Tokióhoz képest a szakág két versenyszámot veszített, mivel a K-1 200 méter - a most debütáló extrém szlalom miatt - kikerült a programból. Emellett a férfianál kajak és kenu párosban is ötszáz méterre rövidült a táv.
A megszerezhető kvóták száma viszont nem változott. Magyarország a mostani ciklusban is 18 indulási jogot szerezhet. A nemek közti egyenlőséget szem előtt tartva kajakban hat férfi és hat női, kenuban pedig három és férfi három női versenyző képviselheti hazánkat Párizsban.
Ahogy a legutóbbi olimpián, úgy ezúttal is kajak egyes és párosban, illetve kenu egyesben is akár két egységet is indíthat egy ország. Ennek mi magyarok Tokióban is nagyon örültünk, elég, ha csak a Kopasz Bálint és Varga Ádám kettős győzelmére gondolunk K-1 1000 méteren. 
Az olimpiai ciklus legfontosabb versenye a 2023-as duisburgi világbajnokság lesz, ahol az összes 236 kvóta több, mint két harmada gazdára talál. Ezután mind az öt kontinensen lesz egy pótkvalifikációs verseny, illetve négyet kap a rendező ország, kettőről pedig az ICF dönt.
Az ICF közlése szerint céljuk, hogy izgalmas versenyek mellett a sportág megőrizze egyetemes szerepét is úgy, hogy mind az öt kontinens képviselteti magát Párizsban.
„Törekedtünk arra, hogy a soron következő olimpia kvalifikációs rendszerét a lehető legegyszerűbbé és legbefogadóbbá tegyük a sportolók számára, miközben ügyeltünk arra is, hogy a globális sportág maradjunk.” – mondta Thomas Konietzko, az ICF elnöke.
Szlalom szakágban hat számra, összesen 82 kvótát osztanak szét, országoként maximum hatot lehet begyűjteni.
