Mégse

Urányi János

Születési hely

Balatonboglár

Születési idő

1924. június 24.

Elhunyt

1964. május 23.

Egyesületei

Csepel, Újpesti Dózsa

Edzői

Kocsis Mihály, Gelle Sándor, Granek István

Legjobb eredményei

olimpiai bajnok (K-2 10 000 m, 1956)
világbajnok (K-2 10 000 m, 1958)
vb-3. (K-4 10 000 m, 1954)
Európa-bajnok (K-2 500 m, 1957)
Eb-2. (K-2 10 000 m, 1957)
Eb-3. (K-2 10 000 m, 1959)

Története

Csepelen dolgozott munkásként, egy nyári táborozás során ismerkedett meg a kajaksporttal, Kocsis Mihály volt a nevelőedzője. Kajakos pályafutása mellett két másik sportot űzött: modellezett és vitorlázórepülő is volt. 

A Fábián Lászlóval aratott sportágtörténelmi sikerhez rögös útja vezetett, több csalódást keltő eredmény után ért fel a csúcsra. Először az 1948-as londoni olimpián indult 10 000 méteren párosban Andrási Gyulával, ahol pontszerző, ötödik helyen végzett. Ezt követően nagy reményekkel utazott 1952-ben Helsinkibe, ahol egyesben indult 1000 méteren, de nem tudott a döntőbe jutni, már a selejtezőben kiesett. A helsinki játékok évében igazolt át az Újpesti Dózsához. 1954-ben, a Maconban rendezett világbajnokságon K–4 10 000 méteren szerzett bronzérmet. A viadalon hiába győzött Varga Ferenccel K–2 10000 méteren, a duót a svéd egység akadályozásának indokával megfosztották az aranyéremtől.

1955 őszén edzője, Gelle Sándor felvetette, mi lenne, ha az akkor már 31 esztendős Urányi a nála 12 évvel fiatalabb Fábián Lászlóval ülne össze? A választás szerencsésnek bizonyult, a vidám természetű, tehetséges ifjonc és a sokat tapasztalt, nagy munkabírású, rendkívül megbízható „Öreg” remekül kiegészítette egymást. 

Urányi számára 1956 és Melbourne jelentette az utolsó lehetőséget az olimpiai éremszerzésre. A páros a négykörös 10000 méteres verseny végén meggyőző előnnyel, két és fél hajóhosszal a mezőny előtt ért célba. Kettejük győzelme egyben a magyar kajak-kenu sport első olimpiai aranyérme. 

1957-ben, a Gentben rendezett Európa-bajnokságon az K–2 500 méteren nyert aranyérmet, 10 000 méteren – ugyancsak párosban – ezüstérmes lett. Az 1958-as prágai világbajnokságon szintén Fábián Lászlóval 10 000 méteren megszerezte élete egyetlen világbajnoki címét. Az egy évvel később megrendezett Európa-bajnokságon bronzérmes volt. Két évre rá vonult vissza az aktív sporttól, pályafutását huszonöt országos bajnoki címmel fejezte be.

Miután felhagyott a versenyzéssel, 1961-ben egykori klubjánál, az Újpesti Dózsánál kezdett dolgozni, a hajóépítő műhely vezetője lett. 1964-ben, negyven éves korában gyógyíthatatlan betegség következtében hunyt el. 

2007-ben szülővárosában, Balatonbogláron sportcsarnokot neveztek el róla, míg az UTE Tímár utai vízi telepe 2014 óta az Urányi, Fábián páros nevét viseli.

Egykori társa, Fábián László ekképpen nyilatkozott róla: „Mester volt minden tekintetben.”

Bonn Ottó

Bonn Ottó

Fábián László

Fábián László

Söptei Róbert

Söptei Róbert

Urányi János

Urányi János

Cseh Lajos

Cseh Lajos

Dávid Géza

Dávid Géza

Varga Ferenc

Varga Ferenc

Bánfalvi Klára

Bánfalvi Klára

Péhl József

Péhl József

Vajda Vilmos

Vajda Vilmos

Babella László

Babella László

Hajba Antal

Hajba Antal

Novák Gábor

Novák Gábor

Füzesséry Gyula

Füzesséry Gyula

Tatai Tibor

Tatai Tibor

Horváth Péter

Horváth Péter

Angyal Zoltán

Angyal Zoltán

Giczy Csaba

Giczy Csaba

Koléder Vilmos

Koléder Vilmos

Kovács Béla

Kovács Béla

Vaskuti István

Vaskuti István

Dr. Baráth Etele

Dr. Baráth Etele

Kása Ferenc

Kása Ferenc

Kovács Katalin

Kovács Katalin

Fábiánné Rozsnyói Katalin

Fábiánné Rozsnyói Katalin

Simon László

Simon László

Füleky András

Füleky András

Kadler Gusztáv

Kadler Gusztáv

Sziklenka László

Sziklenka László

Ludasi Róbert

Ludasi Róbert

Sári Nándor

Sári Nándor