Mégse

Horváth Péter

Története

Óbudán, a Tímár utcában született Horváth Péter, akinek saját elmondása szerint – kortársaihoz hasonlóan – mi sem volt logikusabb, mint ellátogatni az utca végén lévő csónakházba. A vizitből máig is tartó, aktív, örök szerelem lett. „A Dózsa olyan típusú klub volt, amely befogadott mindenkit, a kövérkésebb gyereket ugyanúgy, mint a hozzám hasonló vékony, gyenge alkatút” – idézte fel a demokratikus, szeretetteljes légkört. 

A mai napig él benne az érzés, hogy az olimpiai bajnok Fábián László, Öcsi tanította rajtolni. Aztán hamar maga lépett a tanítói pályára, hiszen érzékelte, versenyzőként nem lenne keresnivalója, és meg is sérült. 1963-ban kapta az első edzői feladatot, amikor társai a jajcei világbajnokságra utaztak szurkolni, ő pedig az otthon maradókkal foglalkozott két hétig. Pályafutását egyébként egy évvel későbbtől datálja, amikor kezei alatt kezdett kajakozni Rechnitzer Zoltán. Mint mondja, spontán jött neki az edzőség, barátai még versenyeztek, ő pedig szerette volna megtalálni a módját, hogy még velük legyen, majd azt, miként tudnak még gyorsabban kajakozni.

Három-négy évig stégedzőként dolgozott, ki- és beszállni tanította a gyermekeket, majd elvégezte a képzéseket, 1982-től mesteredző. Szerencsésnek tartja magát, hiszen a nemzetközi porondon is elérte, amit lehetett, tanítványa, Zakariás Mária Rakusz Évával bronzérmet szerzett az 1980-as moszkvai olimpia K–2 500 méteres versenyszámában. Baranyai Andrea Erdődi Ágnessel a magyar kajak-kenu első női maratoni világbajnoki címét nyerte 1990-ben, továbbá nyolc évig edzette a később háromszoros olimpiai bajnok Storcz Botondot. 

Horváth Pétert foglalkoztatta, miként kell felkészíteni a szülés után visszatérő sportolókat, 1983-ban A kajakos versenyzőnők sajátosságai gyermekük születése után címmel írta meg záródolgozatát a TF-en. 

„Nem volt olyan területe a sportágnak, amelyben ne dolgoztam volna” – utalt arra, hogy négy évig még hajóépítő műhelyben is tevékenykedett, versenyzőinek gyártotta a hajókat. 1976-tól volt a szövetség elnökségének a tagja, később alelnöke lett, ő alapította meg a szakmai bizottságot. Az MKKSZ jelenlegi elnökével, Schmidt Gáborral közösen szerkesztett könyve, az Ahogy tőlünk telt 2015-ben jelent meg.

Egyik legnagyobb teljesítménye, hogy 1987-ben megalapította az ország első önálló kajak-kenu szakosztályát, a Multi SE-t, amelyben azóta is aktívan dolgozik a sportágért. 

A 75. születésnapján a szövetségi honlapnak adott interjújában kihalófélben lévő állatfajként határozta meg önmagát. Visszagondolva úgy látja, talán mindig megérezte a gyerekekben, mi az értékes nekik, miért válik számukra fontossá a kajakozás – több mint négyezer embert, köztük több száz felnőttet ismertetett meg a sportág alapjaival.

„Nekem mindig az volt az alapállásom, hogy nem az a lényeg, ki áll a dobogón és melyik fokán, hanem hogy önmagához, tehetségéhez képest mennyit tudott fejlődni. Ezt próbálom bevinni a gyerekek lelkivilágába és szüleikébe is.”

Bonn Ottó

Bonn Ottó

Fábián László

Fábián László

Söptei Róbert

Söptei Róbert

Urányi János

Urányi János

Cseh Lajos

Cseh Lajos

Dávid Géza

Dávid Géza

Varga Ferenc

Varga Ferenc

Bánfalvi Klára

Bánfalvi Klára

Péhl József

Péhl József

Vajda Vilmos

Vajda Vilmos

Babella László

Babella László

Hajba Antal

Hajba Antal

Novák Gábor

Novák Gábor

Füzesséry Gyula

Füzesséry Gyula

Tatai Tibor

Tatai Tibor

Horváth Péter

Horváth Péter

Angyal Zoltán

Angyal Zoltán

Giczy Csaba

Giczy Csaba

Koléder Vilmos

Koléder Vilmos

Kovács Béla

Kovács Béla

Vaskuti István

Vaskuti István

Dr. Baráth Etele

Dr. Baráth Etele

Kása Ferenc

Kása Ferenc

Kovács Katalin

Kovács Katalin

Fábiánné Rozsnyói Katalin

Fábiánné Rozsnyói Katalin

Simon László

Simon László

Füleky András

Füleky András

Kadler Gusztáv

Kadler Gusztáv

Sziklenka László

Sziklenka László

Ludasi Róbert

Ludasi Róbert

Sári Nándor

Sári Nándor