Mégse

A vizessportok éve lesz 2019 hazánkban

A hétvégén a szokásos évindító A-Híd Építő Kupa, Öbölkör bajnoksággal elrajtol a 2019-es kajak-kenu szezon. Boros Gergellyel, az MKKSZ szakmai igazgatójával és Foltán Lászlóval szabadidősport-szakágvezetővel tekintettünk előre az idényre, amely a tavalyinál is jóval változatosabb és eseménydúsabb lesz.

Hír

„Az évadnyitóra 31 klub 670 versenyzője jelezte részvételét. Ez a magas szám annak is köszönhető, hogy az A-Híd Építő Kupa nagy hagyományokkal rendelkezik, számos klub minden évben itt kezdi meg a versenyszezont” – kezdte Boros Gergely.

A felnőtt gyorsasági szakágban a május 11-ei hétvégén rajtol az idény, itt kevesebb számban rendeznek versenyt, mint a válogatókon, főleg az olimpiai távokon mérhetik össze erejüket a kajak-kenusok. „A férfiak K1 200, K1 1000, K2 500, K2 1000, C1 1000 és C2 1000 méteren, míg a nők K1 200, K1 500, K2 500, C1 200 és C2 500 méteren mérhetik fel, hogy hol tartanak egymáshoz képest. Az itt elért eredmények még nem a végleges képet fogják mutatni, de itt már csúcsforma közeli állapotban állnak rajthoz a versenyzők” – mondta a szakmai igazgató.

Ezt követi ugyanis a két válogató, az első május 24. és 26., a második pedig június 18. és 20. között, mindkettőt Szolnokon rendezik. A második válogató utáni héten rendezik a minszki Európa Játékokat, amely az idén várhatóan a sportág Európa-bajnoksága is lesz, a szezon csúcseseménye pedig az augusztus 21. és 25. közötti szegedi olimpiai kvalifikációs világbajnokság lesz.

„Az idén a legnagyobb változás, hogy a férfi kajakosoknál az első válogató után a szövetségi kapitány kijelöl egy négyes hajót 500-on,

amelyet a második válogatón ki lehet hívni.

Ugyancsak változás, hogy a férfi kenusoknál az idén csak a két olimpiai számban rendeznek válogatót” – tudtuk meg Boros Gergelytől.

Az Európa Játékok és a szegedi vébé között rendezik meg július végén a felnőtt magyar bajnokságot, amelynek a maty-éri pálya felújítása miatt az idén Szolnok ad otthont, a maraton országos bajnokságra pedig Győrben kerül sor május 17. és 19. között.

Tovbb folytatódik az utánpótlás szempontjából rendkívül fontos, és nem kevésbé népszerű Eszkimó-Indián Játékok, amely hat régióban kerül megrendezésre az idén, plusz lesz egy külön, országos esemény a kenusok számára, amelyet a Kolonics György Alapítvánnyal együtt szervez a Magyar Kajak-Kenu Szövetség – nagyrészt mindegyik versenyt kétnaposra tervezik a 8-12 éves korosztály számára.

„Az Eszkimó-Indián Játékok célja az alaputánpótlás-bázis szélesítése, erősítése és a gyerekek képességfejlesztése. Emellett fontosnak tartjuk a közösségépítést is, ezért a régiós titkárok a rendező egyesületekkel közösen különböző programokkal színesítik ezeket a hétvégéket. Azt gondolom, hogy a mai rohanó, digitális világban nagyon fontos, hogy barátságos, hangulatos körülmények között ismerhessék meg a fiatalok sportágunk szépségeit, a természet és a víz közelségét” – nyilatkozta Boros Gergely.

Újdonság még az idei évre, hogy a tavalyi szezon után Sukoró visszakerül a körforgásba azzal, hogy véget ér a pálya rekonstrukciója. Többek között a gyermek és kölyök országos bajnokságnak is Sukoró ad otthont, lesz itt egy sárkányhajó országos bajnoki futam, valamint a már említett Eszkimó-Indián Játékok országos kenus és pesti régiós versenyét is a felújított pályán rendezik meg.

A szabadidő szakág is tovább bővül, az idén a SUP és a tengeri kajak is megjelenik az események között. Az egyik első ilyen jellegű rendezvény a Harbour Summit lesz június 29-én a balatonlellei homokos strandon – tudtuk meg Foltán Lászlótól, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség szabadidősport-szakágvezetőjétől. Itt több távon is próbára tehetik képességeiket az indulók, lesz hosszú- (3 kilométer) és sprintfutam (600 méter) is, de váltóversenyt is rendeznek. A rajt és a cél is a parton lesz, tehát a homokos partról kell befutni a vízbe, a szervezők egyfajta tengeri hangulatot próbálnak ezzel varázsolni a Balaton-partra. Mint minden más szabadidős eseménynél, így itt sem kell rendelkezni sportorvosi igazolással. Sőt, eszközöket is tudnak biztosítani a szervezők, egy jelképes összegért kajakot és SUP-ot is lehet bérelni.

Lesz még egy hasonló esemény a nyáron, Tokajban rendezik a Demizson Race-t, amely egyfajta duatlon, hiszen SUP-on és futva kell teljesíteni a távot a festői szépségű Tokajban. A versenyt eredetileg május 18-ra írták ki, ám az időpontot módosították augusztus 31-re. A Facebook-esemenyért kattintson ide!

„Továbbá szervezünk majd SUP-os leevezést is a Dunán, a Rómairól a Kopaszi-gátra, ez valamikor júliusban lesz, a pontos időpont még szervezés alatt van.

Egyre népszerűbb a SUP, nem csak világszerte, már hazánkban is,

ezért szeretnénk minél több eseményt létrehozni, mert láthatóan van rá kereslet” – mondta Foltán László.

Az idén már külön magyar bajnoki futamrendszer is lesz a SUP-osoknak, négy állomása lesz, és egy hétvégén rendezik meg a sárkányhajó ob futamaival (Orfű, Lupa-tó, Sukoró és Csepel a négy helyszín). A sárkányhajósoknak az ob mellett ugyanúgy lesz roadshow-juk, mint tavaly és a Sulisárkány sorozat is folytatódik.

Szintén fontos szabadidős esemény lesz 2019-ben is a Balaton-átevezés, amelyről bővebben itt írtunk, és amelyre már várják a szervezők a jelentkezéseket.

Idén is folytatódik a Vízitúra Kupa, amely május 4-én Dunakeszin rajtol. Változás tavalyhoz képest, hogy nem hét, hanem kilenc fordulót rendeznek, a két új helyszín Tiszafüred és Leányfalu.

A minden szakágat magában foglaló, teljes versenynaptár már elérhető honlapunkon ide kattintva.

Minden körülmények között ember legyél, fiam!

Több évtizedes utánpótlás-nevelői munkájának elismeréseként Czina László és Jancsár László kapta a Magyar Kajak-Kenu Szövetség Aranylapát-díját. Mindketten a kajak-kenunak és a gyerekeknek szentelték az életüket, így abszolút kiérdemelték az elismerést.

Hír

„Nagyon meglepett, hogy megkaptam a díjat, ugyanis a kajak-kenu edzők közül rengetegen megérdemelnék, sokan végzik kimagaslóan a munkájukat. Mindenesetre

ez nem egy egyéni díj, hanem egy komoly csapatmunka eredménye

amelyet Tatán végzünk, biztos vagyok benne, hogy ezzel a Magyar Kajak-Kenu Szövetség a tatai vízisportot is díjazta egyben” – mondta szerényen Czina László, aki lassan 25 éve dolgozik Tatán kajak-kenu edzőként, két éve lett főállású edző, előtte párhuzamosan egy helyi általános iskolában testnevelőként dolgozott.

„Boros Ferenc volt a nevelőedzőm, ő adott a kezembe lapátot, majd Hörömpöli Lászlónak is nagyon sokat köszönhettem. Amikor a főiskolán szakirányt kellett választani, akkor már tudtam, hogy a kajak-kenu lesz az a terület, ahol edzőként szeretnék majd dolgozni” – mondta az 58 éves szakember, aki arra a kérdésre, hogy mire a legbüszkébb edzői pályafutásából, így felelt: „Hogy rengeteg gyerekkel és felnőttel megismertettem a sportágunkat, és sikerült folytatni azt a hagyományt, hogy a tatai gyerekek nemzetközi versenyeken tudjanak rajthoz állítani. Az is rendkívül büszkévé tesz, hogy több korábbi tanítványom is testnevelői tanári vagy edzői hivatást választott magának. Mi pedig

csak tesszük tovább a dolgunkat, folytatjuk a hagyományokat.

Az idei másik díjazott, Jancsár László nem tudta átvenni személyesen az Aranylapát-díjat, az indok talán jelzésértékű is, hogy jó helyre került az elismerés.

„Hatalmas megtiszteltetés, hogy nekem ítélték, nagyon szerettem volna Budapestre utazni, de a kollégám megbetegedett, így edzés nélkül maradt volna 35 gyerek, és én azt választottam, hogy inkább megtartom nekik az edzést” – mondta a 65 éves Jancsár László, aki 43 éve edzősködik.

A Tiszaújvárosi Vízisport Egyesületnek elnöke és edzője volt, a klub 57 év után beleolvadt a Tiszaújvárosi Kajak-Kenu és Sárkányhajó Egyesületben, most itt dolgozik edzőként, számtalan jelenlegi kollégája a tanítványa volt.

„Motorcsónak-versenyző szerettem volna lenni, de beindult Tiszaújvárosban a kajak-kenu, és ez megfogott. Hat-nyolc év versenyzés után éreztem, hogy nagyobb hasznára tudok lenni az egyesületnek azzal, ha elkezdek edzősködni. 1976-ban megépült a tanmedence, abban az évben, május 1-jén kezdtem el hivatalosan az edzői munkát. Azóta nagyon sok gyereket megtanítottam kajakozni és úszni, nem tudom megmondani, hogy mennyi tanítványom nyert magyar bajnoki címet” – mesélte Jancsár László, akinek versenyzőként nem voltak nagy eredményei.

„Szorgalmas és megbízható versenyző voltam, ugyanezt próbálom belenevelni most is a gyerekekbe. Nincs olyan hét, hogy ne mondjam el legalább egyszer, hogy az a legfontosabb, hogy

Minden körülmények között ember legyél, fiam!

Tisztességgel és becsülettel neveltem a gyerekeket, és készítettem fel a versenyekre, mindig is hittel, szívvel és alázattal tettem, amit tettem. Hogy meddig tudom még ezt csinálni? A szívemben örök fiatal vagyok, és nagyon remélem, hogy még sokáig tudok a gyerekekkel dolgozni, mert amikor közöttük vagyok, akkor az számomra a világ legszebb és legbékésebb pillanata.”

Köszönjük mindkettőjük áldozatos munkáját és további sok sikert, jó egészséget kívánunk nekik!

Életműdíjat kapott Sziklenka László

Hat kategóriában osztottak ki fair play díjakat a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) csütörtöki gáláján. Mesteredzőnk, a kajak-kenu sportág Arany Érdemérmese, Sziklenka László az eseményen életműdíjat vehetett át.

Hír

A hazai fair play testület a sportszerű cselekedetet, a sport szolgálatában kifejtett tevékenységet, a fair play népszerűsítését, az életművet, valamint a szabadidősport, illetve a művészet/tudomány területén a fair play szellemiségében végzett munkát jutalmazta trófeával vagy diplomával a Duna Arénában rendezett ünnepségen.

Kamuti Jenő, a MOB fair play bizottságának elnöke emlékeztetett arra, hogy Párizsban 1963-ban alakult meg a Nemzetközi Fair Play Bizottság, Magyarországon pedig az első díjakat 1967-ben ítélte oda a Magyar Újságíró Szövetség és az Országos Sporthivatal által létrehozott fair play testület.

Kásler Miklós köszöntőjét Kovács István olimpiai, világ- és Európa-bajnok ökölvívó, az est házigazdája olvasta fel.

“A sport kitartásra, egymás tiszteletére nevel, tanít és ösztönöz. Példaképek nemcsak sikeres sportolók lehetnek, hanem azok is, akik segítenek társaikon, bajba jutott ellenfeleiken” – állt többek között az emberi erőforrások miniszterének üzenetében.

Kulcsár Krisztián MOB-elnök kiemelte a Nemzetközi Fair Play Bizottságot is irányító Kamuti Jenő fáradhatatlan tevékenységét; mint mondta, ő a fair play mozgalom mozgatórugója.

“Fair play nélkül nincs sport, szoktam mondani, bár ez nem minden esetben igaz. Inkább azt vallom: a

sport azért van, hogy terjessze a fair play eszméjét”

– fogalmazott.

A Magyar Fair Play Bizottság díjazottjai:
fair play cselekedet:
———————
trófea:
Szántói Szabó Tamás (kajak-kenu)
diploma:
Sipos Árpád (teqball)
Rade Mijatovic (kézilabda)

a sport szolgálatában:
———————-
trófea:
Köpf Károly (sportvezető)
Karger Kocsis László (sportdiplomáciai főtanácsadó)
diploma:
Győr Béla (hagyományőrző)

a fair play népszerűsítése:
—————————
trófea:
Füredi Marianne (újságíró)
Szalay Péter (újságíró)
diploma:
FTC jégkorongszakosztály U8-U10-es korcsoport

szabadidősport:
—————
trófea:
Magyar Repülő Korong Országos Sportági Szakszövetség

életmű:
——-
trófea:

Sziklenka László (kajak-kenu)
Csányi Rajmund (torna)
Bérces Edit (ultrafutás)
Göröcs János (labdarúgás)
diploma:
Pajor István (sí)

művészet/tudomány:
——————
trófea:
Juhász Árpád (televíziós, utazó)