Mégse

Budapesten dönt a sportág jövőjéről az ICF

Budapesten tartja kétnapos kongresszusát a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF), a delegáltak között ott van alelnökként Tony Estanguet is, aki egyben a 2024-es párizsi olimpia szervezőbizottságának elnöke.

Hír

“Nagy megtiszteltetés, hogy a kajak-kenu világ Budapesten gyűlt össze, és tartja közgyűlését, amely kétévente az ICF legfontosabb plénuma. Itt van a teljes vezérkar. – mondta Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke. – Már az előző napokban is zajlottak fontos egyeztetések, többek között mi is egyeztettük már az ICF vezetőivel a jövő évi világbajnoksággal kapcsolatos terveket, elképzeléseket. Pénteken és szombaton pedig szabálymódosításokról, új versenyszámok felvételéről, sok olyan dologról esik szó, amely alapjaiban határozza majd meg a sportág jövőjét.”

A sportvezető elárulta, az ICF egyik törekvése, hogy meghosszabbítsa a szezont, ennek érdekében jelentős újításra kerül majd sor.

“Két világkupa-sorozatot is szeretne a nemzetközi szövetség, az egyiket a hagyományos május-júniusi időpontban, a másikat pedig az őszi idényben, egy sprint versenyszéria keretében. Utóbbi fő célja, hogy olyan helyszíneken is rendezzenek viadalokat, amelyek bent vannak a városokban, ezáltal még látványosabbak, még több embert vonzanak.” – nyilatkozott Schmidt Gábor.

Emlékeztetett: ennek már volt egy próbája a Városligeti tavon, idén szeptemberben.

“Ez a verseny is benne lesz a jövő évi programban, erről már megállapodtunk az ICF-fel. A szegedi világbajnokságot követő hétvégén rendezzük meg.” – jelentette be.

Az olimpiai kvalifikációs gyorsasági vb-t 2019. augusztus 21. és 25. között zajlik majd a Maty-éren, ahol – ahogy az MKKSZ elnöke elmondta – a kormány támogatásának köszönhetően jelenetős fejlesztés zajlik.

“Megújul az egész központ, épül egy új híd, amely bevezet majd az osztószigetre, ezáltal egyrészt a tv-közvetítés át tud menni a másik oldalra, a nézői terület is szabadabb, nagyobb lesz, másrészt a képernyőn, a verseny hátterében ott lesz a reményeink szerint több tízezres nézősereg, a szurkolók. Emellett kibővül a versenyzői terület, sokkal komfortosabb lesz, megújul a céltorony és környéke, továbbá fedett lesz a lelátó.” – sorolta Schmidt Gábor.

Ahogy fogalmazott: Szeged – s ez nem csak a magyarok véleménye – a világ legjobb pályája, de most még egy szintet tud lépni előre, ami nagyon nagy dolog.

Schmidt Gábor

Tony Estanguet, háromszoros olimpiai bajnok szlalomkenus elárulta: mindig szívesen jön Magyarországra, ahol nagyon erős a sportkultúra.

“Az ország kajak-kenuban is nagyon jó, így biztosak vagyunk abban, hogy remek lesz az atmoszféra jövőre Szegeden, nagy show lesz, már nagyon várjuk.” – mondta.

Párizs egy éve kapta meg a 2024-es nyári olimpia rendezési jogát, s a sportvezető úgy fogalmazott: nagyon dolgos, sűrű év áll mögöttük. Kiemelte: lerakták az alapokat, és erősítették a szakmai jelenlétet a szervezőbizottságban, ez szerinte nagyon fontos, és az is, hogy támogassák őket a sportolók, a szurkolók, mert csak így tudnak eredményesek lenni.

“Elégedettek lehetünk az elmúlt egy év munkájával, garantált, hogy a 2024-es játékok nagyon látványosak lesznek.” – jelentette ki.

Januárban Budapesten, a Duna Arénában járt egy párizsi küldöttség, hogy tanulmányozza a létesítményt. Ezzel kapcsolatban Estanguet azt mondta: sokat tanultak “magyar barátaik tapasztalataiból”, most pedig vizsgálják, milyen lehetőségeik vannak arra Párizsban, hogy a lehető legjobb uszodát építsék fel.

Két év múlva, Tokióban az alapprogram a gördeszkázással, a hullámlovaglással, a sportmászással, a karatéval és a baseballal/softballal egészül ki, a 2024-es szervezőbizottság elnöke ezzel kapcsolatban elárulta: még nem dőlt el, hogy a francia főváros mely sportágak bekerülését támogatja.

“Alaposan megvizsgáljuk a lehetőségeket. Több mint 40 pályázatot kaptunk ez ügyben, mindet megvizsgáljuk, s három hónap múlva egyeztetünk a sportágakról a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal”. – mondta.

Tony Estanguet

A ICF szombat estig tartó kongresszusán Kárai Péter, Storcz Botond és Fazekas-Zur Krisztina alkotja a magyar delegációt, utóbbi a versenyzői és a gyorsasági bizottságnak is tagja.

“Tavaly választottak be a sportolói bizottságba, egyelőre még ismerkedem a légkörrel, nagyon más ez, mint a versenypálya. – nyilatkozott az MTI-nek a négyesben kétszeres olimpiai bajnok Fazekas-Zur Krisztina. – Az elsődleges feladatnak azt tartjuk, hogy a sportolók számára is átláthatóbbá váljanak a döntési mechanizmusok, az egyes döntések előtti munka. Most ezen dolgozunk.”

Az edző-férjével, Rami Zurral Kaliforniában élő, 38 éves kajakosnak idén született meg a második gyermeke, s a közelmúltban kezdte újra az edzéseket. Mint mondta: kezdi egyre jobb formában érezni magát, s a célja az, hogy ott legyen a 2020-as olimpián.

A magyar küldöttség: Storcz Botond, Fazekas-Zur Krisztina, Kárai Péter

„Túl tudok lépni önmagamon”

„Hit és türelem – a legfontosabb erények, amire edzőként szükség lehet”- állítja Vajda Attila, aki Tajvan és Japán után Dunaújvárosban, a Dunaferr SE kenusaival készül az elkövetkezendő megmérettetésekre.

Hír

Amikor az ember egy új tevékenységbe kezd – még ha a megszokott közegén belül is – lehet egyfajta elképzelése, feltételezése arról, hogy a gyakorlatban milyen lesz. Hogy érzed, mennyire találkozott a valóság az elvárásaiddal

Amikor abbahagytam az élsportot, nem tudtam, hogy edző leszek; az csak később alakult ki. Ezért nem is voltak különösebb elvárásaim. Minden nap egy újabb kihívást jelent és a lehetőségekhez képest megpróbálok mindenből a legjobbat kihozni. Azt gondolom, ha valaki edző akar lenni, akkor nem lehet ragaszkodni mindenképpen valamilyen sémához, hanem meg kell ismerni a csapatot, aztán a csapat igényeinek kell megfelelni. Én hoztam a múltból dolgokat, mint versenyző, illetve Ázsiában már foglalkoztam gyerekekkel, bár hozzá kell tenni, hogy az egy egészen más kultúra, ahol egészen mások a motiváló tényezők is. Az mindenképpen nagyon jót tesz nekem, hogy edzőként nem kell egyedül dolgoznom, hiszen ott van mellettem Molnár Gergely, akinek már jóval több tapasztalata van és sokat át is ad abból nekem. Ő ismerte a csapatot, ami nagy könnyebbséget jelent. Így fel tudom gyorsítani azt a folyamatot, ami eljuttat oda, hogy a csapat maximálisan megbízzék bennem.

A saját személységét, habitusát, hitvallását nem tudja félretenni az ember. Mi az, ami a te edzői munkádban sajátosan „vajdaattilás”?

Következetesnek tartom magam és határozottnak. Én pontosan tudom, hogyan lehetséges elérni azt a célt, amit a versenyzők el akarnak érni, hiszen én már elértem. Tudom, hogy ezért mennyit kell dolgozni és milyen áldozatokat kell hozni. Ha azt akarom, hogy a tanítványom versenyzőként olyan legyen, mint én, akkor nyilván egyfajta szigornak is meg kell lennie és el kell végezni egy bizonyos edzésmunkát. Ugyanakkor, nem csak így tréningezem őket. Nagyon sokat beszélgetek velük, mondjuk úgy: coachingolom is őket, vagyis mentálisan is felkészítem a versenyzőimet az előttük álló feladatokra és az azokkal járó érzésekre. El tudom nekik mondani, hogy a fájdalom mikor fog jelentkezni és pontosan milyen lesz. Azt, hogy „750 méterig el tudsz jutni, de utána csillagokat fogsz látni, le fog szakadni a karod és főképpen azt fogod mondani, hogy mi keresek itt?”

Ennyi feladattal elbír manapság egy edző egymaga edző?

Valóban, ez egy nagyon nagy team-munka, ami nem csak az edzőről szól. Versenyzőként mellettem is volt ilyen, pontosabban én megkerestem magamnak azt a csapatot, akivel együtt tudtam dolgozni. Volt benne pszichológus, dietetikus, belgyógyász is. Ennek köszönhetően vagyok az, aki most vagyok. A versenyzőim számára is próbálok hasonló, támogató hátországot teremteni és szerencsére az egyesület vezetése partner ebben. Pető Zsolt nagyon jó elnök; valóban jót akar a versenyzőknek, igyekszik lehetőségeket biztosítani arra, hogy profi szinten tudjunk dolgozni.

A kiemelkedően sikeres élversenyzőkből ritkábban lesz edző vagy csak ideig-óráig. Te mitől válhatsz a szabályt erősítő kivétellé?

Én ezt

úgy élem meg, hogy nincs bennem önzőség.

Túl tudok lépni önmagamon. Nekem az az érdekem, hogy ezek a srácok sikeresek legyenek és számukra a legjobb edző legyek. Persze ez a kategória viszonylagos, illetve nincs is. Már csak azért is, a legjobb edző is holtig tanul, mint a jó pap. Folyamatosan új dolgok, kutatási eredmények, új edzésmódszerek jönnek, vannak nagyon jó előadások a szövetség és a Magyar Edzők Társasága szervezésében is, amiket érdemes figyelemmel követni. Azok a dolgok, amik régen beváltak, nem biztos, hogy most is helytállóak.

Maradjunk még egy gondolat erejéig az edző személyénél. Mit gondolsz, a folyamatos önképzés, a korszerűség mellett milyen ismérvekkel, képességekkel kell rendelkeznie?

Például pedagógiai érzékkel. Ez nagyon fontos. Látnia kell a versenyzőt és megérteni. A versenyzőnek az edző a legfőbb támasza, és ha azt látja rajtam, hogy hiszek benne, akkor mindent meg is fog tenni azért, hogy megfeleljen ennek a hitnek.

Említetted, hogy sok mindent hoztál haza Ázsiából szakmailag, emberileg egyaránt.

Nem minden arany, ami fénylik. Nem biztos, hogy az az igazi érték, amit annak gondolunk. Érdemes saját magunkban tisztázni, mi az, ami valóban az.

Számodra most mi tekinthető valós értéknek?

Például, ha szeretem azt, amit csinálok. Az pedig, hogy később lesz valami anyagi vonzata, huszadrangú számomra. Nagyon örülnék neki, hogy ha a tanítványaim sikeresebbek lennének nálam és annak is, hogy én ehhez hozzá tudtam segíteni őket.

Korábban egyszer úgy fogalmaztál, hogy „itt gladiátorokra van szükség”. Mondhatjuk akkor, hogy most a te műhelyed voltaképp egy gladiátorképző?

Igen, mondhatjuk így is. De azért nem úgy kell elképzelni, hogy akkor én most kőkemény ridegtartással sanyargatom a tanítványaimat. Viszont meg kell edzenem őket, szellemileg és testileg egyaránt.

A szellemieket, morális értékeket tekintve, a mai korosztály a sportágban is sajátos kihívások elé állítja a legtöbb edzőt…

Úgy gondolom, van egy generációs váltás, amit meg kell tanulnunk kezelni. A mai fiatalok sokkal nehezebben motiválhatóak, nehezebb velük együtt dolgozni, sőt, küzdelem, de csak addig, amíg az ember meg nem találja a hozzájuk való kulcsot és el nem kezdenek bennünk bízni. Az értékrendeket persze helyre kell rakni. Amíg valakinek az a legfőbb érték, hogy meg tud venni egy iPhone 10-est, addig nem biztos, hogy jó helyen vagyunk.

Mi a kulcs a te versenyzőidhez? Például Hajdu Jonatánhoz?

A türelem. Az egyetlen dolog, amivel kezelni lehet. Nála nem használ semmi más. Nem érdekli a pénz, nem érdekli semmi. Öntörvényű, de türelemmel el tudom érni, hogy meghallgat és kinyílik.

Mennyire látod reális célkitűzésnek, hogy edzőként érdekelt legyél a tokiói olimpián?

Nem tartom lehetetlennek. Nagyon bízom Kiss Balázsban, aki talán a leginkább esélyes erre, de Slihoczky Ádám, Bucsi Bence is sokat fejlődött és Johnny-ról (Hajdu Jonatán) se feledkezzünk meg. Két év elég hosszú ahhoz, hogy még bármi kialakuljon. Az első és legfontosabb, hogy az idei versenyeken megszerezzük a kvótát. Mindegy, ki szerzi most meg, csak legyen meg, aztán úgyis lesz egy újabb válogató 2020-ban, amikor oda kell állni.

Milyen egy átlagos napod manapság?

Mindegyik más. Sose tudom, hogy milyen aktuális helyzet adódik, kezdve attól, hogy valamelyik versenyző esetleg bal lábbal kel fel, nem tudom, mivel kell szembenéznem, így minden eshetőségre fel kell készülnöm. De mindennap úgy kelek fel, hogy bármi is lesz, meg fogom oldani.

Segítsünk egy kicsit a versenyzőidnek: ha adott esetben netán te kelnél bal lábbal, hozzád mi a kulcs?

Nyilván az én magánéletemben is vannak olyan dolgok, amelyek befolyásolják a kedélyemet, de én azokat nem viszem magammal. Nyilván, majd otthon tovább kattogok a problémáimon, de azokkal nem akarok kihatni másokra.

Szóval ezt a rizikófaktort máris törölhetik a Vajda-csapat gladiátor-jelöltjei?

Abszolút. Régen rossz, ha egy edző a bal lábas énjét is becipeli az edzésre…

Kangyal alig várja, hogy visszavágjon a kajak-kenusoknak

A sapporói Divíziós I-es világbajnokságon aranyérmet nyert több korábbi kiváló jégkorongozó is jégre lép vasárnap a II. Séra Miklós Emléktornán, amelyen a legendás egykori edzőre emlékeznek. Séra Miklós edzőként számos jégkorongozót és kajak-kenust indított el a sportágban, többek között a magyar válogatottsági csúcstartó Kangyal Balázsnak is ő volt a nevelőedzője. Kangyal beszélt Miki bácsiról és arról is, hogy miért akar visszavágni a kajak-kenusoknak.

Hír

„Én nála kezdtem el jégkorongozni nyolcévesen, és egészen 18 éves koromig, amíg a felnőttekhez fel nem kerültem, ő volt az edzőm – mesélte a 237-szeres magyar válogatott jégkorongozó, Kangyal Balázs. – Azt elárulhatom, hogy nem én voltam a kedvenc játékosa, de az sokat elárult, hogy amikor már felnőttként Székesfehérváron játszottam, akkor nagyon sok meccsemre kijött, és az melegséggel töltött el. Azóta én is dolgozom edzőként, és tudom, hogy sokszor pedagógiailag közvetítenek ilyeneket az edzők az egykori játékosaik felé, hogy ezzel is minél jobb teljesítményre sarkallják őket. Persze szakmailag is nagyra tartottam őt, de inkább az emberi tulajdonságaival fogott meg engem. Apám ismerte őt, és amikor panaszkodtam neki az edzések után, akkor mindig azt mondta, hogy

nem érdeklik a kifogásaim, mert Miki bácsi egy nagyon jó ember.”

A jelenleg a MAC utánpótlás szakmai igazgatójaként, az U18-as csapat vezetőedzőjeként és a felnőtt csapat ügyvezető igazgatójaként dolgozó Kangyal Balázs elárulta, hogy nagyon várja már a vasárnapi tornát – amelynek gálamérkőzésen az egykori kiváló hokisokból és az olimpikon kajak-kenusokból összeállított csapatok fognak egymás ellen játszani – hiszen így visszavághat a kajak-kenusoknak.

„Ütöm-vágom majd őket, az biztos.

Visszavágok azért a rengeteg húzódzkodásért, amiért állandóan szivattak bennünket a közös népszigeti edzések során, ugyanis mi kis túlzással három-négy húzódzkodás után meghaltunk, ők meg 3×70-eket csináltak” – viccelődött az egykori kiváló jégkorongozó.

Az mindenesetre biztos, hogy a hokikedvelőknek komoly élményben lesz részük, hiszen a sapporói hősök nincsenek kiesve a játékból. „Nem csak a sapporóiakkal, de korábbi legendás játékosokkal, mint a 60 fölött lévő id. Kovács Csabával és a jelenleg aktív 30 körüliekkel is heti háromszor játszunk, ezért a hétfő, szerda, péntek sérthetetlen!”

Az emléktorna február 10-én, vasárnap 15.30-kor kezdődik a Megyeri úti jégcsarnokban, a kétszer 20 perces gálameccsen pedig 19.00-kor indul útjára a korong. Pályára lép a korábbi hokisok közül Vass Márton, Tokaji Viktor, Peterdi Imre, Szélig Viktor, Hoffmann Attila, Jánosi Csaba, Gebei Péter, Svansznek Bence és Palkovics Krisztián is, míg a kajak-kenus olimpikonok csapatában ott lesz többek között Horváth Gábor, Fidel László, Bozsik Gábor, Beé István és Boros Gergely is. A belépés ingyenes, sőt, a szervezők az első száz érkező szurkolónak ingyen italkupont adnak, de a büfében egyébként is lehet majd vásárolni meleg teát, forralt bort vagy épp zsíros kenyeret, a hamisítatlan téli jeges programok elmaradhatatlan kellékeit.

A tornáról további információ az esemény Facebook-oldalán található:

II. Séra Miklós Kajak-Kenus Jégkorong Bajnokság

null