Mégse

Bemutatkozott a vb-re készülő magyar válogatott

Kevesebb mint 10 nappal a szegedi ICF kajak-kenu világbajnokság előtt sajtótájékoztatót tartott a Magyar Kajak-Kenu Szövetség. Az eseményen a magyar válogatott és a tévéközvetítés volt a két központi téma.

Hír

„Mind a három eddigi hazai rendezésű világbajnokságról gyönyörű emlékeket őrzünk, az 1998-as volt az első szegedi vb, 2006-ban minden női számban a mieink nyertek, 2011-ben pedig egy rendkívül emlékezetes kampány végén – amelyben Vajda Attila csapott a gitárhúrok közé – népes szurkolótábor előtt rendeztünk olimpia kvalifikációs versenyt – kezdte Schmidt Gábor, az MKKSZ elnöke. – A jövő héten kezdődő vébével kapcsolatban jó előjel, hogy elővételben rengeteg jegy elkelt. A szombati és a vasárnapi versenynapon már tele az A és a B lelátó is, de azért néhány jegy még megvásárolható a C-re. Ötvenhat magyar versenyző vesz részt a vb-n, hasonlóan emlékezetes pillanatokra és nagyszerű eredményekre számítunk, mint az eddigi három világbajnokságon.

A végén ez ötvenhat sztori lesz, én azt kívánom, hogy ez mind sikersztori legyen,

hogy ezek tovább gazdagíthassák a sportág magyar történelmét.”

Kajakban hat-hat női és férfi, kenuban pedig három-három női és férfi kvóta szerezhető Szegeden, Hüttner Csaba ennek megfelelően állította össze a magyar válogatott keretet.

„Férfi kajakban az egyéni teljesítmények alapján jelen pillanatban a világ élvonalába tartozunk, ezt megmutatta például Kopasz Bálint idei Európa Játékokon és a Világkupán is – kezdte a szövetségi kapitány. – Négyesünk tagjai pedig 500 egyesben teljesítettek kiválóan,

szerintem az átlagot nézve talán a legjobbak a világon,

de ezt a négyesre is át kell ültetni. Kulcskérdés, hogy négyesben megszerezzük a négy indulói helyet.”

A női kajak volt az elmúlt években a húzószakág, és várhatóan ez a világbajnokságon is így lesz. A hat kvóta megszerzése érdekében stratégiai döntéseket kellett meghozni.

„A legerősebb női páros tagjai, Kozák Danuta és Kárász Anna így nem szerepelnek a négyesben, de szerintem van ma hat-nyolc olyan női kajakos Magyarországon, aki bármikor bevethető egy ilyen szintű világversenyen, és képes a kvótaszerzésre” – mondta Hüttner Csaba.

„A férfi kenu szakágban csupán két olimpiai szám van, így nemzetközi szinten megcsappant a férfi kenusok lelkesedése, de az elmúlt két évben mégis erősödött a mezőny – folytatta a szövetségi kapitány. – Reméljük, hogy a hazai közönség kihozza a mieinkből a maximumot. Női kenuban sokkal jobban állunk, hiszen

a Balla Virág, Devecseriné Takács Kincső páros személyében van egy világklasszis kettősünk.”

A para-világbajnokságon is számíthatunk éremre, legalábbis az idei formákat tekintve, de itt is a minél több kvóta megszerzése lesz a cél, erről is beszélt Weisz Róbert. „Természetesen a parakenu szakágban is a legfontosabb, hogy minél több tokiói kvótát szerezzünk. A realitásokat és a megváltozott erőviszonyokat nézve, három indulói hely megszerzésére lehet esélyünk hazai pályán” – mondta a szövetségi kapitány.

Az erőviszonyokat egy fiatal srác, a friss Eb-győztes Kiss Péter változtatta meg az elmúlt hónapokban, aki nemcsak a nemzetközi mezőnybe robbant be a semmiből, hanem a hazai riválisokat is meglepte.

„Számában, KL-1-ben, amelyben három éve Suba Róbert szerzett paralimpiai ezüstérmet, rögtön első számú versenyző lett – folytatta Weisz Róbert – Ez a helyzet bizonyos szempontból jót tett a szakágnak, felkavarta az állóvizet, Suba Róbert is kettőzött erővel készült az elmúlt hetekben, Juhász Tamás pedig nagyobb hangsúlyt fektetett a kenura. Nekik, illetve Varga Katalinnak esélyük lehet a dobogóra is, nagyon bízom benne, hogy sikeres világbajnokság vár a versenyzőkre, akiknek jövő hét szerdától lehet szurkolni a Maty-éren, hiszen a paradöntők már a világbajnokság első napján elkezdődnek, és egészen szombatig tartanak.”

A sajtótájékoztatón Székely Dávid, a vébét közvetítő M4 Sport csatornaigazgatója számolt be arról, hogy mennyi újdonsággal várják a tévénézőket, akik szinte semmiről nem maradnak majd le a világbajnokság alatt.

„Az eddigihez képest az ellentétes oldalon, az osztószigeten lesznek a kamerák, valamint a kommentátorállások is. Ennek legfőbb előnye, hogy mostantól a – sziget helyett – látszódnak a lelátók is. Miután a mi közvetítésünket veszik majd át a nagy nemzetközi tévécsatornák is, így

nagyszerű képeket tudunk majd mutatni az egész világnak

a telt házas, magyar zászlókkal teli tribünökről és a kiváló hangulatról.”

Székely Dávid továbbá elmondta, hogy a hajókra, és a rajtgépekre szerelt kamerákkal együtt több mint 30 kamera képeiből válogathat a rendező, akinek több úgynevezett ultra-, és szuperlassító kamera áll majd a rendelkezésére, mint korábban bármikor. Így azok a nézők is láthatják a világbajnokság minden apró rezdülését, akik nem minden nap szurkolnak majd a pályán.

Elfogadták a beszámolókat

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) elnöksége csütörtökön tárgyalta és fogadta el a szövetségi kapitányok, és a szlalom vezetőedző szezonvégi beszámolóját. A testület a legközelebbi ülésén, október 22-én már a jövő évi felkészülési programokat, és a 2020-as válogatási elveket fogja tárgyalni.

Hír

Bár a maraton világbajnokságot csak a jövő héten rendezik Kínában, az olimpiai szakágban már lezárult a 2019-es kajak-kenu szezon, így a szövetségi kapitányok az elmúlt hetekben elkészítették az idei évre vonatkozó elemzéseket.

Hüttner Csaba felnőtt-, Weisz Róbert para-, valamint Makrai Csaba utánpótlás szövetségi kapitány, valamint Storcz Botond szlalomszakág-vezető beszámolóját az MKKSZ Versenysport Bizottsága már korábban megtárgyalta és elfogadta, az anyagok így kerültek az elnökség elé.

Szóbeli kiegészítésében Hüttner Csaba arról beszélt, hogy a felnőtt válogatott összesen 13 kvótát szerzett, ezzel teljesítette az elvárásokat a szegedi kvalifikációs világbajnokságon. A felnőtt kapitány elmondta, hogy a jövő tavaszi pótkvalifikáció során férfi kajakban harcba szállnak a hatodik olimpiai indulási hely megszerzéséért is, míg a férfi kenusoknál újabb változásokat tervez annak érdekében, hogy a szakág kvótához jusson.

A kapitány a beszámolóban leírta, hogy a csapat továbbra is a világ közvetlen élvonalába tartozik, miután a szegedi vb-n megnyerte az olimpiai éremtáblázatot és az egyetlen olyan válogatott volt, amelyik

mind a négy szakágban érmet tudott szerezni.

Weisz Róbert a parakenu válogatott kapitánya az elnökségnek megerősítette, hogy csapata a felnőtt válogatotthoz hasonlóan teljesítette az elvárásokat, ami a megszerzett kvóták illeti, míg más szempontból még a vártnál is jobban teljesített. A para kajak-kenu válogatott először nyert világbajnoki címet paralimpiai szakágban, három kvótát szerzett, és a jövő évi pótkvalifikációs versenyen reális esélye lehet további indulói helyek megszerzésére.

A parások kapitánya megköszönte a Magyar Paralimpiai Bizottság egész éves kiemelt támogatását is.

Makrai Csaba az ülésen arról beszélt, hogy a magyar utánpótlás

megtartotta vezető helyét a világ élvonalában,

miután minden jelentős világversenyen első lett az éremtáblázaton, és a pontversenyben is. A kapitány néhány mondatban említette, hogy férfi kenuban már az ifik között is jóval kevesebb az ütőképes versenyző, mint a többi három szakágban, női kajakban viszont a mieink kimagaslanak a mezőnyből.

A szlalom-szakág nevében Storcz Botond vezetőedző elemezte a 2019-es versenyszezont. A szakágvezető elmondta, hogy a négy világbajnokságon rajthoz álló sportolónak ugyan nem jött össze a kvótaszerzés, de női kenuban Schmid Juliának erre lehet esélye jövő tavasszal, míg a még ifjúsági korú Rácz Koppány nagyon szépen fejlődik, és az utánpótlás korosztályban már jegyzett versenyző.

Storcz Botond szerint látszik, hogy a magyar versenyzők már felvették a rendkívül kiegyensúlyozott és népes nemzetközi mezőny ritmusát, de komoly előrelépésre csak akkor lehet számítani, ha lesz Magyarországon szlalom pálya, és a szakág fejlesztését az alapoknál, kezdő gyerekekkel lehet elkezdeni.

A beszámolókat az MKKSZ elnöksége elfogadta, és felkérte a szakmai vezetőket, hogy az október 22-én esedékes következő elnökségi ülésig dolgozzák ki a jövő évi felkészülési programokat, és válogatási elveket.

“Bazi nagy” szerencse kellene

Kiválóan szerepelt, és ifi kora ellenére a legjobb magyar szlalom-kajakos lett a szeptember végi világbajnokságon Rácz Koppány. A 18 éves pécsi versenyző évek óta él és készül Szlovéniában, távlati célja, hogy olimpiai résztvevő lehessen, de mégis leginkább azért gyakorol minden nap kitartóan, mert imádja, amit csinál.

Hír

– 120 indulóból a középmezőnyben végeztél a világbajnokságon férfi kajakban, elégedett vagy az eredménnyel?

– A második futamban elért eredménnnyel teljesen elégedett vagyok, az első futamban még nem éreztem a ritmust. Azért a második futamban is hozzáértem egy kicsit az egyik kapuhoz, ha nincs az a hiba, akkor még 10 embert meg tudtam volna verni. A világbajnokság előtt két hetet edzettünk a La Sue-i pályán, ami egyébként nagyon tetszett nekem, mert egészen különleges elemek vannak benne. Az edzéseken jobban ment, mint a versenyen, de ez természetes, hiszen egy világbajnokságon hatalmas drukk van bennünk.

– Storcz Botond szakágvezető szerint nagyon jó úton jársz a felkészülésben, te is így látod?

– Az utóbbi két évben sokat fejlődtem, ez meglátszott az idei versenyeken. Rengeteget edzek, sokféle edzővel, idén a világversenyek előtt a szlovén válogatottal is készültem, az egyik legjobb barátom például idén junior világbajnokságot nyert kenuban. Én is jól szerepeltem a korosztályos világversenyeken, az Európa-bajnokságon, és a világbajnokságon is majdnem a legjobbak közé kerültem, ami nagy dolog. Aztán a felnőtt vb-n sikerült megvernem a három évvel ezelőtti olimpiai bajnokot, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy a szlalom egy olyan szakág, ahol a legjobbak is hibázhatnak.

– Miért éppen Szlovéniában készülsz?

– A magyarázat egyszerű, a szüleimnek régóta van egy raftingos vállalkozása Bovecban, a nyarakat korábban is minden évben ott töltöttük, aztán amikor 13 éves voltam, akkor befejeztük az ingázást, és kiköltöztünk. Én később átkerültem Solkanba, itt készülök, és ide járok középiskolába is. Általában iskola előtt futni megyek, aztán ebéd után edzek másfél-két órát vadvízen, vagy síkvízen, utána ugyanennyi időt töltök a konditeremben.

– Mik a távlati terveid versenyzőként?

– A következő szezonra új edzővel, a szlovén Kodelja Uros-szal készülők, aki versenyzőként nagyon eredményes tudott lenni, és kiváló pedagógus. Miután jó kajakos volt, tőle sokat tanulhatok. Szeretnék még javítani az evezési stílusomon, aztán meglátjuk mire jutok. Vannak rövidebb, és hosszabb távú céljaim is a szlalomban, de elsősorban azért csinálom, mert engem maga

az evezés, és az edzések boldoggá tesznek.

– A világbajnokság óta te vagy az első számú férfi szlalomversenyző a válogatottban, szerinted mi kellene ahhoz, hogy a szakág tovább fejlődhessen Magyarországon?

– Sokszor, sokan elmondták már: a legfontosabb az, hogy minél hamarabb legyen szlalom-pálya Magyarországon, ez rengeteget dobna a szakágon. A szlalom egy rendkívül technikás sport, amit síkvízen nem lehet megtanulni. A szlovén versenyzők már egészen fiatalon vadvízen készülnek a Soca-folyón, nálunk azonban ilyen lehetőség nincs, a magyar utánpótlás egyetlen esélye az épített pálya lehet.

– Te azonban Szlovéniában készül. Látsz arra esélyt, hogy tokiói kvótát szerez jövőre a pótkvalifikációs Európa-bajnokságon, Londoban?

 

– Számolgattam a világbajnokság óta, hogy hány olyan ország jár a szlalomban előttünk Európában, amelyek még szintén nem kvalifikálták magukat az olimpiára. Ha életem legjobbját nyújtom Londonban, akkor is bazi nagy szerencse kell ahhoz, hogy jövőre megszerezzem a kvótát, de a remény hal meg utoljára. Azt hiszem, hogy a jövő évi olimpiai szereplés még túl nagy falat nekem, viszont a 2024-es párizsi részvétel esetemben reális cél lehet.