Mégse

Átadták a megújult, impozáns szegedi pályát

Csütörtökön délelőtt ünnepélyes keretek között átadták a teljesen felújított szegedi kajak-kenu pályát a Maty-éren. Az eseményen részt vett Schmidt Gábor és Sárfalvi Péter is.

Hír

„Az eddig megérkezett országok versenyzőinek leesett az álla, és folyamatosan kapjuk a pozitív visszajelzéseket – kezdte a sajtóeseményt Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke, aki egyben a szervezőbizottság vezetője. – Mielőtt azonban rátérnénk a világbajnokságra, fontos megemlítenem, hogy olyan létesítményfejlesztés történt a Maty-éren, amely nemcsak öncélúan a világbajnokságot és a kajak-kenut szolgálja, hanem más sportágakat is. A fejlesztés során ezt mindig szem előtt tartottunk, hogy aki Szeged környékén sportolni szeretne, az megtehesse itt, a megújult Maty-éren.”

Schmidt Gábor igyekezett megköszönni mindenkinek, aki bármilyen minőségben segített a fejlesztésben, külön köszönetet mondott a Nemzeti Sportközpontnak és a Beruházási Ügynökségnek, hogy csapattagként tekintettek rájuk, és a Magyar Kajak-Kenu Szövetség minden kérését figyelembe vették a fejlesztések során. Az MKKSZ elnöke emlékplakettet adott át a partnereknek.

„Az egész sportág számára hatalmas megtiszteltetés, hogy a magyar kormány magáénak érezte ezt a projektet is, és a verseny méltó megszervezésének támogatása mellett áldozott arra, hogy a pálya történetének legnagyobb szabású beruházását is fontosnak érezte annak érdekében, hogy az eddiginél is komfortosabb körülmények fogadják azokat, akik az olimpiai és paralimpiai kvalifikációs világbajnokságra érkeznek, akár a nemzeti csapatokról, akár a nézőkről, akár az újságírókról van szó. A 2011-es szegedi vébén 88 ország vett részt, ez azóta is rekord, most azonban a nevező rendszerben 101 ország neve szerepel. Kijelenthetjük, hogy

soha még annyi versenyző nem állt rajthoz egyetlen kajak-kenu versenyen sem,

minden eddiginél több jegy kelt el elővételben. Több mint 300 akkreditált újságíró, illetve televíziós dolgozik majd itt a világbajnokság napjai alatt” – zárta beszédét Schmidt Gábor.

„Sok kedves emlék fűz ehhez a szegedi pályához – kezdte Sárfalvi Péter, az Emberi Erőforrás Minisztériuma sportlétesítményekért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkára. – Mostanra kijelenthetjük, hogy a Maty-ér ezzel a fejlesztéssel világviszonylatban is az egyik legszebb és legkorszerűbb kajak-kenu létesítmény lett. Hazánk kiemelkedően sikeres kajak-kenuban, az idei világbajnokság pedig különösen fontos lesz, hiszen az olimpiai kvóták 80 százalékát lehet itt megszerezni. A jövő héttől újra egy emberként szoríthatunk a magyar sportolóknak, és

megmutathatjuk az egész világnak, hogy milyen csodálatos hely Magyarország.”

Az esemény végén ünnepélyes keretek között átvágták a nemzeti színű szalagot, ezzel átadták a maty-éri pályát.

A fejlesztések

Talán a legszembetűnöbb változás, hogy megújult és teljes fedést kapott a főlelátó, ami igazán impozáns látványt nyújt, új az eredményhirdetés helyszíne, megújult az az épület, amelyikben most vagyunk a VIP, VVIP épülete. A beruházásnak köszönhetően megvalósult egy régi álom, a pálya belakja az osztószigetet is, amelyre híd vezet át, így át tudnak költözni a nemzetközi televíziós közvetítés kamerái és a közvetítőállások is.

Megújult a pálya infrastruktúrája is, ez magában foglalja az időmérő és indító berendezéseket is, valamint a bójázást és a pálya jelzéseit, valamint a partvédelmet is, ami azt szolgálja, hogy minél kevésbé legyen hullámos a víz. És ami legalább ilyen fontos, bővült a létesítmény területe is, nagyobb parkolók, tágasabb versenyzői és szurkolói zónák, új utak alakultak, a szervezők és a nemzetközi sportdiplomaták új, vagy felújított irodákat kaptak.

Szerdától várunk szeretettel mindenkit a kajak-kenu világbajnokságra. Minden a világbajnokságról az esemény hivatalos honlapján.

Kamera is előad az utánpótlás-konferencián

Világklasszis sportolók, köztük háromszoros olimpiai bajnokunk, Kammerer Zoltán, és a sporttudomány legjobbjai is előadnak november 28-án az utanpotlassport.hu hagyományos, Egy nap az utánpótlásért című konferenciáján. A Magyar Edzők Társaságának szakmai együttműködésével, Szabó Tünde sportért felelős államtitkár fővédnökségével megvalósuló esemény helyszíne a fővárosi Lurdy Ház lesz.

Hír

Minden, amit a bajnokká válás legfontosabb időszakáról, a gyerek- és fiatalkorról tudni kell – ez a mottója a szakportál által már kilencedik alkalommal megszervezett konferenciának, melynek programjában különleges előadások és klasszis előadók sora várja az érdeklődő edzőket, testnevelőket, sportszakembereket, nem utolsó sorban a szülőket.

A MediaBook Kiadó égisze alatt működő utanpotlassport.hu szerkesztősége a nemrégiben megjelent – és a karácsonyi könyvpiac slágerének ígérkező – Így lettünk bajnokok című, harminc jelenlegi klasszis sportolónak a felnőtté válásig tartó időszakát felölelő portrékötet vezérfonalára fűzte fel a konferencia témáit.

Hogy miképpen csinálták, milyen gondokkal küzdöttek, hogyan élték meg a sikereket és a kudarcokat gyerekkorukban azok, akik eljutottak a világsikerig. Honnan indultak és milyen út vezetett számukra a nagy győzelmekig? Mit tanulhatnak az egyes történetekből a pályájuk elején most járó fiatal sportolók, a szüleik, az edzőik?

Az egész napos konferencián

elmondja gondolatait Kammerer Zoltán,

a világbajnok öttusázó Marosi Ádám és az olimpiai ezüstérmes cselgáncsozó Ungvári Miklós. A résztvevők beszélgetést hallhatnak az ötkarikás aranyérmes rövidpályás gyorskorcsolyázó Liu Shaolin Sándor és a nyíltvízi úszó vb-első Rasovszky Kristóf édesanyjával, valamint a párosvilágbajnok teniszező, Babos Tímea édesapjával. Előadást tart Földesiné dr. Szabó Gyöngyi sportszociológus, Lénárt Ágota pszichológus és Köpf Károly, a Magyar Edzők Társasága titkára mellett a kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, Gergely István, a Budapesti Honvéd jelenlegi elnöke, valamint Vajda Zsuzsanna, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium testnevelés-munkaközösségének vezető tanára is.

Részletes program, részvételi feltételek és jelentkezés itt.

Zsákszámra nyerte az érmeket a magyar kajak-kenu 2019-ben is

Szinte lehetetlen feladatra vállalkoztunk: megpróbáltuk összeszedni, hogy a Magyar Kajak-Kenu Szövetség alá tartozó szakágak mennyi érmet nyertek a különböző világ- és Európa-bajnokságokon 2019-ben. Embertpróbáló küldetés volt, mint egy kajak egyes 1000 méteres vb-döntő.

Hír

Az év legfontosabb eseményét minden kétséget kizáróan Szegeden rendezték, az ICF Olimpiai Kvalifikációs Kajak-Kenu Világbajnokságon nemcsak vb-érmeket, hanem olimpiai kvótákat is osztottak, magyar szempontból ez utóbbi volt a legfontosabb.könye

Nem kezdődött jól a vébé számunkra, hiszen az egyik legnagyobb esélyes Kozák Danuta, Kárász Anna kajak páros hajója könnyebb volt a megengedettnél, így kizárták őket. A női kajak szakág azonban jól reagált a történtekre, és megszerezte mind a hat kvótát, igaz, a hatodik csak a világbajnokság után került „magyar kézbe”. Aranyérmes lett, ezzel négy kvótát zsebelt be a Gazsó Dorka, Medveczky Erika, Csipes Tamara, Bodonyi Dóra négyes, az ötödiket Kozák Danuta az 500 egyesben szerzett bronzérmével gyűjtötte be. A hatodik Lucz Dóra nevéhez fűződik, aki ugyan „csak” hatodik lett 200 egyesben, a világbajnokság után újraosztott indulási jogok közül azonban egy kvóta Magyarországot illette, ezt pedig az újpesti versenyző hatodik helye révén kaptuk meg.

Férfi kajakban is szereztünk öt kvótát, ezek közül talán a legkedvesebb Kopasz Bálinté, aki 22 év után tudott világbajnoki címet nyerni a király számban, 1000 egyesben, itt utoljára Storcz Botond állhatott fel a vb-dobogó legfelső fokára.

Kopasz mellett a Nádas Bence, Tótka Sándor, Birkás Balázs, Kuli István kajak négyes ötödik helyével négy kvótát tett az olimpiai zsákba.

Női kenuban is szereztünk két kvótát, a Balla Virág, Devecseriné Takács Kincső kettős 200-on és 500-on is ezüstérmet nyert, utóbbi számít olimpiai versenyszámnak.

A nem olimpiai versenyszámokban is kiemelkedően szerepeltünk, aranyérmet nyert Csipes Tamara (K-1 1000), Bodonyi Dóra (K-1 5000) és a Hagymási Réka, Medveczky Erika páros (K-2 1000). Ezüstérmes a Hajdu Jonatán, Fekete Ádám kettős (C-2 500) és hatalmas meglepetésre a fiatal Adolf Balázs (K-1 5000), valamint bronzérmes a Balaska Márk, Apagyi Levente egység (K-2 200).

A magyar kajak-kenu válogatott öt arany-, négy ezüst- és három bronzéremmel az éremtábla harmadik helyén végzett Németország és Fehéroroszország mögött. Ami azonban ennél is fontosabb, hogy két arany-, egy ezüst- és egy bronzéremmel megnyertük az olimpiai éremtáblát a két-két aranyéremmel végző Németország, Új-Zéland és Kína előtt, tehát a mieink kétszer annyi érmet szereztek az olimpiai versenyszámokban, mint a legnagyobb riválisok.

A világbajnokság előtt rendezték az Európa Játékokat, amely gyakorlatilag a szakág Európa-bajnokságának felelt meg. Az olimpiai éremtáblázatot itt is megnyertük három arannyal, négy ezüsttel és 42 olimpiai ponttal, összességében pedig négy arannyal és öt ezüsttel zártuk a minszki játékokat. Győzött Kopasz Bálint két számban is (K-1 1000, K-1 5000), a női kajak négyes (Kárász, Kozák, Csipes, Medveczky), valamint a Balla, Devecseriné kenu kettős. Ezüstérmes lett Birkás Balázs (K-1 200), Kozák Danuta (K-1 200, K-1 500), Bodonyi Dóra (K-1 5000) és a Kárász, Kozák duó (K-2 500).

A 2019-es korosztályos világesemények is azt mutatták, hogy nincs okunk aggódni az utánpótlás terén, hiszen a világ- és Európa-bajnokságon is taroltak a magyarok – amely persze nem jelenti azt, hogy hátra lehet dőlni, de azt levonhatjuk következésképp, hogy továbbra is nagyon jó úton halad a gyorsasági szakágunk.

A magyar válogatott úgy zsebelt be két arany-, négy ezüst- és két bronzérmet az ifjúsági és U23-as Európa-bajnokságon Racicében, hogy nagyrészt B csapattal vett részt. Sok számban nem a válogatók győztesei indultak, hogy minél több fiatal versenyzőnk tudjon nemzetközi rutint szerezni.

Az első vonalunk erre rátett egy komoly lapáttal Romániában, ahol augusztus elején rendezték ugyanennek a két korosztálynak a világbajnokságát. Nem kevesebb, mint tíz (!) alkalommal játszották le a magyar Himnuszt az eredményhirdetéseknél, emellett nyertünk még hat ezüst- és öt bronzérmet is, ezzel a szenzációs teljesítménnyel pedig toronymagasan végeztünk az éremtábla élén.

Az Olimpiai Reménységek Versenye is minden várakozást felülmúlt magyar szempontból. A serdülő korú versenyzőknek (15, 16, 17 éveseknek) nem rendeznek hivatalosan világbajnokságot, de mivel az ORV-re a világ minden tájáról, 36 országból érkeztek versenyzők, így gyakorlatilag ez számít a korosztály legrangosabb eseményének.

A mieinktől néhány meghatározó versenyző hiányzott a 17 éves korosztályban, de ez egyáltalán nem látszódott az eredményeken. Összességében közel 50 érmet: 16 aranyat, 17 ezüstöt és 15 bronzot nyertek fiatal tehetségeink Pozsonyban, ezzel a fantasztikus teljesítménnyel a magyar csapat az éremtáblázat élén végzett, és megnyerte a pontversenyt is.

A paraszakágba az idén berobbant egy őstehetség, Kiss Péter, aki élete első Európa-bajnokságán egyből aranyérmet nyert a KL1-es kategóriában úgy, hogy a kontinenstornán ott volt a riói olimpiai első három helyezettje, valamint az aktuális világbajnok is. A mindössze 16 éves magyar sportoló csupán egy éve kezdett el komolyan kajakozni, előtte paraúszó volt, ennek ellenére a szegedi világbajnokságra már a szám legnagyobb esélyeseként érkezett. A teher nem nyomta agyon, és az Eb-címe mellé begyűjtött egy vb-aranyat is, és nem mellékesen olimpiai kvótát szerzett Tokióba (összesen három kvótát gyűjtöttünk be Szegeden). Kiss Péter vb-győzelme volt a magyar paraszakág történetének első világbajnoki címe.

Ahogyan megszokhattuk, a maraton szakág is alaposan kitett magáért (2019-ben is). A júliusi, ifjúsági, U23-as és felnőtt Európa-bajnokságon lerakta a sikeres vb-szereplés alapjait, hiszen kilenc arany-, hat ezüst- és nyolc bronzéremmel megközelíteni sem tudták más nemzetek a magyar válogatottat. Pedig a tomboló nyár kellős közepén, pokoli melegben, nem egyszer 40 fokban kellett embertpróbáló teljesítményt nyújtaniuk versenyzőinknek Franciaországban. A záróünnepségen küldöttségünk megkapta az ECA zászlóját, hiszen jövőre hazánkban rendezik az Európa-bajnokságot.

Az év végén, októberben következett a világbajnokság Kínában, ahol a körülmények már jóval emberibbek voltak – már ami az időjárást illeti. Az ifjúsági, U23-as és felnőtt magyar versenyzők gyakorlatilag lemásolták az Európa-bajnokságon elért eredményeket, pedig itt jóval népesebb és komolyabb volt a mezőny, mint az Eb-n. Ugyanúgy kilenc aranyéremmel zártak a mieink, emellé hét ezüstöt és öt bronzot gyűjtöttek még össze. A magyar válogatott egészen elképesztő teljesítményt nyújtva, 21 érmet nyert Kínában, ezzel toronymagasan az éremtábla élén végzett, a második legeredményesebb nemzet, Spanyolország “csupán” tíz érmet szerzett. Ami a felnőtteket illeti: három arany-, három ezüst- és két bronzérem a mérleg, amely szintén egyedülálló teljesítmény.

A maratonistáknál Kiszli Vanda a vébén a rövidkörös és az egyéni versenyt is megnyerte, így utóbbi számban megvédte címét, míg női párosban Czéllai-Vörös Zsófia minden idők legjobb maratonista kajakosával, Csay Renátával tudott a dobogó legfelső fokára állni. A 42 éves klasszisnak ez volt a huszadik vb-aranya, nála többet senki nem szerzett ebben a sportágban.

A szlalom szakág vezetőjeként Storcz Botond elmondta, hogy a négy világbajnokságon rajthoz álló sportolóknak ugyan nem jött össze a kvótaszerzés, de női kenuban Schmid Juliának erre lehet esélye jövő tavasszal, míg a még ifjúsági korú Rácz Koppány nagyon szépen fejlődik, és az utánpótlás korosztályban már jegyzett versenyző. A korábbi olimpiai bajnok kajakos szerint látszik, hogy a magyar versenyzők már felvették a rendkívül kiegyensúlyozott és népes nemzetközi mezőny ritmusát, de komoly előrelépésre csak akkor lehet számítani, ha lesz Magyarországon szlalom pálya, és a szakág fejlesztését az alapoknál, kezdő gyerekekkel lehet elkezdeni.

A sárkányhajósok az Európa-bajnokságon 26 érmet nyertek, közte 11 aranyat, a kijevi világbajnokságot pedig a Römi KKSK három arany-, kettő ezüst- és öt bronzéremmel zárta. 2006 óta nem rendeztek olyan sárkányhajó-világbajnokságot, amelyről ne tértünk volna haza aranyéremmel (részletek itt).

A szezon lezárásaként SUP-osaink bebizonyították, hogy noha Magyarországon még gyerekcipőben jár a sportág, de legyen szó bármilyen vizes sportágról, kiemelkedőt tudnak nyújtani a magyarok. A kínai világbajnokságon Horváth Noémi arany-, Hasulyó Bruno ezüst-, Hasulyó Dániel pedig bronzérmet nyert.

Hogy jövőre, a tokiói olimpia szellemében sikerül-e a 2019-es évet is túlszárnyalni, az egyelőre kérdéses, de az biztos, hogy 2020-ban is bízhatunk abban, hogy a magyar kajak-kenusok minden világversenyen renegeteg örömteli pillanatot fognak szerezni a magyar szurkolóknak.