„Szeretném, ha a kajak-kenu töltené ki az életemet”

Tóth Dávid 2011-ben világbajnok lett K-2 500 méteren, egy évvel később pedig négyessel olimpiai ezüstérmet szerzett ezer méteren. Manapság legtöbbször a TV2 szórakoztató műsoraiban tűnik fel, miközben a sportágban is komoly feladatot lát el, ő a Wichmann Tamás Regionális Akadémia menedzsere. Bár egyelőre mindkét fronton élvezi, amit csinál, nem kérdés, hogy a kajak-kenu sport élvez elsőbbséget számára.

Tulajdonképpen Ön mikor vonult vissza az élsporttól?

Ez jó kérdés, mert talán egyszer egy bulvárújságnak mondtam azt tavaly nyáron, hogy befejeztem az aktív pályafutásomat, a Magyar Kajak-Kenu Szövetségnél viszont ez sosem lett hivatalosan bejelentve. Utoljára a 2019-es szegedi világbajnokságon versenyeztem, a négyessel negyedikek lettünk ezer méteren. Miután ez a szám 2017-ben lekerült az olimpiai programból, és a válogatási alapelvek is megváltoztak, két évig még próbálkoztam, de 2019 őszére nagyjából öt százalék esélyét láttam annak, hogy ott leszek Tokióban. 

„Szeretném, ha a kajak-kenu töltené ki az életemet”

Mondhatni akkoriban kapóra jött a felkérés az Exatlonba?

Már egy évvel korábban is hívtak, akkor viszont nemet mondtam, mert szerettem volna még kajakozni. 2019-ben viszont már folyamatosan küszködtem hát- és derékfájdalmakkal, nem jöttek az eredmények, és az UTE sem hosszabbította meg az év végén lejáró szerződésemet. A műsorral kapcsolatban azt gondoltam, hogy maximum pár hétig lehetek játékban, ehelyett közel öt hónapig sikerült. Közben ugye jött a Covid, és az olimpiát is elhalasztották, így május 29-én a karanténból már úgy jöttem ki, hogy tudtam, vége az élsportolói karrieremnek.

Sok sportoló nem tudja, mihez kezdjen, amikor egyszer csak véget ér a karrierje. Ön viszont az elmúlt másfél évben a médiában és a sportágban is nagy utat járt be.

Nekem az Exatlon miatt könnyebben sikerült elhelyezkednem a civil életben. Amikor a műsor véget ért, 28 év után először lett egy szabad nyaram. Nem kellett folyamatosan edzőtáborokba és versenyekre járnom. Aztán ősszel jött a Dancing with the Stars, idén nyáron pedig a Nagy Ő című műsort forgattuk. Azt már

 évekkel ezelőtt tudtam, hogy a visszavonulásom után is a sportág mellett szeretnék maradni.

Többször is egyeztettem Schmidt Gábor elnök úrral, aki támogatott ebben, és idén február elseje óta a Wichmann Tamás Regionális Akadémia menedzseri feladatait láthatom el.

„Szeretném, ha a kajak-kenu töltené ki az életemet”

Mennyivel övezi nagyobb figyelem és érdeklődés, amióta szerepelt ezekben a műsorokban?

Mindig úgy mutatnak be, mint olimpiai ezüstérmes és világbajnok kajakozó, de tudom, hogy nem emiatt ismernek az emberek, és ezt nagyon sajnálom. Azt viszont kiemelném, hogy az Exatlon után nagyon sok olyan üzenetet kaptam, hogy kisgyerekek miattam ragadtak lapátot. Úgy érzem, ezzel is tudtam tenni az egyik legsikeresebb magyar olimpiai sportág népszerűsítéséért, és a televíziózástól kapott hírnevemet a jövőben is szeretném erre felhasználni.

„Szeretném, ha a kajak-kenu töltené ki az életemet”

Sokat segíthet a Wichmann régió menedzsereként is. Közel 10 hónapja indult el a regionális akadémiai rendszer a sportágban, hogy látja, sikerül elérni a várt eredményt?

Nagyon hasznos az a munkafolyamat, amibe belekezdtünk februárban, jól szolgálja a sportág fejlődését. Nem mindegy, hogy a kölyök korosztályból hány tehetség van kiemelve, hányan kerülnek be a válogatottba. Ez adja nekik a motivációt. A regionális versenyeken és edzőtáborokban új élményeket szereznek, találkoznak a többi klub sportolóival, összeülnek párosba és négyesbe, motiválják egymást, és rivalizálnak is. Szerintem ez a rendszer a kisebb egyesületek számára is nagyobb teret enged, emellett az edzők is sokkal többet kommunikálnak egymással. Nagyon élvezem, hogy olyan munkám van, amiről tudom, hogy hasznos.

Milyen az Ön megítélése a sportágban azáltal, hogy a médiában is sokat szerepel?

Nem érzem azt, hogy bárkiben lenne ellenszenv velem szemben ezért, de az is lehet, hogy van olyan, akinek ez nem tetszik. Vagyunk egy páran a sportágban, akik azért szerepeltünk már hasonló szórakoztató műsorokban. Alapjában az egymás zrikálása és a poénkodások mennek, de ez szerintem hozzátartozik.

„Szeretném, ha a kajak-kenu töltené ki az életemet”

Meddig lehet ezt a két utat közösen járni? Tudna választani, hogy melyiket folytatná szívesebben?

Egyértelműen a kajak-kenu mellett döntenék, szeretném, ha ez töltené ki az életemet. 

Edző korábban nem akartam lenni, mert ismét sok edzőtáborba és versenyre kéne járnom, előbb-utóbb pedig szeretnék családot alapítani. Ha most az akadémiai feladatok mellé más is jönne, akkor a médiában már nem vállalnék el semmit. Mindazonáltal eddig sikerült jól összeegyeztetnem a munkámat a forgatásokkal. Minden azon múlik, hogy miképp tudom beosztani az időmet. A Nagy Ő forgatása alatt például elég feszített volt a tempó, de így is tudtam az akadémiával foglalkozni. Ha mindent előre eltervezek és tudom is magam tartani hozzá, akkor ez megoldható.

Vízre azért szállt, amióta felhagyott az élsporttal?

A Balaton-átevezésen részt vettem, illetve párszor ültem hajóba, de a már említett hát-és derékfájdalmaim miatt nem sokat ültem hajóba, egyszerűen nem vágytam rá. Persze azért a rendszeres testmozgásra így is odafigyelek, nyáron sokat bicikliztem, folyamatosan futok és kondizok is. Próbálok heti négy-öt alkalommal edzeni, időnként ezt nem könnyű betartani a kötelezettségeim miatt.

„Szeretném, ha a kajak-kenu töltené ki az életemet”

Ajánlott cikkeink

Kajak-Kenu & Szabadidő
Partnerek & Támogatók