Mégse

Konkurálva, de egymást segítve készülhettek tehetségeink

Makrai Csaba utánpótlás szövetségi kapitány szerint rendkívül hasznos volt a Párizs-keret minden egyes összetartása, így a portugáliai melegvízi edzőtábor is. Olyan versenyzők is egymásra találhattak, akik korábban csak ellenfélként ismerték egymást, ebből pedig csak profitálhat a magyar kajak-kenu.

Hír

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség a Tokió-keret mellett létrehozott egy úgynevezett Párizs-keretet is. Ez a csoport olyan versenyzőkből, akik az elmúlt években ifi és U23-as versenyeken már mutattak jó eredményeket, és esélyesek lehetnek arra, hogy akár ebben az olimpiai ciklusban is, de elsősorban a Tokiót követő négy évben ott legyenek a világ élmezőnyében. Az első közös edzőtábort még októberben tartották meg, azóta minden hónapban összejöttek néhány hétre, legutóbb pedig Portugáliában edzőtáborozhattak.

Nyerges Attila és Németh Szabolcs edzők vezetésével március 16. és 30. között Montebelóban edzett a korelnök és egyfajta mentor szerepét betöltő Kammerer Zoltán mellett a fiatalok közül Kós Benedek, Bogár Gábor, Noé Zsombor, Erdőssy Csaba, Gecse Márton, Solti László, Varga Dominik, Györgyjakab Máté, Béke Kornél, Erős Patrik és Gál Péter, Fejes Dániel, Szőke Attila, Lelovics Dávid, Simon Sebestyén, Adolf Balázs, Kocsis Ádám, Kockás Dávid – ők a Magyar Kajak-Kenu Szövetség jóvoltából tölthettek kint két hetet.

Hozzájuk csatlakozott önköltségen az ifi válogatottból Nyerges Áron, Opavszky Márk, Horváth Benedek és Besenyei Ádám.

Makrai Csaba utánpótlás szövetségi kapitány beszámolója szerint minden hétköznap három edzésük volt a versenyzőknek, délelőtt és délután evezés, valamelyik tréning után erősítés vagy futás, kivéve a szerdát, mert akkor a délutáni egyéni edzés egy pihenőbb jellegű volt. Szombaton egy hosszabb evezés, általában a kenusoknak 30 kilométer, a kajakosoknak pedig 4×5 kilométer szerepelt a programban, míg a vasárnap a pihenésé volt.

„Mindenféle kötelező optimizmus nélkül állíthatom, hogy lelkesen, kiválóan dolgoztak a srácok – kezdte Makrai Csaba. – Ehhez nagyban hozzájárult az is, hogy kifogástalan időnk volt, minden edzést meg tudtunk csinálni, amit elterveztünk. Nagyon jó állapotban volt szinte mindenki, persze a felkészülés ezen szakaszában nemcsak fizikálisan, hanem mentálisan is elfáradnak a versenyzők, de ezen is túl tudtunk lendülni, és

nagyon hasznos edzőtábort zártunk.”

Az idő mellett minden más körülmény kifogástalan volt Montebelóban, első osztályú apartmanházakban voltak elszállásolva a versenyzők, mindenkinek saját szobája volt, az ételek pedig sokkal változatosabbak voltak, mint korábban, Makrai Csaba szerint a napi háromszori svédasztalos étkezés mennyiségben és minőségben is maximálisan kielégítő volt.

„Azok, akik végigcsinálták velünk ezeket a hónapokat, egyértelműen csak pozitív visszajelzéseket adtak – folytatta Makrai Csaba. – Most kijött az, hogy kiknek sikerült jól az alapozás, kiknek állt össze gyorsan a technikájuk, és kik kapták el a fonalat. Voltak már időre evezések is, amelyek ugyan nem mérvadóak, de visszajelzésnek jók. Ezek a fiatalok, akik a Párizs keretben szerepelnek, már bizonyítottak, tehát a tehetségükkel abszolút tisztában vagyunk, ám ezek az összetartások azért is voltak jók, mert a versenyzők nagyobb konkurenciát jelentettek egymásnak, mintha a klubjukban, nem feltétlenül ilyen jó képességű kajak-kenusokkal edzettek volna együtt.

Egymással konkurálva, mégis a másikat segítve, egymást húzva készülhettek.”

A szövetségi kapitány kiemelte, hogy páros edzéseket is tartottak Portugáliában, ezért is volt hasznos a Párizs-keret kialakítása. „Olyan versenyzők kerültek kapcsolatba egymással, akik a versenyekről ismerték egymást, de nem álltak közvetlen kapcsolatban. Itt ténylegesen megismerték egymást, látták a másik technikáját, hozzáállását, és rájöttek, hogy egymás partnerei is lehetnek akár párosban, akár négyesben. Mindenképp szeretnénk ezt a projektet továbbvinni, mert ebből csak profitálhat a magyar kajak-kenu.”

Jót tett egy kis egyedüllét – Birkás mindenkinél előbb utazott Dél-Afrikába

Birkás Balázs egy héttel csapattársai előtt már kiutazott Dél-Afrikába. A világ- és Európa-bajnok kajakos elmondta, hogy miért volt szüksége az egyhetes egyedüllétre, de elárulta az idei céljait, és azt is, hogy melyik sorozatra van rákattanva.

Hír

„Nekem mindig nehézkesen megy a tavaszi vízreszállás, télen nagyon elszokom tőle, és szerettem volna egy kis időt szánni erre, hogy mire a többiek jönnek, addigra készen álljak én is a munkára. Szerettem volna elkerülni a téli sérüléseket, a tavaszi első két hét egyébként is mindig kapkodós,

most pedig nem akartam kapkodni”

– indokolta Birkás Balázs, hogy miért utazott ki csapattársaihoz, Hüvös Viktor tanítványaihoz képest egy héttel korábban Dél-Afrikába edzőtáborba.

Birkás január 20-án repült ki itthonról, a többiek január 27-én indultak a melegvízi edzőtáborba, ahol még négy héten keresztül falják a kilométereket, Birkás Balázs pedig már teljesen akklimatizálódva, feltöltődve várja Tótka Sándorékat.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Útra fel! 🇿🇦 #nemzetiközművek #takarekcsoport #szegedivizisport #starlifehu #starlifesupplements #chesterton #spiraltrac #szeged #szegedivizmu #kayakfirst

Balazs Birkas (@b1st) által megosztott bejegyzés,

„Nagyon jól döntöttem, hogy egy héttel korábban kijöttem, mindent megcsináltam, amit terveztem, és

jót tett egy kicsit az egyedüllét is

– folytatta a világ- és Európa-bajnok kajakos. – Nem véletlen, hogy a sportolók mindig az edzőtáborban hozzák ki a legjobb formájukat, hiszen ilyenkor igyekszünk csak a munkára fókuszálni, otthon ez azért nehezebben megy. Minden nap edzettem idekint, volt, hogy naponta kettőt egy kondival vegyítve. Kellett három edzés ahhoz is, hogy a hajót tökéletesen beállítsam, de legalább már kényelmesen érzem magam benne.”

Birkás Balázs nem először jár Dél-Afrikában edzőtáborban, a korábbi években már szafariztak és túrázgattak a környéken, de mint mondta, ezúttal ez elmarad. „Ezeket a programokat már kipörgettük, a következő hetekben abszolút csak a kőkemény edzésekre koncentrálunk. Most, hogy egyedül voltam kint, ha nem edzettem, akkor pihentem, aludtam vagy sorozatot néztem, a Peaky Blindersre vagyok most rákattanva, nagyon tetszik.”

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

A verda előkészítve 🇿🇦 #nemzetiközművek #takarekcsoport #szegedivizisport #starlifehu #starlifesupplements #chesterton #spiraltrac #szeged #szegedivizmu #kayakfirst #reklam

Balazs Birkas (@b1st) által megosztott bejegyzés,

Hüvös Viktor csoportjához a télen visszatért a szívműtéten átesett Molnár Péter, bár Birkás szerint el sem ment tőlük. „Mindig velünk volt, el sem tűnt mellőlünk.

Állandóan zaklattuk, nem szabadult meg tőlünk, és szerencsére mi sem tőle.

Nagyon jó, hogy közöttünk van, üde színfoltja ő a csoportnak. Persze a rivalizálás megvan közöttünk, hiszen ez egy egyéni sportág, de ezt éretten kell kezelni, tudni kell, hogy hol van az a határ a versengésben, amely még nem megy az emberi kapcsolatok rovására.”

Ami az idei céljait illeti, Birkás Balázsnak ismét az 500 négyes és a 200 egyes a legfontosabb. „Tavaly Kuli Pistivel egy jó 500 párost alkottunk, az nagyon kellemes meglepetés volt, amely jól elindította a szezont, de az idén abszolút a 200 és a 400 egyesre készülök, ezen a két távon szeretnék jól menni, a többi majd kiderül. A recept tehát nem változott tavaly óta.”

Birkás Balázs öt hetet tölt Dél-Afrikában, ezt követően egy hetet otthon készül, mielőtt három hétre Portugáliába vonulna edzőtáborba, majd egy hónapot újra Magyarországon edz. „Most jóval korábban lesz a válogató, mint amikor szokott lenni, ezért is szállunk hamarabb vízre. Az idén gyorsan, már áprilisban kiderülhet, hogy mit fogok csinálni a nyáron” – utalt arra, hogy az első hazai válogató versenyt április 29. és május 2. között rendezik Szegeden.

Megfertőződtem a Duna jó vízillatától – ma 85 éves Nánássy András

Január 18-án ünnepli 85. születésnapját Nánássy András, aki a kilencszeres világbajnok Wichmann Tamás nevelőedzője is volt. Ő készítette fel az olimpiára Tatai Tibort is, aki 1968-ban, Mexikóvárosban egyesben olimpiai bajnok lett.

Hír

„A Berzsenyi Gimnáziumba jártam a Markó utcába, az egyik osztálytársam mondta, hogy menjünk le kajakozni – kezdte el mesélni Nánássy András, hogy miként ismerkedett meg a kajak-kenuval. – Lementünk, de csak a tanmedencébe, ahol nem kajakosok, hanem evezősök edzettek. Nem voltam egy díjbirkózó alkat, nem is tetszett az evezés, ügyetlenül mozogtam. Akkor átjöttek a honvédos kajakosok, hogy menjünk át hozzájuk, próbáljuk ki a négyszemélyes kajakot.

Beültettek, és ott már egész jól mozogtam,

erre mondták, hogy ha van kedvünk, akkor menjünk le a Margitszigetre, így kezdtem el a Honvédban kajakozni. Annyira jó vízillata volt a Dunának, megfertőződtem tőle. Akkor még nem volt minden hétvégén verseny, ez csak később alakult ki, ezért sokat jártunk túrázni.”

Komolyabb eredményei versenyzőként nem voltak, magyar bajnokságon indult, de a válogatottba nem került be, 1955-ben bevonult katonának, két évvel később leszerelt, de már akkor, 22 évesen elkezdett fiatalokkal foglalkozni, segédedző, edző, majd szakedző lett. Dolgozott az MHS-ben, majd később az MTK-ban, utóbbi klubnál 29 éven át volt edző, majd technikai igazgatóként vonult vissza 1992-ben.

Edzőként egyre másra jöttek a sikerek, ő volt a kilencszeres világbajnok Wichmann Tamás nevelőedzője, legnagyobb eredményének a Wichmann Tamás, Petrikovics Gyula kenupáros olimpiai ezüstérmét tartja.

Noha edzőjének nem őt jelölte meg, de elmondása szerint a mexikóvárosi olimpián 1000 egyesben aranyérmes Tatai Tibort is ő készítette fel.

„Nagyon sikeres voltam akkoriban, egyre másra jöttek az eredmények, ezért Tatai Tibor odajött hozzám, hogy szeretne velem dolgozni. Elküldtem a szövetségi kapitányhoz, hogy neki kell eldöntenie foglalkozhatok-e vele. Innentől én edzettem őt, cipeltem a hajóját, még a motorcsónakomat is átalakítottam, hogy tudjam szállítani a hajóját, és a rendőrség ne kössön bele. Én voltam az esküvői- és a válókereseti tanúja is, de megmondom őszintén, van egy kis tüske bennem, mert azóta nem igazán beszéltünk.

Az olimpiáért akkor én kaptam nyolc ezer forintot és egy budapesti, éves kombinált autóbusz-villamos bérletet.

Még azt is felvállaltam, hogy Wichmann Tamás megorrolt rám, hogy egy riválisát készítem fel, ráadásul a verseny előtt két nappal ők szétlövésben döntötték el Mexikóvárosban, hogy melyikük indul egyesben. De Tamással a 90-es évek elején leültem az MTK egyik elnökségi ülése után, és egy hosszú beszélgetéssel mindent tisztáztunk. Azóta is nagyon jóban vagyunk, kiváló a kapcsolatunk, sokat beszélünk, most is felhívtam, hogy gratuláljak neki az életműdíjhoz.”

Tanítványai közül kiemelte még Árva Gábort, aki C-2 1000 méteren nyert világbajnoki címet. „Napi kapcsolatban vagyunk azóta is, minden évben összejövünk a káposztásmegyeri éttermében egy társasággal. Ő azon sok jó ember egyike, akit a kajak-kenunak köszönhetek. Nagyon jó barátokat ismertem meg ebben a csodálatos sportágban, amelynek az egészségemet is köszönhetem. 85 éves vagyok, de még azért ketyegek, ennek a szép kornak minden örömével és bánatával.”

Isten éltesse még sokáig Nánássy Andrást!