállásban küzd meg a győzelemért.

A férfi kenu 1000 páros döntője az első válogatón:

„Ugyanúgy sok induló van, mint az első válogatón volt, azt gondolom, hogy

ennyi jó páros kevés országban van, mint most nálunk,

szóval egészen biztosan fantasztikus versenyeket láthatunk majd” – kommentálta Hüttner Csaba, aki szerint egyesben is nagy csata lesz. Ott az első válogatón Kiss Tamás 0,083 mp-el nyert Bodonyi András előtt, aki azóta fogadkozott, hogy sokat fejlődött a technikája, és vissza szeretne vágni a vereségért. Férfi kenuban csak ebben a két olimpiai számban rendeznek versenyt a második válogatón is.

Női kenuban a szövetségi kapitány szerint nem várható meglepetés, hiszen 500 párosban a Balla Virág, Devecseriné Takács Kincső egység kiemelkedik a mezőnyből, a másik olimpiai szám, a 200 egyes pedig ismét Lakatos Zsanett és Nagy Bianka csatáját hozhatja. Az első válogatón itt Lakatos nyert 0,1 másodperccel megelőzve Nagyot.

A Balla, Devecseriné párosnak nincs ellenfele itthon

A legerősebb szakágban, női kajakban az ötszörösolimpiai bajnok Kozák Danuta vélhetően ismét kiemelkedik majd a mezőnyből 500 egyesben, de nagy csata várható az első válogatón mögötte végzett Csipes Tamara, Medveczky Erika és Bodonyi Dóra között. Sőt, az első válogatón a döntőben kevésbé jól szerepelt Kárász Anna és Gazsó Dorka is odaérhet a legjobbak közé, valamint nem szabad elfeledkezni a két olimpiai bajnokról, Szabó Gabrielláról és Fazekas-Zur Krisztináról.

Párosban az első válogatón győztes Kárász Anna, Kozák Danuta kettős és az ott másodikként végzett Csipes Tamara, Medveczky Erika duó csatája várható.

Várhatóan most sem lesz ellenfele Kozák Danutának

„Mint mindig, most is hatalmas harc várható a női kajakosoknál, hogy beverekedjék magukat a csapatba. Egyesben Dana mögött az első válogatón nagyon kevés volt a különbség a másodiktól az ötödik helyezettig, Kárász Anna és Gazsó Dorka pedig nem azt nyújtotta a döntőben, amit tud” – mondta Hüttner Csaba, aki beszélt arról is, hogy egyelőre nem biztos, hogy minden számban lesz szétlövés az Európa Játékok előtt, ha nem ugyanazok a hajók nyerik a két válogatót.

„Szétlövés biztos, hogy lesz, de nem biztos, hogy az Európa Játékok előtt.

Nagyon sűrű a program, hiszen a jövő héten már kezdődik Minszkben a verseny, és nem biztos, hogy igazságos lenne, ha a válogató után, mondjuk pénteken úgy rendeznénk szétlövést, hogy valaki többet versenyzett az előtte való három nap során. Egyeztetni fogunk az edzőkkel és a versenyzőkkel, és igyekszünk a legjobb döntést meghozni, de egyelőre erről korai beszélni” – nyilatkozta Hüttner Csaba.

A szövetségi kapitány várhatóan pénteken hirdeti ki az Európa Játékokra utazó keretet, amely tehát még nem feltétlenül fog minden számban egyezni a szegedi világbajnokságon induló csapattal.

A paraversenyzőknek ez lesz az első válogatójuk, hiszen az Európa-bajnokságon szerepeltek, amikor az épek első válogatóját rendezték. Itt a második válogatóra július közepén kerül sor.

A 16 éves Kiss Péter berobbant az Eb-n aratott győzelmével

„A legnagyobb verseny a férfiaknál várható KL1-ben, ahol megküzd egymással a tavalyi vb-ezüstérmes Suba Róbert, a tavalyi vb-negyedik Juhász Tamás és az idei Európa-bajnok Kiss Péter. Közülük csak kettő juthat ki a világbajnokságra – kezdte Weisz Róbert szövetségi kapitány. – Kiélezett verseny lehet még KL3-ban, ahol a szakma nagy öregje, Fábián István, valamint a két fiatal titán, Kiss Erik és Török Dávid harcol majd a vb-részvételért. Nagyon örülök annak, hogy minden számban lesz legalább két induló a válogatón, ez pedig a para szakág erősödését jelzi.”

A parások szerdán szállnak vízre Szolnokon.

A teljes versenyműsort megújult oldalunkon, ide kattintva nézhetik meg, ahol az eredményeket is nyomon lehet követni a következő napokban, de Facebook-oldalunkon is jelentkezünk Szolnokról a szokásos közvetítéssel, honlapunkon pedig a versenyzők véleményét is olvashatják majd.