Mégse

Füzesséry Gyula

Története

A kajak-kenu berkein belül világszerte ismerik-ismerték Füzesséry Gyulát, a sportág hazai sikereinek egyik megalapozóját. Elvégre aki – nem időrendi sorrendben – Kubától Portugálián és Spanyolországon át Dél-Koreáig nevelt kajakosokat, az sok helyen letette a névjegyét. 

Ehhez persze „kezdésként” arra volt szükség, hogy túlélje a második világháborút. A nagy korok tanúja Hábl Károly alakulatánál szolgált, ahová a Charlie bácsiként emlegetett férfi összegyűjtötte a kajakosokat, így megmentve őket a frontszolgálattól. 

Füzesséry nevéhez klub- vagy szakosztály-alapítások, sportágat meghatározó újítások fűződtek. Talán az első a sorban, hogy a háború után Hábl vezetésével létrehozták a KASE szakosztályát. Onnan az Elektromosba vezetett az útja, még aktív versenyzőként kérték fel, hogy segítsen a fiatal versenyzőknek. 

„Jó kiegészítés volt a szegény egyetemistának” – idézte fel mosolyogva az MKKSZ 2011-es interjújában. Aztán Nezvál Ede megkeresésére a megalakuló Bástya szakosztályában lett tréner. 

A sportágban etalonnak számító Bonn Ottó 1953-ban kérte fel arra, hogy készítsen edzéstervet a válogatottnak. A társaság ez alapján készült fel a legendás maconi világbajnokságra, amelyről hat arannyal tért haza. Túlzás nélkül állítható, munkája és a vb idehaza megalapozta a sportág megbecsültségét, jövőjét. A kajak-kenunak egy aranyat, továbbá három-három ezüst- és bronzérmet adó 1956-os olimpiát is szép emlékként őrzi, pláne a körülményekhez mérten. „Csoda, amit hoztak a versenyzők.”

Az olimpia után a kajakosok szövetségi kapitánya lett, viszont 1963-ban már a megalakuló KSI szakosztályának az élén találtuk. A fiatalon mesteredzővé váló szakembernek innen Kubába vezetett az útja, az ott töltött három év szakmailag és emberileg is sokat adott neki, például megtanult spanyolul. Hazatérve ismét a KSI-ben dolgozott, majd a dél-koreai válogatottat készítette fel az olimpiára. Találkozott a spanyol szövetség elnökével, aki meginvitálta hozzájuk, így része volt abban, hogy Juan José Román és Juan Manuel Sánchez világbajnoki címet szerzett K–2 500 méteren az 1991-es vb-n. Közel a hetvenhez Portugáliában vállalt munkát, majd visszavonulása után a Balatonon tölti a mindennapjait. 

A puszta sikereken túl fontos újítások fűződnek a nevéhez. Fiatal edzőként – kialakult rendszerelmélet híján – az úszás és az atlétika edzésterveit tanulmányozta, pályafutása során a résztávos és az állóképességet jelentősen fejlesztő hosszú távú edzéseket is meghonosította. Fontos fokmérőnek tartotta az Újpesti-öböl 2200 méteres körét. Tanítványai nyögve emlegették a távokat, például időre menő tízszer ezer métereket vagy a nagyjából 30 kilométer hosszú Szentendrei-sziget heti egyszeri megkerülését. 

A KSI-ben 15 helyett már 10 évesen kezdett foglalkozni a gyerekekkel, meghonosította a minikajak-versenyeket. Vezette az Edzőképzést a Testnevelési Főiskolán, tudását a Kajak-kenu ABC című könyvben vetette papírra. A Magyar Kajak-kenu Szövetség székházában tárgyalótermet neveztek el róla.

Bonn Ottó

Bonn Ottó

Fábián László

Fábián László

Söptei Róbert

Söptei Róbert

Urányi János

Urányi János

Cseh Lajos

Cseh Lajos

Dávid Géza

Dávid Géza

Varga Ferenc

Varga Ferenc

Bánfalvi Klára

Bánfalvi Klára

Péhl József

Péhl József

Vajda Vilmos

Vajda Vilmos

Babella László

Babella László

Hajba Antal

Hajba Antal

Novák Gábor

Novák Gábor

Füzesséry Gyula

Füzesséry Gyula

Tatai Tibor

Tatai Tibor

Horváth Péter

Horváth Péter

Angyal Zoltán

Angyal Zoltán

Giczy Csaba

Giczy Csaba

Koléder Vilmos

Koléder Vilmos

Kovács Béla

Kovács Béla

Vaskuti István

Vaskuti István

Dr. Baráth Etele

Dr. Baráth Etele

Kása Ferenc

Kása Ferenc

Kovács Katalin

Kovács Katalin

Fábiánné Rozsnyói Katalin

Fábiánné Rozsnyói Katalin

Simon László

Simon László

Füleky András

Füleky András

Kadler Gusztáv

Kadler Gusztáv

Sziklenka László

Sziklenka László

Ludasi Róbert

Ludasi Róbert

Sári Nándor

Sári Nándor