A doppinggal kapcsolatos kérdések talán még mindig kényes pontot jelentenek egy-egy sportág számára, de az utánpótlás korosztálynak ugyanolyan fontos ezen a téren az edukáció, mint mondjuk a sporttáplálkozás területén.
Pontosan. Ugyanúgy meg kell tanítani a fiataloknak a megelőzéssel vagy a doppingvizsgálattal kapcsolatos folyamatokat, mint ahogy a versenyzést is megtanítjuk számukra. Ahogy versenyről versenyre megtanulják a futam előtt és utáni feladatokat, így a doppingellenőrzéssel kapcsolatos témában is minden információt el kell sajátítaniuk – mondja Dónusz Éva.
Hány éves kortól érintettek a gyerekek a dopping témában?
Nincs korhatárhoz kötve, aki érvényes versenyzési engedéllyel rendelkezik, kijelölhetik doppingvizsgálatra. A Magyar Antidopping Csoport rendszerébe a kötelezően regisztrálni kell a “nemzeti szintű sportolóknak”. Az, hogy ki tartozik ebbe a körbe, pontosan le van írva a Magyar Antidopping Csoport oldalán. Általában azok a versenyzőink, akik 16. életévüket betöltötték, tagjuk valamely szakág válogatottjának, vagy a nemzeti bajnokságon dobogós helyezést értek el, vagyis esélyük van arra, hogy nemzetközi színtéren válogatott kajakosként, kenusként képviseljék az országot. A mi sportágunkban széles ez a bázis, az ifjúságikorú sportolóink mellett akadnak serdülők is, akik már regisztrált sportolóként vannak jelen a rendszerben. A kötelező regisztrációról az MKKSZ rendszerében dolgozó valamennyi érintett edzőnek küldünk a bajnokságok után emlékeztetőt, illetve rögzítve van az utánpótlás kajak és kenu felkészülési programokban is.
Mennyire bonyolult a regisztráció?
Pár perces folyamat, amelyet a Magyar Antidopping Csoport oldalán kell elvégezni az adatkezelési hozzájárulás elfogadásával. Ezen a felületen a sportág, a név, a születési adatok és a cím megadása mellett a sporttevékenység végzésének helyszínét, a sportorvos, edző nevét is fel kell tüntetni. A rendszerbe kerülő versenyzőket rendszeresen, véletlenszerűen választják és vizsgálják a doppingellenőrök, előfordulhat, hogy egy korosztályos magyar bajnoki futam után kell elmenni mintát adni a Magyar Antidopping Csoport vagy a HUNADO ellenőreinek, külföldön pedig a WADA, az ICF vagy a rendező ország által kijelölt doppingellenőröknek. A mintavétel lehet vizelet vagy vérminta, de az is előfordulhat, hogy mindkettő egyszerre.
Mivel kiskorú versenyzőkről beszélünk, az ő esetükben szükséges-e felnőtt képviselet?
Kötelező, hogy a doppingvizsgálatra felnőtt kísérővel érkezzen a gyermek, aki magával viszi fényképes igazolványát, amely lehet személyi, útlevél vagy jogosítvány. Amint a sportolót kijelölik vizsgálatra a felnőtt kísérőnek a versenyző közelében kell tartózkodni úgy, hogy a mintaszolgáltatásig a doppingellenőr látóterében maradjanak.
Mi a menete magának a vizsgálatnak?
Először is a sportoló igazolja magát az okmányával, a mintavételi állomáson, majd választ egy mintavételi szettet, ami be van csomagolva. Ellenőrzi, hogy azonos-e az A, valamint a B mintavételi edény száma és megnézi, hogy nem sérült-e a csomagolás. A mintaleadás során a doppingellenőr kíséretében elmegy a mosdóba és a doppingellenőr jelenlétében, konkrétan a szeme láttára leadja a mintát. A kísérő nem láthat rá a versenyzőre, csak a doppingellenőrt láthatja, illetve hallhatja az ott zajló kommunikációt. Ezt követően a mintát az A, illetve B jelű edénybe teszik, lezárják, plombálják, becsomagolják. A B jelű mintát csak abban az esetben vizsgálják, ha az A jelű pozitív eredményt hozott. A procedúra végén töltik ki a mintavételi űrlapot, amelyen fel kell sorolni azt is, hogy milyen gyógyszereket és táplálékkiegészítőket szedett a sportoló.
Mi a teendő akkor, ha a versenyző nem tud rögtön a doppingellenőr rendelkezésére állni, mert mondjuk még van egy futama vagy éppen eredményhirdetése?
Előfordulnak késleltető tényezők, ilyen például, ha orvosi ellátásra szorul, további futama, eredményhirdetése, interjúja van, vagy csak a megszokott rutint követné a sportoló, mondjuk levezetne a futam után. Ezeket azonnal jelezni kell az ellenőr felé, aki dokumentálja, majd engedélyt adhat a halasztáshoz, s mihelyt a versenyző túljutott a megjelölt feladatokon, meg kell jelennie a vizsgálaton.
Mire kell még ezen felül figyelnie egy fiatal sportolónak?
Ha nem tud azonnal mintát szolgáltatni, akkor ne igyon túlzott mértékben, mert a vizsgálati anyag fajsúlya kicsi lesz és nem alkalmas a mérésre. Ebben az esetben újabb mintát kell venni, ami akár azt is okozhatja, hogy hosszú órákat tölt el a doppingvizsgálattal. A vérvétel esetében tudni kell, hogy a fokozott fizikai aktivitás után két óra elteltével lehet vérmintát szolgáltatni, a sportolót háromszor lehet megszúrni, de ha három alkalommal sem sikerül vért venni, az ellenőrnek el kell tekinteni a vizsgálattól.
Mit kell tenni akkor, ha olyan betegséggel küzdök, amelyre kénytelen vagyok doppinglistás gyógyszert vagy tiltott hatóanyagot tartalmazó készítményt beszedni?
Ilyenkor kell a TUE engedélyt, vagyis az érvényes gyógyászati mentességet beszerezni, hiszen, ha ez a sportoló birtokában van, akkor mentesül a jogkövetkezmények alól, ha a doppingellenőrzés során esetleg tiltólistás hatóanyagot találnak. Fontos, hogy ezt az engedélyt a verseny előtt legalább 30 nappal megigényelje a sportoló, ha segítségre van szükség a TUE kérelem beadását illetően, fel kell keresni a HUNADO illetékes kollegáit a tuebizottsag@antidopping.hu e-mail címen.
A doppingellenőrzések szempontjából kiemelkedően fontos feladat, hogy a kiválasztott sportolók az ADAMS rendszerben pontosan megadják és naprakészen tartsák a holléti adataikat.
Ebben az U23-as és felnőtt korosztály érintett. A hazai RTP (Nemzeti Nyilvántartott Vizsgálati Csoport) rendszerben általában az olimpiai számokban világversenyeken esélyes versenyzők vannak regisztrálva, a TP (Vizsgálati Csoport) rendszerben pedig azok, akik feltörekvő versenyzők, illetve nem olimpiai számokban szerepelnek. Persze a hazai rendszer alkalmazkodik az ICF-ITA által történő kijelöléshez. A mi esetünkben összesen kb. 45 személyt érint, akik a hazai és nemzetközi RTP-TP rendszerben szerepelnek, és az ADAMS rendszerben kötelezően rögzíteni kell a holléti adataikat. A rendszeres tevékenységek és edzések helyszínét és időpontját, az éjszakai szálláshelyeket, és attól függően, hogy TP vagy RTP tag, egy napi 60 perces elérhetőséget is meg kell adni negyedévenként három hónapra előre. Természetesen ezeken menet közben lehet változtatni, de fontos, hogy a sportoló időben elküldje a változtatásokat. Amennyiben az RTP-s versenyző 12 hónapon belül három alkalommal követ el holléti vétséget akár kétéves eltiltás is lehet belőle. Egyébként a Magyar Kajak-Kenu Szövetség a válogatott sportolói szerződésében rögzítette, hogy a holléti hibázásoknak anyagi vonzata is van. Egy vétség esetén 75 ezer, kettő esetén 150 ezer forintot kell befizetni a Kolonics György Alapítvány Karrierkövető Programja számára. Jó helyre megy a pénz, de talán mindenkinek jobb, ha odafigyel és nem hibázik.
Az edzőknek mekkora a felelőssége abban, hogy a dopping témában is tanítsák a gyerekeket?
Nagyon fontos, hogy minden információt átadjanak, hogy folyamatosan nézzék az aktuális tiltólistákat és lényeges, hogy azt is elmondják a gyerekeknek, hogy minden sportoló a saját felelősségére szed táplálékkiegészítőket. Csak bevizsgált táplálékkiegészítőkhöz lehet nyúlni, és sajnos még ez sem garancia arra, hogy nincs benne tiltólistás anyag. Szerintem nagyon fontos, hogy a gyerekek magabiztosan, otthonosan mozogjanak ebben a témában és a MACS oldalán is, ezért is szoktuk meghívni Tiszeker Ágnest, a Magyar Antidopping Csoport vezetőjét a serdülő és ifjúsági válogatott táborainkba előadást tartani. Az edukáció területén próbálunk mindent megtenni a versenyzőinkért, és őszintén bízunk a tiszta versenyzésben.
forrás: kkna.hu
