Mégse

Svidró József

Története

“Mindig szerettem a vizet, pedig Felsővadászon, ahol születtem, csupán a Vadász patakban láttam viszonylag nagyobb mennyiséget belőle. Aztán amikor Miskolcra költöztünk, sokat jártunk a Sajóhoz, és én irigykedve néztem a folyón evezőket.” – emlékezik vissza sportágválasztására Svidró József kajakozó, edző. Amikor középiskolába került, az MVSC-ben Opravel István adott kajaklapátot a kezébe, 1965-ben. Ifi Európa-bajnokságon 19 évesen  K-4 500 méteren ezüstérmes lett, és eredményei alapján még ebben az évben, 1969-ben, bekerült a felnőtt válogatott keretbe. Mint mondja, az egyesületben gyakorlatilag nem is volt edzője, mindig az idősebb versenyzők tanítgatták a fiatalokat. „Aztán a válogatottban Szabó Feri bácsi, Tömpe volt a felkészítő edzőm, aki, miután leedzette a lányokat, Tőzsér Ilonáékat, odaszólt nekem:”Gyere, te romlatlan vidéki!” Mindig nagyon korrekt volt velem.”

A koppenhágai világbajnokságon, 1970-ben K-1 500 méteren negyedik lett, a 4x500 méteres váltó tagjaként pedig bronzérmet szerzett. Az 1971-es vb előtt az utolsó pillanatban derült ki, hogy tüdőgyulladást kapott, a Sportkórházba kellett szállítani. Az 1972-es olimpiára készülve a katonaságtól egy év halasztást kapott, ám miután nem tudott bekerülni a csapatba, 1972 szeptemberétől egy évig katonáskodott. 

“Az olimpiára ugyan nem jutottam ki, de a katonaság előtt volt egy hatalmas élményem. Simon László szervezésében részt vettem az úgynevezett nagykörön, ami azt jelenti, hogy Budapestről indulva a nagy Dunán a Sió-csatorna, a Balaton, a Zala, a Rába, a Mosoni-Duna, majd a nagy Dunán leevezve értünk vissza Budapestre, az Újpesti-öbölbe. Ezt a hatszáz kilométert 12 nap alatt tettük meg, fantasztikus élmény volt!”  

Főiskolai tanulmányai miatt 1973-ban a SZEOL AK-hoz igazolt, ahol Kemecsei Imre lett a mestere.  Az 1974-es mexikói vb-n a váltó tagjaként negyedik lett, majd a következő évi belgrádi világbajnokságon, szintén a váltóval, aranyérmet szerzett. Az 1976-os montreali olimpiára nem sikerült kijutnia, de az 1977-es szófiai vb-n K-2 500 méteren Csapó Gézával bronzérmes lett.  1980Három évvel világbajnoki győzelme után, 1978-ban ismét Belgrád adott otthont a világbajnokságnak, és Csapó Gézával ezúttal negyedikek lettek. Az 1979-es duisburgi vb-n K-4 1000 méteren elért ötödik helyezéssel búcsúzott a versenyzéstől.

„Abbahagytam, mert visszautasíthatatlan edzői ajánlatot kaptam. Akkor már volt két fiam, és mérlegelnem kellett, nekivágjak-e egy újabb olimpiai ciklusnak. Megkérdeztem Parti János szövetségi kapitányt, van-e jövője nála egy vb-ötödik egységnek, és ő azt mondta, hogy nincs. Ez adta a végső lökést a döntésemhez.” Gyakorlatilag ahogy kiszálltam a vb-n a hajóból, máris edzhettem egykori társaimat és egy női csapatot.”  

Így lett 1980-tól a SZEOL AK edzője. Tanítványa, Petrovics Kálmán az 1982-es belgrádi vb-n K-4 10000 méteren bronzérmet szerzett, majd 1983-ban Tamperében K-2 1000 méteren hatodik helyezést ért el. Szívfájdalma, hogy az 1984-es olimpián nem vettek részt a magyar sportolók, mert a Helyi Tibor, Petrovics Kálmán kajakpáros 1000 méteren olimpiai induló lehetett volna. 1985-ben Mechelenben K-1 10 000 méteren Petrovics Kálmán világbajnok lett, majd a következő évi, montreali vb-n  a 10 000 méteres kajaknégyes tagjaként bronzérmet szerzett. Az 1987-es duisburgi vb-n K-4 10 000 méteren szerzett ezüstéremmel teljessé vált Petrovics Kálmán éremgyűjteménye. Az 1988-as szöuli olimpián a Petrovics-testvérek, Kálmán és Béla K-2 1000 méteren tartalékként vettek részt. Az 1990-es koppenhágai maratoni világbajnokságon Petrovics Kálmán aranyérmes lett, 30 éve ő az egyetlen egyéni maratoni kajakos világbajnoka a magyar kajak-kenu sportnak.  1990-ben Poznanban Petrovics Béla K-2 1000 méteren és K-4 500 méteren világbajnoki  bronzérmes lett. 

„Szegeden sikeredzőnek számítottam. Büszke vagyok arra, hogy válogatottakból álló egységeket legyőzve országos bajnok lett a férfi kajaknégyesünk, mert akkoriban ritkaság volt, hogy egy vidéki klub bajnoki aranyérmet szerezzen.”

Kadler Gusztáv hívására Szeged után 1991-től 1997-ig Győrben volt edző, majd amikor már nem tudták alkalmazni, pár hónapig munkanélkülivé vált. Ekkor megkereste őt a Janics-testvérek  édesapja, és 1998-ban Jugoszláviában, Bácskapalánkán a Janics fiútestvérek és Natasa edzője lett. Irányításával az 1998-as szegedi világbajnokságon Mico és Stjepan Janics K-2 1000 méteren ezüstérmet szerzett. „Nem éreztem jól magam azon a világbajnokságon! Tizennyolc évig Szegeden éltem és dolgoztam, aztán az első szegedi világbajnokságon a jugoszlávok felkészítőjeként vettem részt, akik ráadásul megelőzték a magyar egységet!” – mondja ma is szomorúan. Jugoszlávia kaotikus politikai állapota miatt 1999-ben a Janics-testvéreket, a két fiút és Natasát Magyarországra menekítették. Svidró József családja fogadta be őket, náluk laktak és az akkor már Mesteredző címmel elismert edző irányításával edzettek. A magyarországi edzéslehetőségek azonban beszűkültek, a fiúknak, akiket megviselt a háborús helyzet, nem talált megfelelő edzőpartnert. Natasa fejlődése azonban rohamos volt, erre megoldást kellett keresnie, így került Fábiánné Rozsnyói Katalin akkori női csapatához. 

A sportágban Jodóként ismert Svidró József edzői tevékenysége befejeződött, ám a 2011-es szegedi világbajnokság előtt egy évvel Kadler Gusztáv felkérte, hogy fiát, Viktort készítse fel a versenyre, ahol a négyszer kétszáz méteres váltó tagjaként nyolcadik lett. Ebben az évben a válogatottnál, a válogatott edzőtáborokban is tartott edzéseket.

Versenyzői pályafutásának máig fájó pontja, hogy nem jutott ki olimpiára, de, mint mondja, ő elsősorban 500 méteres versenyző volt, és akkoriban 1000 méteres távok voltak az olimpián. 

Svidró József a sportágnak köszönheti második feleségét: a SZEOL AK-ban versenyző Mészáros Karola 1980-ban K-4 500 méteren országos bajnok lett, és elnyerte a Szeged város legjobb sportolója kitüntetést. 

Kisebbik fiuk, Gergely továbbvitte a szülők sportágát, és győri színekben U23-as bajnoki bronzérmes, illetve sárkányhajóban a 2018-as szegedi világbajnokságon bronzérmes lett. 

„Szeretett sportágam eredményeit ma is követem. Edzői pályafutásom sikertörténete Petrovics Kálmán, a Janics-fivérek és Janics Natasa, míg Győrben inkább ifi korosztályban értek el eredményt versenyzőim, akik közül kiemelkedett Jáky Zsolt. A versenyzőkön kívül a kezem munkáját vitték tovább egykori tanítványaim, akik ma sportvezetőként, edzőként vagy szülőként állnak a sportág mellett, például Kopasz Bálint szülei: Péter, aki benne volt a nevezetes bajnoki címet szerző négyesben, és felesége, Demeter Irén. A két Janics-fiú is edző lett, Mico Szegeden, Stjepan Szlovéniában. Büszke vagyok rá, hogy nem távolodtak el a sportágtól, viszik tovább, amit tőlem tanultak” – mondta a ma már Győrben élő Svidró József. 

Füzesséry Gyula

Füzesséry Gyula

Gelle Sándor

Gelle Sándor

Granek István

Granek István

Söptei Róbert

Söptei Róbert

Szabó Ferenc

Szabó Ferenc

Szabó Sándor

Szabó Sándor

Dr. Parti János

Dr. Parti János

Kolozsvári István

Kolozsvári István

Kulcsár János

Kulcsár János

Dr. Kemecsey Imre

Dr. Kemecsey Imre

Péhl József

Péhl József

Vén Lajos

Vén Lajos

Babella László

Babella László

Hajba Antal

Hajba Antal

Ürögi László

Ürögi László

Horváth Péter

Horváth Péter

Szántó Csaba

Szántó Csaba

Vajda Vilmos

Vajda Vilmos

Dávid Géza

Dávid Géza

Felkainé Gállos Éva

Felkainé Gállos Éva

Angyal Zoltán

Angyal Zoltán

Dunai István

Dunai István

Nagy György

Nagy György

Fábiánné Rozsnyói Katalin

Fábiánné Rozsnyói Katalin

Farkas Zoltán

Farkas Zoltán

Kluka József

Kluka József

Koléder Vilmos

Koléder Vilmos

Spang Ottó

Spang Ottó

Tóth Árpád

Tóth Árpád

Sóti István

Sóti István

Svidró József

Svidró József

Sztanity László

Sztanity László

Várkonyi Géza

Várkonyi Géza

Ludasi Róbert

Ludasi Róbert

Vaskuti István

Vaskuti István

Gyöngyösi János

Gyöngyösi János

Soltész Árpád

Soltész Árpád

Nagy László

Nagy László

Séra Miklós

Séra Miklós

Sziklenka László

Sziklenka László

Kása Ferenc

Kása Ferenc

Sári Nándor

Sári Nándor

Székffy Géza

Székffy Géza

Simon Miklós

Simon Miklós

Dr. Rausz-Szabó Attila

Dr. Rausz-Szabó Attila

Barina József

Barina József

Agócs Mihály

Agócs Mihály

Szilárdi Katalin

Szilárdi Katalin

Csernák Károly

Csernák Károly