A sportágaknak időről időre újra kell gondolniuk, definiálniuk önmagukat, a sportágat vezető nemzetközi szervezeteknek fel kell készülni arra: hogyan tudják megszólítani a következő generációk közönségét. Ami tíz-húsz évvel ezelőtt még izgalmas versenynek számított, az ma már nem feltétlenül ugyanolyan hatásos egy olyan néző számára, aki a gyors, folyamatosan változó, fordulatokban gazdag sporttartalmakhoz szokott. Az új generációkat másfajta impulzusokkal lehet megszólítani, és ahhoz, hogy egy sportág olimpiai jelenléte stabilnak mondható legyen olyan újításokra és olyan versenyformákra van szükség, amelyek a sportág lényegét megőrizve képesek új történeteket teremteni a nézőközönség számára.
Ebben a gondolkodásban, afféle házi feladatként született meg az a különleges formátum is, amelyet szeptember 2-án Szolnokon tesztelnek sportolóink.
A lebonyolítás elsőre egyszerűnek tűnik, a gyakorlatban azonban komoly taktikai kihívást jelent. A versenyzők fordulós 1500 méterrel kezdenek, amely során 18 versenyző jut tovább. Az első felvonást követően körülbelül negyedórás pihenő követ, majd jön egy fordulós 1000 méter, amelyből már csak az első kilenc helyezett léphet tovább. Újabb, nagyjából 15 perces szünet után következik a mindent eldöntő 500 méter, amelyen igazán megváltozik a játék!
Bár az utolsó futamot rajtgépből indítják, de a versenyzőknek nem kell pályát tartaniuk, vagyis az eddig megszokott sprintversenyekhez képest sokkal nagyobb szerepet kaphat a helyezkedés, a vízezés és a taktika. Végül az nyeri a viadalt, aki az 500 méteres távon elsőként ér célba.
A különleges formátum ötletgazdája Kárai Péter, az MKKSZ gazdasági és vagyongazdálkodási alelnöke, a nemzetközi szövetség igazgatótanácsának tagja.
„Az ötlet nem a semmiből érkezett – mondja a szakember. – 2025 októberében a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) egyeztetést folytatott a nemzetközi szövetségek vezetőivel, amelynek során arra kérték őket, hogy gondolkodjanak el azon, mivel lehetne még izgalmasabbá, fogyaszthatóbbá, „történet mesélővé” tenni az adott sportágat a közönség, a televízió, az online közvetítések, valamint a közösségi média számára. Mivel a brisbane-i olimpiai programra javaslatot tevő munkacsoportnak is tagja vagyok, az egyik ülést követően azt kaptuk házi feladatként, hogy – az innováció jegyében – javasoljunk új formátumú versenyszámot, amely összhangban van a NOB irányelveivel. Tekintettel arra, hogy egy ilyen új számot az olimpiai kvalifikációs időszak versenyein nehéz lenne bevezetni, ezért először kisebb léptékben, hazai környezetben szeretnénk kipróbálni, hogy mit mutat a közönség számára. Ha a szolnoki versenyen jól vizsgázik, a következő lépésben akár egy utánpótlás Európa-bajnokságon is tesztelhetjük ezt a verziót.”
A szolnoki mezőnyben már most több ismert, nagy név is feltűnik: a nevezettek között van például az olimpiai ezüstérmes Varga Ádám, friss világbajnoki aranyérmes kenusunk, Fejes Dániel, illetve a női kajakosoknál az 1000 méter vb-címvédője, Csikós Zsóka is. A versenyeket férfi kajakban, férfi kenuban, illetve női kajakban rendezik majd meg, a létszámtól függően a hölgyeknél módosulhat a továbbjutási szisztéma.
„A versenyre eljön Thomas Konietzko, a nemzetközi szövetség elnöke, aki saját szemével szeretné látni, miként működik ez a rendszer. A versenyt több kamerával rögzítjük és Simon Rebekának köszönhetően angol nyelvű kommentár is lesz, ebből az anyagból készítünk egy összefoglalót, amelyet eljuttatunk a más nemzetek képviselői számára is. A célunk az, hogy inspirációt nyújtsunk, más is ötleteljen, más is gondolkozzon, hogy mivel lehet hasznára ennek a gyönyörű sportágnak. Talán ez lehet a szolnoki kísérlet legfontosabb üzenete.”
Az eseményen 28 férfi kajakos, 21 férfi kenus és 18 női kajakos áll majd rajthoz.
Csütörtöktől pedig már a Duna Life Medical felnőtt országos és open para bajnokságon bizonyíthatnak a versenyzők: csütörtökön az 1000, pénteken az 500, szombaton a 200 és 5000 méteres méteres számokat rendezik meg. Az épek mellett paraversenyzőink, valamint SUP-osok és sárkányhajósok is vízre szállnak majd.
