A pénteki volt az első olyan közgyűlés, amit a szeptemberben megválasztott új elnök, Banai Ádám vezetett le. Az első napirendi pont az Elnökség beszámolója volt, a sportág 2024-es tevékenységéről. Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) elnöke beszédében kiemelte, a kajak-kenu, mint olimpiai sportág, négyéves ciklusokban gondolkozik, ráadásul az előző ciklusok kiértékeléskor a vizsgált teljesítmények objektíven mérhetők.
„Aki először átmegy a célvonalon, az a nyertes. Párizst követően én magam és a sportág is egy kicsit letargikus hangulatba került. Elsősorban azért, mert hosszú évek óta büszkén hirdettük magunkról, hogy mi vagyunk a győztesek sportja, illetve életre szóló sikert kínálunk mindenkinek. A végén szeretünk a dobogó legmagasabb fokán látni versenyzőt, akinek a tiszteletére eljátsszák a magyar himnuszt. Ez megtörtént Párizsban is, hiszen Kiss Péter Pál a paralimpián aranyérmet nyert, illetve az olimpián szereztünk még hét érmet, de ettől függetlenül maradt bennünk egy kis hiányérzet. Erről nagyon sokat beszéltünk egymás között, bizottságok is tárgyalták és azt hiszem, hogy végig mentünk egy demokratikus folyamaton és eldöntöttük, hogy a következő időszakban merre megyünk.”
Hozzátette, a sportág sikerességét külső és belső tényezők is befolyásolják. Előbbi kapcsán kiemelte, hogy a sportág több lábon áll, stabilan működik, ráadásul a magyar kormány továbbra is stratégiai ágazatként tekint a sportra. A külső hatásokat illetően azonban éles kritikával illette a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF) munkáját, beleértve a gyorsasági szakág két elvesztett olimpiai versenyszámát Párizsra, a versenyszámok létjogosultságának pusztán nézettségalapú megítélését, valamint az idei világbajnoki programban szereplő versenyszámok lecsökkentését.
„Sebastian Coe, a World Athletics elnöke mondta azt, hogy egy nemzetközi szervezet legfontosabb terméke a saját világbajnoksága.
Értetlenül állok az előtt, hogy az ICF a saját termékét elkezdte zsugorítani, csökkenti a versenyszámokat, ezáltal a televíziós jelenlétet és a versenyzési lehetőséget is.
Ez azért is probléma, mert a végén az ő általuk kialakított keretrendszerben kell nekünk helytállni, miközben ezekkel az intézkedésekkel a mi hazai lehetőségeink is csökkennek. A nemzetközi szövetség kizárólag egyetlen dologra fókuszál a sokból, amit az IOC felé be kell mutatni, ez pedig a nézettség.
Csak arra koncentrálnak, hogy milyen nézettsége van az egyes versenyszámoknak. Szerintem ez egy téves megközelítés.”
Ettől függetlenül úgy érzi, hogy a drasztikus változások ellenére, a kitűnő szakmai munkának köszönhetően a magyar kajak-kenu sport ahogy eddig, úgy most is képes lesz reagálni.
„Picit olyan érzésem van, mintha a nagyokat akarná az ICF visszabutítani azok szintjére, akik még nem tartanak ott, ahol mi. Nyilván ezzel szemben nekünk küzdeni kell és én nagyon örülök az Európai Kajak-Kenu Szövetségben történt változásoknak, amelyben Kárai Péter is komoly szerepet vállalt. Hiszem azt, hogy az európai kajak-kenu társadalom tudja megfordítani ezeket a trendeket.
Határozott fellépés szükséges és ebben el is fogunk indulni,
már a közelgő szegedi világkupára sok olyan egyeztetést szerveztünk, amelyekkel ezen próbálunk változtatni.”
Schmidt Gábor végezetül kifejtette, hogy nagyon várja már a jövő heti válogatót, és elmondta, hogy az utóbbi időben több edzésen és edzőtáborban is járt és egy üzenetet is megfogalmazott a fiatal edzőknek.
„Legyetek bátrabbak, kezdeményezőbbek és igenis higgyétek el, hogy ti ezt meg tudjátok csinálni. Nagyon sok komoly edzőt, példaképet elveszettünk az elmúlt időszakban, gondolok itt Séra Miklósra, Sári Nándorra, vagy Ludasi Róbertre. Biztatnálak benneteket arra, hogy higgyétek el, ebben a sportágban továbbra is ott van az erő. Vigyétek tovább a versenyzőiteket, hiszen nagy őrségváltás előtt vagyunk, úgyhogy én színes versenyekre számítok már a jövő héten.” – zárta az elnök.
A következő napirendek a költségvetést érintették. Kárai Péter, az MKKSZ gazdasági és vagyongazdálkodási elnöke a 2024-es költségvetés kapcsán kiemelte, a Szövetség minden támogatást figyelembe véve 6,4 milliárd forintos bevételre tett szert 2024-ben, ugyanakkor a kiadási oldalon csak 5,3 milliárd forint szerepel, ami az előzetesen megfogalmazott célnál egymilliárd forinttal kevesebb. Hozzátette, a Szövetség befektetett eszközállománya – a tulajdonában lévő gazdasági társaságéval együtt – több mint 4 milliárd forint, ami minden magyar sportszövetséget tekintve messze kiemelkedő.
Mind a költségvetési, mind a számviteli beszámolót a Felügyelő Bizottság elnöke, Dr. Janza Péter is elfogadásra javasolta, ezt a Közgyűlés meg is tette csakúgy, mint a 2025. évi pénzügyi terv esetében is. Kárai Péter és Schmidt Gábor ezzel együtt köszönetét fejezte ki a Szövetség gazdasági igazgatójának Alács Tibornak, aki nyugdíjazása végett május harmincegyedikével távozik posztjáról.
A tagdíjfizetési kötelezettség - többszöri felszólítás ellenére történő – elmulasztása miatt a közgyűlés öt tagszervezet tagsági jogviszonyát szüntette meg.
Történt két módosítás az Alapszabályban, majd az utolsó napirend pont tisztségviselők választása volt. Miután a Versenysport Bizottság eddigi elnöke, Csabai Edvin lemondott posztjáról, a közgyűlés az egyetlen pályázónak, Sík Mártonnak szavazott bizalmat. A Felügyelő Bizottság összetétele változatlan marad, Dr. Janza Péter elnök mellett, Hizó Péter Krisztián, Horváth Péter Pál, Dr. Lits József István és Dr. Varga András is marad a bizottság tagja.
A Gyulay Zsolt Regionális Akadémiához tartozó sportszervezetek képviseletét ellátó elnökségi tagról is dönteni kellett, miután a pozíciót eddig betöltő Nagy-Rasztotzky Eszter időközben a SUP és szabadidős szakág vezetőedzője lett. Helyére Agócs Mihály és Kammerer Zoltán pályázott, a közgyűlés végül titkos szavazással 88-49 arányban Agócs Mihálynak szavazott bizalmat.
