Vaskuti István
Születési hely | Debrecen |
---|---|
Születési idő | 1955. december 4. |
Egyesületei | Bp. Építők (1966–1979), Bp. Honvéd (1979–1988) |
Edzői | Koléder Vilmos, Szántó Csaba, Vajda Vilmos |
Legjobb eredményei | olimpiai bajnok (C-2 500 m, 1980);
|
Története
Tizenkét évesen kezdett el sportolni a Bp. Építőkben, nevelőedzője Koléder Vilmos volt. Első nemzetközi sikerét a felnőtt mezőnyben 1976-ban érte el Brandenburgban Solymár Lászlóval. Miután ez a páros felbomlott, dr. Parti János szövetségi kapitány javaslatára Foltán Lászlóval térdelt össze. Az új páros az 1977-es szófiai világbajnokságon 500 méteren mutatkozott be – rögtön győzelemmel.
Vaskuti ezt követően még nyolcszor állhatott a vb-dobogó legmagasabb fokán. Másodszor és harmadszor az 1978-as belgrádi vb-n 500 méteren Foltánnal, hosszú távon Buday Tamással nyert. 1979-ben Duisburgban kenu kettesben 500 méteren 6., hosszú távon ugyancsak Budayval bronzérmes lett. 1981-ben Nottinghamben negyedik és ötödik világbajnokságát nyerte: 500-on Foltánnal, 10 000 méteren Budayval. 1982-ben ugyanezekkel a partnerekkel két bronzérmet szerzett a belgrádi vb-n. Hatodik aranyérmével – ezt ugyancsak Budayval szerezte Tamperében – megmentette a magyar csapat „becsületét”, 1983-ban ugyanis ezt az egyetlen világbajnoki győzelmet szerezte a válogatott. Hetedik aranyérmét 1985-ben szintén kenu kettesben, 500 méteren nyerte, de Foltán betegsége folytán már új partnerével, Sarusi Kis Jánossal. Közel állt ahhoz is, hogy Montrealban – ugyancsak Sarusival – ne csak a nyolcadik és kilencedik világelsőségét szerezze meg a két rövid távú kenu párosban, hanem a tizediket is hosszú távon. Ez utóbbi helyett meg kellett elégednie az 5. hellyel, a dán páros ugyanis szabályosan meglékelte hajójukat, s kenujuk félig megtelt vízzel. Ezen a vb-n gyakorolt nemes gesztusukért – a nagy konkurenciát jelentő jugoszláv párosnak adták kölcsön tartalékhajójukat – nemzetközi Fair play-díjban részesültek.
Két olimpián vett részt, 1980-ban, Moszkvában Foltánnal 500 méteren a táv rövidségéhez képest az olimpia legfölényesebb győzelmét aratták. 1988-ban Szöulban – Sarusival – ugyanezen a távon 6. lett.
„Moszkvában iszonyatosan erős formában voltunk. A döntőben elmentünk kétszázötvenig, majd újra elindultunk, és az igazi versenyt onnan kezdtük el. Olyan tartalékaink voltak, hogy ez nem volt gond. A hiba ott volt, hogy én előbb megálltam egy jó bójafolyosóval. Egészen a döntőig csak az utolsó bójasor volt piros, a döntőre viszont megcserélték. Beprogramoztam magam, hogy a pirosig kell menni, aztán berúgtam a hajót. Laci húzott még egy felet, és mind a ketten megzavarodtunk. De annyi előnyünk volt, hogy maradt még belőle egy dekknyi” – mondta a nem mindennapi futamról Vaskuti István.
A tizenhatszoros országos bajnok kenus edzői pályafutását ott kezdte, ahol versenyzői pályafutását az olimpia után befejezte: a Bp. Honvédban. Tanítványai közül Szabó Attila és Pálizs Attila 1991-ben a párizsi világbajnokságon győzött.
Vaskuti István a hazai kajak-kenu sport nagyjai közül egyedüliként birtokosa az örökös bajnoki, a mesteredzői és az Arany érdemérmes címnek is.
Tagja a Magyar Olimpiai Bizottságnak, 2010-ben a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF) első alelnökének választották meg. Számos tisztséget töltött, tölt be a Magyar Kajak-Kenu Szövetségben: volt a szervezet szakmai alelnöke, majd szakmai vezetője, tevékenykedett a szakmai bizottság elnökeként, ma a Versenysport bizottság állandó tagja és a Nyilvántartási, igazolási és átigazolási bizottság tagja.