Mégse

Dr. Baráth Etele

Születési hely

Budapest

Születési idő

1942. január 28.

Története

A szövetség elnöki posztját 21 évig betöltő, a sportág aranykorát és teljes megújulásának időszakát első számú vezetőként végigélő Baráth Etelének az egész életét végigkíséri a kajak-kenu.

Fiatalon, 12 évesen ismerkedett meg a sportággal, az akkori MHSZ-ben kezdett el kajakozni, első mesterei Blahó Kálmán és Mohácsi Ferenc voltak. A serdülőviadalokon szerzett dobogós helyezései után versenyzői pályafutása viszonylag gyorsan véget ért, energiáit a tanulmányaira fordította: a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán diplomázott, majd 1985-ben doktorátust szerzett. 

A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján indult közéleti, majd sportvezetői pályafutása. Előbbi területen számos pozíciót betöltött: 1989 és 1990 között a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium államtitkára, majd 1992-ig a világkiállítás kormánybiztosa volt. 1992-től két éven át a Munkaadók Országos Szövetségének elnöke. 1993 és 1995 között a Magyar Gazdasági Kamarának, majd 1996-ig jogutódjának, a Magyar Munkaadói Szövetségnek volt az alelnöke. 1994-ben országgyűlési képviselőnek választották, a ciklusban a környezetvédelmi bizottság elnöke volt. Az 1998-as országgyűlési választáson pártja budapesti területi listájáról szerzett mandátumot, az MSZP-frakció helyettes vezetőjeként dolgozott. 2002-ben újra egyéni mandátumot szerzett, a Miniszterelnöki Hivatalban a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-Támogatások Hivatalát vezető politikai államtitkár lett. Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszterként dolgozott. 2006-ban újra egyéni mandátumot szerezve jutott be az Országgyűlésbe. A 2010-es országgyűlési választáson nem indult. 2010 óta az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja. A Magyar Közgazdasági Társaság Fejlesztéspolitikai Szakosztályának elnöke, 2020-tól az elnökségi tagja.

Felívelő politikai karrierje mellett sem szakadt el soha a kajak-kenutól, két fia ugyancsak kajakozott, általuk került kapcsolatba Szilárdi Katalinnal – az edzőnő kérésére vállalta el 1993-ban a Budapesti Kajak-Kenu Szövetség elnöki posztját. 

1995-ben a Magyar Kajak-Kenu Szövetség vezetőjévé választották meg, majd az 1996-os tisztújító közgyűlés megerősítette tisztségében. Az első időszak nevéhez fűződő újítása az éves pénzdíjas ranglistaverseny bevezetése. 

Baráth Etele – aki 1998-tól négy évig a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség elnökségének is a tagja volt – első elnöki ciklusában jelentős változások történtek a hazai kajak-kenu sportban és annak irányításában. 1998-ban sportági stratégia készült, amely mások mellett olyan jelentős feladatokat fogalmazott meg, mint az edzői életpályamodell kialakítása vagy az egyesületek klubszerű működésének megszervezése, majd később az új elemekkel bővülő verseny- és támogatási rendszer kidolgozása. 

1998-ban a Maty-éri versenypálya első felújítása után először adott otthont síkvízi világbajnokságnak Szeged, ahol később újabb rendkívül sikeres síkvízi világversenyeket rendezett Magyarország: 2002-ben Európa-, 2006-ban és 2011-ben világbajnokság helyszíne volt a Maty-ér. (Közben a nemzetközi maratoni mezőny Győrbe járt haza az ugyancsak magas színvonalon megrendezett szakági világversenyekre.) A ciklus utolsó évére sikerült konszolidálni az azt megelőző évtizedben felhalmozódó jelentős költségvetési hiányt. Nem utolsósorban négy aranyéremmel a 2000. esztendő elhozta minden idők legeredményesebb olimpiai szereplését a magyar kajak-kenu sportban – akkor a férfi szakágak vitték a prímet, a következő játékoktól kezdve már a magyar női kajakosok uralták a világot.

Baráth Etele elnöksége alatt 367 aranyérmet szereztek világversenyeken a mieink, az olimpiákon 17 arany-, 7 ezüst- és 8 bronzérmet nyertek. 

„Talán senkit nem sértek meg a kiemeléssel: Kolonics György egyesbeli győzelme Sydneyben emberfeletti volt. Emberileg is rendkívül sokat jelentett nekem, erősen kötődtünk egymáshoz” – vallott a szívéhez legközelebb álló diadalról az elnök, aki a magyar kajakosok-kenusok elnökeként négy olimpián vett részt, 2008-ban, Pekingben csapatvezetőként. 

A kor változó igényeire reagálva a 2004-es olimpiát és egy újabb tisztújítást követően újra a fókuszba került egy új sportági stratégia kidolgozása, amelynek a gyakorlati megvalósítását újfent Baráth Etele irányításával kezdte meg a szövetség a 2012-es londoni olimpia után. A stratégia meghatározó eleme a sportág eredményességének megtartása, a szövetség és tagszervezetei fenntartható gazdálkodásának biztosítása, valamint a szakemberek és a versenyzők megismertetése; a megvalósításhoz pedig – az elnök munkájának is köszönhetően – egyre bővülő anyagi források álltak rendelkezésre. A 2010-es évek hangsúlyos projektje volt az infrastrukturális fejlesztés, a kiemelt sportágaknak járó jelentős kormányzati támogatás lehetőséget adott arra, hogy országszerte sorra újultak meg a vízitelepek és csónakházak.

Baráth Etele 2016-ban nem jelöltette magát újra a szövetség elnökválasztásán. Ezt követően a szervezet közgyűlésének elnöke és a stratégiai bizottság vezetője lett. 2020-ban a közgyűlés megerősítette elnöki pozíciójában.

Miután 2016-ban leköszönt tisztségéről, a kérdésre, hogy mire emlékszik vissza legszívesebben a két évtizednyi munkából, a Nemzeti Sportban ekképpen nyilatkozott: „Amikor belekerültem, a kajak-kenu sportban egyetlen olyan versenyző volt, aki kétszeres olimpiai bajnok. Most van öt kétszeres, öt háromszoros és egy ötszörös győztesünk. Ez azt jelenti, hogy a javuló feltételrendszernek köszönhetően a sportág képes volt a tehetségek megtartására. Kovács Katalin három egymást követő olimpián tudott nyerni, Kozák Danuta Rióban pedig három számban győzött. A legfontosabb eredmény, hogy a sportág tehetségei végig tudták járni az életútjukat.”

Baráth Etele a Magyar Olimpiai Bizottságban 1997-ben elnökségi tag, majd 2000 és 2002 között a szervezet alelnöke lett, 2004-ig pedig a gazdasági bizottság vezetőjeként dolgozott.

2009-ben a Nemzeti Sportszövetség Az év sportvezetője díjjal ismerte el tevékenységét. 80. születésnapja után néhány nappal dr. Baráth Eteléről nevezték el az MKKSZ Latorca utcai székházát 2022. február 2-án.

Bonn Ottó

Bonn Ottó

Fábián László

Fábián László

Söptei Róbert

Söptei Róbert

Urányi János

Urányi János

Cseh Lajos

Cseh Lajos

Dávid Géza

Dávid Géza

Varga Ferenc

Varga Ferenc

Bánfalvi Klára

Bánfalvi Klára

Péhl József

Péhl József

Vajda Vilmos

Vajda Vilmos

Babella László

Babella László

Hajba Antal

Hajba Antal

Novák Gábor

Novák Gábor

Füzesséry Gyula

Füzesséry Gyula

Tatai Tibor

Tatai Tibor

Horváth Péter

Horváth Péter

Angyal Zoltán

Angyal Zoltán

Giczy Csaba

Giczy Csaba

Koléder Vilmos

Koléder Vilmos

Kovács Béla

Kovács Béla

Vaskuti István

Vaskuti István

Dr. Baráth Etele

Dr. Baráth Etele

Kása Ferenc

Kása Ferenc

Kovács Katalin

Kovács Katalin

Fábiánné Rozsnyói Katalin

Fábiánné Rozsnyói Katalin

Simon László

Simon László

Füleky András

Füleky András

Kadler Gusztáv

Kadler Gusztáv

Sziklenka László

Sziklenka László

Ludasi Róbert

Ludasi Róbert

Sári Nándor

Sári Nándor

Csipes Ferenc

Csipes Ferenc

Kozák Danuta

Kozák Danuta

dr. Molnár Mária

dr. Molnár Mária

Szilárdi Katalin

Szilárdi Katalin