C-2 1000 méteren második lett, és ezzel két kenus kvótát szerzett Magyarországnak az Adolf Balázs, Fejes Dániel-páros. A fiatal egység 250 méternél még csak a hatodik, 500-nál pedig a negyedik helyen haladt. A táv második felében folyamatosan jöttek fel az élmezőnyre, és bár a győztes spanyolokat nem sikerült utolérniük, a portugálokat és az olaszokat sikerült lehajrázniuk.
„500-on érzékeltem először, hogy azért van két páros még előttünk. Az utolsó 150 méteren nem tudom mi vitt be bennünket, mert borzasztóan el voltunk már kötve, de nagyon örülünk neki." – mondta Fejes Dániel a döntő után.
A srácok bevallották, nem így tervezték a rajtot, de a végeredmény mindenért kárpótolta őket.
„Ez nem volt benne a taktikában.
– mondta nevetve Adolf Balázs. Két komoly ellenfélre számítottunk az olaszokra és a moldávokra. Éreztem, hogy akár baj is lehet, 500-tól viszont eldöntöttem, hogy maximális erővel megyünk a végéig. Az utolsó 100-on már éreztem, hogy megvan, de nagyon kihajtottuk magunkat.”
K-2 1000 méteren a Béke Kornél, Varga Ádám párosnak győznie kellett az utolsó férfi kajakos kvóta megszerzéséhez. Az egység a nyolcas pályáról indulva, gyakorlatilag rajt-cél győzelmet aratott, csodálatos versenyzéssel végig maguk mögött tartották a komplett mezőnyt.
„Az előfutamban még nem úgy versenyeztünk, ahogy tudunk, a középfutam azonban már sokkal jobban sikerült. Itt a döntőre tudtunk egy napot pihenni, és sikerült kihoznunk magunkból a maximumot, az első hely pedig csak hab a tortán. Az állóképességünk, és a stabilitásunk volt a kulcs. Ez a szembeszél talán segített, és
kiderült, hogy végig bírjuk az 1000 métert.”
– mondta Béke Kornél.
Az egységet ugyan a hajrában megközelítette a mellettük haladó lengyel hajó, a győzelem és az ezzel járó kvóta nem forgott veszélyben.
„A légvégén éreztem csak, hogy megvan, mikor áthaladtunk a célvonalon. Jó volt, hogy szereztünk egy kis nemzetközi tapasztalatot. Nem akármilyen pályával lett meg ez a kvóta, nagyon elégedett vagyok. Tudjuk, hogy erősek vagyunk, de kemény csatára számítunk még a válogatón.” – tette hozzá Varga Ádám.
Még késő délelőtt férfi C-1 1000 méteren Bodonyi András az ötödik helyen végzett a döntőben, így nem sikerült most kvótát szereznie.
„A pályával és az időeredménnyel is elégedett lehetek annak tudatában, hogy ahol én mentem, ott nagy volt a szél. Voltak pályaelőnyök itt a hetes, nyolcas, kilences pályán, amelyek a jobbos szembeszélben védettebbek voltak. Ez meglátszott az eredményeken is. Úgy számoltam, hogy ha a moldáv Tarnovszkit megverem, akkor jó esélyem lehet a kvótára. Csak rá és magamra koncentráltam, és bár legyőztem őt, ez is kevés volt.” – nyilatkozta Bodonyi András, aki számára még így is maradt remény, hiszen egy hét múlva Barnaulban megszerezheti az úgynevezett szuperkvótát a második idei gyorsasági világkupán.
„Ebből a versenyből sok következtetést nem lehet levonni, hiszen a körülmények borították a papírformát. Ez persze ott is megtörténhet majd. Már régóta várok arra, hogy egy versenyen nekem legyen szerencsém, és egyszer biztos ki kell jönnie annak is. A második 250-en jobban kell majd koncentrálnom Barnaulban, illetve mentálisan és fizikálisan is egyben kell lennem.” – tette hozzá a DVTK kenusa. 
Férfi K-1 200 méteren Csizmadia Kolos negyedik lett, a még kvótát érő második helytől mindössze 24 századdal lemaradva.
"Az egész futam teljes egészében rossz volt. A rajt sem volt tökéletes, de azon nem lepődtem meg. A közepén a végsebességet nem tudom, a végén pedig elé rúgtam, úgyhogy nem volt egy jó pálya. Az viszont vigasztal, hogy a srácok K-2 1000 méteren megszerezték helyettem a kvótát, így nem kell utaznom Barnaulba, kezdhetek készülni a válogatóra és az Európa-bajnokságra." 
