A páros idei teljesítménye alapján sejteni lehetett, hogy védettséget kapnak a jövő évi pótkvalifikációs verseny előtt, de milyen volt hivatalosan is megtudni, hogy készülhetnek a szegedi kvótaszerző viadalra?
Még mindig álomszerű ez az egész. Hüttner Csaba javaslata simán átment az elnökségen, nagyon köszönjük a bizalmat. Jó érzés, hogy itt tartunk, sokat dolgoztunk ezért, eleve nehezen bizonyítottuk be a srácokkal, hogy két jobbos kenusnak lehet keresnivalója párosban. Balázs mentalitására jellemző, hogy amikor hallotta, hogy megkapták a védettséget, akkor azt mondta, hogy ez nem fair a többiekkel szemben, mert akkor így ők most mire készüljenek….. Mondtam neki, hogy a többiek készülhetnek az egyesre, és ha fordítva lenne, akkor most te készülhetnél arra.
Mennyire motiválja a párost, hogy bizalmat kaptak?
Extrán motiváltak, leginkább
vissza kell őket fognom
az edzéseken. Daninak volt egy kisebb sérülése, szétpattant a kezében egy teás kancsó és leforrázta a lábát, ezért egy hetet ki kellett hagynia. Aztán visszatért, és úgy beleugrott a melóba, hogy rögtön meghúzta a nyakát….. Nagyon lelkes az idei eredményektől, nem is kérdez semmit, ha azt mondanám, hogy kerülje meg a földet, szó nélkül megtenné. Balázs is nagyon komolyan veszi a felkészülést, ő szokott edzeni klubjánál, a Ganzban, és Szentendrére is megy az edzőjéhez, Pétervári Pálhoz, néha pedig velünk készül Dunavarsányban. A Ganzos Demeter István vezette Cross Fitt tréningekre az én csoportom is jár, az edzés végén a srácok rendszerint a saját izzadságukban fetrengenek. Decemberben és januárban is együtt megyünk Balázzsal sífutótáborba, ha Ausztriában nem romlik addig a helyzet.
Múlt héten az U23-as válogatott kenusok táborában még egy ennél is nagyobb csoporttal dolgozott, mint szakági edző, ott milyenek voltak az erőviszonyok?
Futásban és kondiban nagyjából hasonlóak, mint idén a vízen voltak, úszásban a technikásabb versenyzők hatalmas előnyben vannak, úgyhogy ott borul a papírforma. De ennél fontosabb, hogy a srácok teljes összhangban készültek, ha pedig jó a társaság, akkor a versenyzők a munkában is húzzák egymást. A társaság kemény magja, a Párizs-keret már három éve összeállt, most bekerült néhány újabb fiatal versenyző.
Végre olyan a hangulat, mint a mi időnkben,
amikor fiatal kenusként felkerültünk Koló mellé. Akkor is nagyokat versenyeztünk egymással, mentek a zrikák is, de közben kialakult a csapaton belüli összetartás. Ebben a korosztályban most vannak nagyon jó kenusaink, megvan bennük az akarat, csak a pszichés dolgokat kell a fejekben helyre tenni.
Hogy alakultak az erőviszonyok, a fiatalabbak, vagy a többi U23-as már tiszteli az Adolf, Fejes-párost az idei eredmények miatt?
Szerintem minden magyar férfi kenusnak jót tett, hogy a páros idén jól szerepelt, talán ez kissé visszaadhatta a szakág önbecsülését. Ugyanakkor Balázsnak és Daninak is mindig elmondom, hogy az idei csak egy lépcsőfok volt, és a nagy dolgok jövőre dőlnek el. Tényleg jól mentek a hazai versenyeken, és a Világkupán is, de azt is tudjuk, hogy foghíjas volt a nemzetközi mezőny, sokan a járvány miatt nem tudtak eleget készülni, tehát a helyén kezeljük a Szegeden szerzett ezüstérmet.
Ennek alapján mekkora lehet az esély arra, hogy tavasszal a páros megszerezze a kvótákat?
Nagyon nehéz előre jósolni, talán most a legfontosabb dolguk az, hogy vigyázzanak magukra, és lehetőleg ne kapják el a vírust, mert egy hat hetes leállás nagyon hosszú tud lenni az alapozás közepén. De ha így folytatják a felkészülést, elkerülik őket a betegségek, sérülések, és továbbra is minden feltétel adott lesz a zavartalan munkához, akkor meg lehet szerezni a kvótákat tavasszal.
címlapfotó: Facebook
