Az elmúlt hónapok a versenyekről, illetve az olimpiai és paralimpiai kvalifikációról szóltak a nemzetközi kajak-kenu háza táján. Ez így is volt rendjén, de közben azért háttérben is folyamatos egyeztetések zajlottak, új folyamatok kezdődtek, sőt döntések is születtek, amelyek segíthetik megőrizni, vagy inkább még magasabb polcra emelni sportágunk renoméját. A következőkben ezekről igyekszünk képet mutatni Kárai Péter segítségével, aki maga is aktív szereplője a történéseknek.
Kezdjük azzal, ami már biztos: az ICF augusztus 22-i hatállyal módosította a párizsi olimpiai kvalifikációs rendszert! A gyorsasági és para kajak-kenu szakágakban ettől kezdve a kontinentális kvalifikációs versenyen történő részvételnek nem feltétele a világbajnokságon való indulás. Leegyszerűsítve: azok az országok, akik nem indítottak versenyzőt a duisburgi kvótaszerző világbajnokságon, még megtehetik jövőre saját kontinensük pótkvalifikációs versenyén. Kárai Péter szerint a döntésnek három fő oka van.
„Az egyik legfőbb ok, hogy néhány ország nem kapott vízumot Németországba, így nem indulhattak a vb-n és a korábbi szabály szerint így lényegében kizárásra kerültek volna az olimpiáról. Ez nyilván azért a Nemzetközi Sport Választott Bíróság (CAS) előtt nehezen állta volna meg a helyét. A másik szempont, hogy szlalomban például eleve nem is volt ilyen korlátozás és az
ICF-nek az a törekvése, hogy egységes szabályok legyenek a szakágak között.
Illetve itt van még az orosz és a fehérorosz sportolók helyzete, akik szintén nem vettek részt a világbajnokságon. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a döntést nemzetközi szövetségek hatáskörébe helyezi, de az a javaslatuk, hogy amennyiben az érintett sportolók bizonyítottan nem támogatják a háborút, és nem tartoznak egyetlen katonai szervezethez sem, ne legyenek automatikusan kizárva kvalifikációból és semleges színekben indulhassanak a versenyeken.” – mondta Kárai Péter.
Hozzátette, az ICF korábban létrehozott egy bizottságot, amely ez utóbbi esetek kivizsgálására specializált, és egyébként is cél, hogy a kvalifikációs rendszer megfeleljen a NOB javaslatainak. Fontos megemlíteni, hogy az ICF áprilisi Board ülésén – amely Budapesten volt – a nemzetközi versenyeket rendező országok kezébe adta a döntést, hogy beengedik-e az orosz és a fehérorosz sportolókat. Ahogy Kárai Péter is fogalmaz: „amennyiben az adott ország a vízumra, politikai okokra, vagy bármilyen más irányú saját rendelkezésre hivatkozva megtagadja a belépést, azt az ICF elfogadja.”
Ha már az olimpiánál tartunk, a már említett budapesti Board ülésen megalakult egy munkacsoport, amelynek feladata a 2028-as Los Angeles-i ötkarikás játékok kvalifikációs rendszerének kidolgozása. A munkacsoportot Lluis Ranabeda, az ICF alelnöke vezeti, a tagok között Kárai Péter neve is szerepel.
„Augusztus 27-én, a duisburgi vb utolsó napján tartottuk meg az első ülésünket. A cél, hogy akár már jövő őszre, vagyis az új ciklus elejére legyen egy a Board által is elfogadott kvalifikációs rendszere a sportágnak. Szeretnénk elérni azt is, hogy az olimpiai számok terén ne legyenek olyan markáns változások, mint az elmúlt két évtizedben. Az előző öt olimpián folyamatosan változott a program, éppen ezért
fontos lenne végre a kiszámíthatóság és a stabilitás tükrözése
ezen a téren.” – fogalmazott Kárai Péter.
A másik nagy kérdés maga a kvalifikációs rendszer, hiszen a jelenlegi esemény alapú formátum több kritikát is kapott az utóbbi időben.
„Szakmai egyeztetések folynak arról, hogy a mostani, vagy inkább egy ranglista alapú rendszer lenne-e igazságosabb. Vegyük például a kajak négyesek példáját: csak a világbajnokságon lehetett kvótát szerezni, tehát 80 kvóta sorsa, egyetlen versenyen dől el. Nincs több lehetőség, és ez az összesített 236 kvóta egyharmadát érinti. Mi egy átlátható, fair, az univerzialitást és a nemek közti egyenlőséget is maximálisan kielégítő rendszer kialakításán dolgozunk. Mindezt természetesen a tagországok visszajelzéseinek figyelembevételével.”
Mindeközben az Európai Kajak-Kenu Szövetség (ECA) háza táján is zajlik az élet. Ahogy arról mi is beszámoltunk, a szervezet márciusi Krétán tartott kongresszusán Jean Zoungranát választották meg új elnöknek, az ECA-t a kezdetek, vagyis 1993 óta irányító Albert Woods ellenében. A francia vezető az előzetes stratégiáját követve három munkacsoportot hozott létre, amelyek célja, hogy korszerűbbé váljon a szervezet működése.
A három munkacsoport: Irányítás, Sport program és Fejlesztési program.
Az irányítás munkacsoportot maga az elnök, illetve Kárai Péter – aki egyébként az ECA Board tagja is – vezeti. Ennek a csoportnak a legfontosabb feladata egy új alapszabály létrehozása, hiszen a jelenlegi gyakorlatilag 30 éve nem változott.
„Az Európai Kajak-Kenu Szövetséget 1993. december 11-én alapították Rómában, azóta nem változott az alapszabály. – mondta Kárai Péter. – Három évtized alatt nyilván sok minden történt, más kihívásoknak kell megfelelni.
Szeretnénk egy a mai világ változásait lekövető, a NOB javaslatait is figyelembe vevő alapszabályt létrehozni.
Hogy egy példát is mondjak, a mostani alapszabály szerint az ECA-nak nincs Sportolói Bizottsága. Az előkészületek jelenleg is folynak, Krakkóban és Duisburgban is üléseztünk, én magam pedig átnéztem már 20 olimpiai sportág alapszabályát.”
A terv az, hogy 2024 novemberében Antalyában – az ICF tisztújító közgyűlésének keretein belül - egy rendkívüli ECA közgyűlést hívnak össze, amelyen a tagok döntenének az új alapszabály elfogadásáról.
A Sport programért felelős munkacsoportban egyébként aktív szerepet vállal Horváth Noémi, az ICF SUP Bizottságának elnöke, illetve Weisz Róbert, az MKKSZ regionális működésért felelős alelnöke, az ECA para szakágának technikai delegáltja is. Kárai Péter egyébként az orvosi és antidopping alcsoport felügyeletét is elvállalta.
„Az ECA-nak nincs saját doppingellenes szabályzata, ezt is szeretnénk most létrehozni. Eddig mindig az ICF szabályzatára hivatkoztunk és a miénk is vélhetően 95%-ban megegyezik majd ezzel, de vannak olyan kérdések, amelyekre muszáj, hogy saját válaszunk legyen. Gondolok itt az eltiltásokra, a doppingellenes oktatásra, és a versenyeken való ellenőrzésekre.”
Mindent összevetve Kárai Péter úgy látja, jó irányt vett fel az ECA és érezhetően elindult egy fejlődési folyamat.
„Sokkal több az egyeztetés, Board megbeszéléseket is szinte minden versenyhelyszínen tartunk. Sokkal aktívabb a munka, az ülésekre előkészítő iratok, prezentációk készülnek. Már az októberi Board ülésre érkeznek a témajavaslatok. Látszik, hogy elnök úr fejleszteni akar és új lendületet vett az ECA.”
