Mégse

Kulcsár János

Születési idő

1927. január 1.

Elhunyt

1989. június 27.

Története

A Ganz-Mávag-ban kezdett kajakozni, és szorgalmának, tehetségének elismeréseként alig három év alatt a válogatott tagja lett. Versenyzőként 1952 volt a legsikeresebb éve, ugyanis a Bp. Honvéd színeiben három országos bajnokságot is nyert (K-1 500 m, K-1 10 000 m, K-2 1000 m Granek Istvánnal), és kiharcolta a jogot, hogy indulhasson a helsinki olimpián – ahol Granek Istvánnal párosban 1000 méteren  a 7. helyen végzett. Versenyzői pályafutását betegsége szakította félbe, ám edzőként a sportágban maradt. 

Amikor 1959-ben az egykori NDK a sportág újjászervezése, fellendítése, és a versenyzők 1960-as olimpiára történő felkészítése érdekében edzőt kért Magyarországtól, a szövetség Kulcsár Jánost választotta.  Tulajdonképpen ő volt az, aki megalapozta a későbbiekben rendkívül sikeres keletnémet kajak-kenu sportot. 1961-ben tért haza, és 1962-ben újraélesztette Bp. Honvéd kajak-kenu szakosztályát. 

Erre az időszakra így emlékszik volt tanítványa, Hazsik Endre: 

„A Honvéd kajak-kenu szakosztálya 1956-ig működött, a forradalom alatt megszüntették. Aztán az NDK-ból hazatért Kulcsár Jánost bízták meg az újraindítással, aki gyakorlatilag öt emberrel, Törő Andrással, Petróczy Jánossal, Egri Sámuellel és két bevonult katonával, Szabó Péterrel és velem, alapította meg 1962. május elsejei bejegyzéssel a szakosztályt. Kialakította a versenyzői és edzői gárdát, így indult és bővült világhírűvé a szakosztály. Kulcsár János tette le az alapokat és profi módon működtette a szakosztályt, mely ily módon neki köszönheti, hogy a világ legjobbjává vált. Kiváló szakember volt, nagyon értett az edzéselmélethez, sok újdonságot vezetett be, például a keringési rendszer és az élettani háttér vizsgálatát. Egyéni edzésterveket alkotott, és már az első évben bajnokságokat nyertünk: én 1962 őszén megnyertem a tatai nemzetközi versenyt, ami a mai világkupának felel meg. Irányításával lettem 1966-ban világbajnoki bronzérmes (K-2 1000 m, Cseh Ferenc párjaként), 1969-ig volt az edzőm.”

Kulcsár János remekül fotózott, és ezt a képességét a sportág fejlesztésére is felhasználta: oktatóképeket készített a technika javítása érdekében. 1968. január 1-jétől a szövetség egy új, nagyon fontos munkakört hozott létre, a szakfelügyelői posztot, amelyre a kor egyik legsikeresebb edzőjét és egyik legnagyobb elméleti tudással rendelkező szakemberét, Kulcsár Jánost kérte fel. Szakfelügyelőként feladata volt az egyesületek gondozása, az utánpótlás-nevelés és minden, ami a válogatott felkészítése mellett a sportágban folyt. Ezt a munkakört 1972-ig töltötte be, majd a Csepelben vállalt állást. Itt 1977-ig dolgozott edzőként, és fejlesztette a szakosztály világhírt elért hajóépítő műhelyét. Haláláig hajótervezéssel- és építéssel is foglalkozott, és még ötvenévesen is beszállt a Bp. Honvéd csapatába egy-egy kajakpóló mérkőzésre.

Fia, Gábor, 1986-ban nyert világbajnokságot K-2 10 000 méteren Gindl László párjaként.

Füzesséry Gyula

Füzesséry Gyula

Gelle Sándor

Gelle Sándor

Granek István

Granek István

Söptei Róbert

Söptei Róbert

Szabó Ferenc

Szabó Ferenc

Szabó Sándor

Szabó Sándor

Dr. Parti János

Dr. Parti János

Kolozsvári István

Kolozsvári István

Kulcsár János

Kulcsár János

Dr. Kemecsey Imre

Dr. Kemecsey Imre

Péhl József

Péhl József

Vén Lajos

Vén Lajos

Babella László

Babella László

Hajba Antal

Hajba Antal

Ürögi László

Ürögi László

Horváth Péter

Horváth Péter

Szántó Csaba

Szántó Csaba

Vajda Vilmos

Vajda Vilmos

Dávid Géza

Dávid Géza

Felkainé Gállos Éva

Felkainé Gállos Éva

Angyal Zoltán

Angyal Zoltán

Dunai István

Dunai István

Nagy György

Nagy György

Fábiánné Rozsnyói Katalin

Fábiánné Rozsnyói Katalin

Farkas Zoltán

Farkas Zoltán

Kluka József

Kluka József

Koléder Vilmos

Koléder Vilmos

Spang Ottó

Spang Ottó

Tóth Árpád

Tóth Árpád

Sóti István

Sóti István

Svidró József

Svidró József

Sztanity László

Sztanity László

Várkonyi Géza

Várkonyi Géza

Ludasi Róbert

Ludasi Róbert

Vaskuti István

Vaskuti István

Gyöngyösi János

Gyöngyösi János

Soltész Árpád

Soltész Árpád

Nagy László

Nagy László

Séra Miklós

Séra Miklós

Sziklenka László

Sziklenka László

Kása Ferenc

Kása Ferenc

Sári Nándor

Sári Nándor

Székffy Géza

Székffy Géza

Simon Miklós

Simon Miklós

Dr. Rausz-Szabó Attila

Dr. Rausz-Szabó Attila

Barina József

Barina József

Agócs Mihály

Agócs Mihály

Szilárdi Katalin

Szilárdi Katalin

Csernák Károly

Csernák Károly