A szervezet honlapja úgy fogalmaz, az új rendszer középpontjában az Olimpiai Ranglista áll, amely minden eddiginél nagyobb befolyással ruházza fel a legnagyobb gyorsasági és szlalom kajak-kenu versenyeket.
Az új kvalifikációs rendszer megalkotására az ICF még 2023-ban jelölt ki egy felelős munkacsoportot, amelynek tagja volt alelnökünk, Kárai Péter is. Emellett számos egyeztetésre került sor a nemzeti szövetségekkel. Mindezek eredményeként az országok az Olimpiai Ranglistákon, illetve a kontinentális pótkvalifikációkon, valamint – a szlalom szakágban – egy globális pótkvalifikációs versenyen szerezhetik meg a Los Angeles-i kvótákat.
Gyorsasági kajak-kenuban összesen 236, míg szlalomban 82 kvótát osztanak ki, mégpedig a nemek közti egyenlőség jegyében. Ezek közül az Amerikai Egyesült Államok, mint rendező ország négy kvótát kap: kettőt gyorsaságiban és kettőt szlalomban. Ezenfelül összesen két szabadkártyát is kiosztanak.
GYORSASÁGI KAJAK-KENU
Az egész kvalifikáció alapja az Olimpiai Ranglista lesz, amelynek keretein belül 162 kvótát osztanak ki (81 férfi és 81 női). A sportolók a következő két évben tíz nemzetközi versenyen gyűjthetnek ranglistapontokat országuk számára. Fontos, hogy minden olimpiai versenyszámban külön pontgyűjtés zajlik, vagyis valójában tíz ranglista jön létre.
A csapathajós ranglistákon (K–4 500, K–2 500 és C–2 500 méter) kizárólag az adott olimpiai számban gyűjthetők pontok. Egyesben viszont a nem olimpiai számok is „játszanak”, igaz, versenyenként csak a legjobb eredmény pontjait írják jóvá.
Az Olimpiai Ranglista időszaka 2026. április 20-tól 2027. december 31-ig tart, ebben az időszakban két világbajnokságot, hat világkupát és két kontinensbajnokságot rendeznek. E tíz esemény eredményeiből a legjobb nyolc számít majd bele a végelszámolásba, illetve további megkötés, hogy legalább két kontinensen kell rajthoz állni ezen időszak alatt. Egy ország nemenként maximum 5 kajakos és 3 kenus kvótát szerezhet.
Az Olimpiai Ranglistán keresztül kiosztott kvótahelyek elosztása a következő:
• K–4: 11 ország négy kontinensről, egyenként négy kvótahellyel
• K–2: négy ország, egyenként két kvótahellyel (a K–4-ben már kvalifikált országok nem jogosultak)
• K–1: hat ország, egyenként egy kvótahellyel (legfeljebb öt K–4-ben kvalifikált országok szerezhet K–1-es kvótát)
• C–2: nyolc ország, egyenként két kvótahellyel
• C–1: öt ország, egyenként egy kvótahellyel
A fennmaradó 72 kvótát – ugyancsak egyenlő arányban a férfiak és a nők között – egyesben és párosban osztják ki, mégpedig a 2028 első felében esedékes kontinentális pótkvalifikációs versenyeken.
SZLALOM KAJAK-KENU
Szlalomban három szakaszból áll a kvalifikációs rendszer. Az Olimpiai Ranglistán keresztül összesen 38 kvótát osztanak ki – 19 férfi és 19 női –, a gyorsasági szakághoz hasonló, versenyszámonként felállított rangsorokon keresztül.
Ez az időszak 2026. július 20-tól 2027. október 3-ig tart, ami két világbajnokságot, valamint hét világkupaversenyt jelent. E kilenc verseny eredményei közül legfeljebb az öt legjobb (legmagasabb pontszámot hozó) számít bele a végső rangsorba. Bár a ranglistákon a sportolók maguk gyűjtik a pontokat, a kvótát végül az adott sportoló országa kapja meg. A ranglistákról országonként csak egy kvóta szerezhető.
Az Olimpiai Ranglistán keresztül kiosztott kvóták száma:
• K–1: 6 kvótahely
• Kajak cross: 3 kvótahely
• C–1: 10 kvótahely
További 30 kvótahelyet – egyenlő arányban férfiak és nők között – a kontinentális kvalifikációkon osztanak ki, míg az utolsó 12 kvótáról egy globális kvalifikációs verseny dönt, ahol a kajak cross, a kajak egyes és a kenu egyes versenyszámokban a legjobb két-két, még nem kvalifikált, jogosult sportoló szerez indulási jogot a saját országának.
Mindkét szakág részletes kvalifikációs szabályzata megtalálható a lenti dokumentumokban.
