Mégse

Kovács Béla

Története

Az MTK-ban kezdett kajakozni 1960-ban, majd az Újpesti Dózsában folytatta pályafutását, 1961-62-ben ifjúsági válogatott volt. Az edzések mellett lelkesen végezte a versenybírói tanfolyamot is, 1963-ban kajak-kenu versenybíró vizsgát is tett, és felnőtt versenyző korában már gyerekversenyeken bíráskodott. 1965-ben a Budapesti Kajak-Kenu Szövetség versenybíró bizottságának vezetője lett, 1986-tól az MKKSZ Versenybíró Bizottság -1989 novemberétől a neve: Magyar Kajak-kenu Versenybíró Testület - elnöke.

A népszerű Béla bácsi hatvan éve van benne a sportágban, amihez véleménye szerint „Kell a megszállottság. És persze az, hogy hűséges típus vagyok. Engem annak idején megfertőzött a Duna szeretete, és erről nem tudok és nem is akarok lemondani. Amikor háromszáz fős cég vezetője voltam, akkor is minden hétvégémet kajak-kenu versenyen töltöttem. Mert fontosak voltak a barátok, a közeg és az a feladat, ami nélkül nem lehetne versenyt rendezni.”

Kovács Béla feladata a versenybírók mozgatása. A nyolc régió versenybíró-vezetői mindig megkapják, melyik versenyre hány főt delegálhatnak. Sok mindenre kell figyelni: kiemelt versenyeken, válogatókon és bajnokságokon csak versenybíró dolgozhat, edző nem. Azt is tekintetbe kell venni, hogy ki mire alkalmas, melyik feladat „fekszik” neki. A bírók zöme volt versenyző, de vannak „szülőből lett”versenybírók is, akiknél figyelni kell az esetleges elfogultságra is, ami kizáró ok. Elmondása szerint, ugyanúgy, ahogy a versenyzőknél, a versenybíráknál is létezik felkészülési időszak, amikor megtervezik az évet, egyeztetnek és eldöntik, hogy kiket küldenek nemzetközi versenyekre, a versenynaptár szerint melyik régióból melyik viadalra kit delegálnak. A világon 2020 tavaszán végigsöpört, sorsokat megváltoztató koronavírus-járvány a mintegy 145 hazai versenybíró életét is átírta. „A szokásos összejövetelünk elmaradt. Sok verseny törlése és halasztása miatt a versenyidőszak későn, júniusban régiós versenyekkel indult, és ilyen hosszú kihagyásra még nem volt példa” – mondja. A nehézségek ellenére az országos bajnokságot augusztusban sikerült megtartani.

A versenybírói testület vezetőjeként a versenyeken fontos, néha egzisztenciákat is befolyásoló döntéseket kell hoznia, de hitvallása szerint „Mindennek több oldala van. Pártatlanság, következetesség, fegyelmezettség, felelősség fontos szavak ezek a pályánkban, ám én valahogy mindig nézem az embert is, próbálom beleképzelni magam a versenyző helyzetébe” – mondja, és nem titkolja, hogy néha nagyon leszúrta a csibészkedőket. Vallja, hogy a versenyzővel mindig tudatni kell, ha vét a szabályok ellen, hogy megszokja a fegyelmet, és ne a világversenyen hibázzon. 

 

 

Bonn Ottó

Bonn Ottó

Fábián László

Fábián László

Söptei Róbert

Söptei Róbert

Urányi János

Urányi János

Cseh Lajos

Cseh Lajos

Dávid Géza

Dávid Géza

Varga Ferenc

Varga Ferenc

Bánfalvi Klára

Bánfalvi Klára

Péhl József

Péhl József

Vajda Vilmos

Vajda Vilmos

Babella László

Babella László

Hajba Antal

Hajba Antal

Novák Gábor

Novák Gábor

Füzesséry Gyula

Füzesséry Gyula

Tatai Tibor

Tatai Tibor

Horváth Péter

Horváth Péter

Angyal Zoltán

Angyal Zoltán

Giczy Csaba

Giczy Csaba

Koléder Vilmos

Koléder Vilmos

Kovács Béla

Kovács Béla

Vaskuti István

Vaskuti István

Dr. Baráth Etele

Dr. Baráth Etele

Kása Ferenc

Kása Ferenc

Kovács Katalin

Kovács Katalin

Fábiánné Rozsnyói Katalin

Fábiánné Rozsnyói Katalin

Simon László

Simon László

Füleky András

Füleky András

Kadler Gusztáv

Kadler Gusztáv

Sziklenka László

Sziklenka László

Ludasi Róbert

Ludasi Róbert

Sári Nándor

Sári Nándor