Új páros kenuban, nagy mezőny 500 méteren a férfiaknál

A plovdivi Európa-bajnokság és a racicei világbajnokság lesz a tét a hétvégi szegedi válogatóversenyen. A férfi kajakosoknál az 1000 méter helyett az 500 kerül fókuszpontba, mert az idén a rövidebbik távon küzdenek meg a négyesek. A szegedi Világkupán kiderült, hogy férfi kenuban újragondolásra van szükség, ennek egyik eredménye Vasbányai Henrik és Kiss Tamás párosa.

Válogató
Hír

A Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség átalakítja a férfi kajak szakág programját, az idén már 500 méteren csapnak össze a négyesek a világversenyeken. Hogy a fókuszpont átkerült a rövidebbik távra, a válogató nevezésein is érzékelhető. Míg péntek délelőtt K-1 1000 méteren csak három előfutamot rendeznek, K-1 500 méteren öt, K-2 500 méteren három futamra való mezőny jött össze, hiszen utóbbi két versenyszám válogat a csapathajóra.

Sokak célja a négyesbe kerülés, idővel majd az egyes menő Kopasz Bálinté is, aki az elmúlt hetekben többször megmutatta, hogy kimagaslik a hazai, sőt, a nemzetközi mezőnyből. A májusi szegedi Világkupán K-1 1000 méteren világklasszisokat maga mögé utasítva lett első, míg 500 méteren láthattuk, hogy nem csak állóképességben jó, a sebessége is figyelemre méltó.

„Természetesen idővel majd én is szeretném kipróbálni magam a csapathajóban – mondta az algyői fiatal, aki múlt héten még az U23-as válogatón szerepelt. – Az ezer egyes a fő számom, de az ötszáz méterekre is elkezdtünk már specifikusabban készülni. A válogatóval kapcsolatban azt tudom mondani, hogy rápihentünk, jó a formám, s ha hátszél lesz a Maty-éren szeretnék 3:25 körüli időt evezni ezer méteren. Egy hete az utánpótlás válogatón nem volt ellenfelem, s 3:26-ot értem el. Örülnék neki, ha még többet ki tudnék hozni magamból.”

K-1 500 méteren és párosban is nagy a mezőny, a korábban 200 méteren szereplő versenyzők is távot ugrottak, így olyan új és robbanékony formációkkal is találkozhatunk majd ezen a távon, mint Balaska Márk és Birkás Balázs, valamint Mozgi Milán és Horváth Bence kettőse. Hogy mellettük kiket lehet az esélyesek között emlegetni? Egyesben Kopasz Bálinton túl Tóth Dávidra, Bárdfalvi Márkra, Noé Zsomborra, Nádas Bencére és Mozgi Milánra érdemes figyelni, míg K-2 500 méteren a 2011-es világbajnok Tóth, Kulifai páros mellett érdekes lehet Kammerer Zoltán és Bárdfalvi Márk, a Hufnágel Tibor, Ilyés Róbert, a Tótka Sándor, Nádas Bence kettős, valamint Dombi Rudolf, Bán Kristóf párosa.

A kenusoknál fő kérdés a jó páros megtalálása. A szegedi Világkupa után egy új egység formálódott, Vasbányai Henrik és Kiss Tamás térdelt egy hajóba.

„Az edzőm, Ludasi Róbert már régóta mondogatta, hogy egyszer meg kellene nézni ezt az egységet. A szegedi Világkupa után elérkezett ennek is az ideje és meg kell mondjam őszintén, nagyon komfortosan éreztem magam a kenuban. Az alapdolgok rögtön klappoltak, az alapsebességünk megvan, az iramunk és az iramváltásaink jók. Meglátjuk, hogy mire megyünk majd Henrikkel. A „nézzük meg”-et nálam felváltotta az izgatottság, mert motivál az, amit a hajóban éreztem” – mondta Kiss Tamás.

A Vasbányai, Kiss páros mellett ismét rajthoz áll Korisánszky Dávid és Mike Róbert duója és ismét láthatjuk Sarudi Pál és Fekete Ádám kettősét is, míg C-1 200 méteren Hajdu Jonatán és Lantos Ádám összecsapására is számíthatunk.

Kammerer Zoltán hazatért

A Győr fiatal kajakosaival közösen kezdi meg a felkészülést a szezonra a háromszoros olimpiai bajnok Kammerer Zoltán. A 39 éves klasszis a téli alapozás után tavasszal álomcsapattal szállna vízre.

Hír

Újra csapatban?

Igen, hazatértem – felelte a Graboplast Győri Vízisport Egyesület 39 éves kajakosa, Kammerer Zoltán. A háromszoros olimpiai bajnok versenyző a múlt év után, amelyre egyetlen csapattárssal, új módszerek kipróbálásával készült fel, hamarosan újra nagyobb csoportban kezdi meg a munkát. – Novembertől Győrben, Tokár Krisztián irányításával, egy fiatal kajakosokból álló csapattal fogok edzeni. Persze, ahogyan mindig, a szárazföldi tréningeket egy ideje már önállóan elkezdtem.

Ingázik majd Göd és a Rába-part között?

A téli alapozás időszakára Győrbe költözöm, olyan lesz, mintha edzőtáborban lennék: a hétfői edzésre odautazom, és hétvégén visszajövök Gödre.

Az előző szezont egyfajta tesztévnek szánta, amelybe új edzésmódszerekkel és nevelőedzőjéhez visszatérve, szinte egyedül vágott bele – a végén K–4 1000 méteren világbajnoki ezüstérmet ünnepelhetett. Nem akarta ezt az utat továbbjárni?

Már korábban eldöntöttem, hogy ismét nagyobb csapattal folytatom. Érdekes, izgalmas év volt a tavalyi, de miután majd’ három évtizedet csapatban készültem, rájöttem, nekem az az optimális. Az előző szezonban új, szokatlan módszert próbáltam ki, és bár az első válogatón még nagyon izgultam, mi sül ki belőle, végül nem vallottam szégyent, és sikerült kivívnom a vébé-indulás jogát. Összességében jó évet zártam, akár elégedett is lehetnék…

Mégsem az?

Én ahhoz szoktam hozzá, hogy huzamosabb ideig képes vagyok stabil teljesítményre, januártól decemberig mindig tudok hozni mondjuk kilencven százalékot. Ez a mutató az előző szezonban úgy nézett ki, hogy egyszer száz-, másszor negyven százalékot nyújtottam. Túl nagy volt a hullámzás.

Azért be tud építeni egy-egy új elemet az idei felkészülésébe?

Amikor elkötelezem magam egy edző mellett, nem okoskodom, maximálisan rábízom magam. Megtisztelem azzal, hogy az általa előírt tervet követem, és nem kontárkodom a munkájába – ezúttal sem lesz másként.

Mi döntött a győri bázis mellett?

A döntés előtt átbeszéltem a helyzetet Kadler Gusztávval, akit arra kértem, ne klubelnökként, hanem a kajak-kenu sportág egyik jelentős szaktekintélyeként mondjon véleményt. Hamar arra jutottunk, ez a kézenfekvő, egyben ideális megoldás. Egyelőre a januárig tartó időszakot terveztük meg, de a tavaszi folytatáson is gondolkodtam már.

Megosztja lapunkkal, mire jutott?

Álmomban egy erős, kibővült csapatot látok a tavaszi vízre szállás idején, amelyben ott vannak a régi négyes tagjai, Tóth Dávid, Kulifai Tamás és Pauman Dániel. Minden adott a két csoport közös munkájához, nem mellékesen, nekem is sokat segítene, miután a győri csapat jelentős részét sprinterek alkotják. Én meg ugye ezer méterre készülök.

Az előző év tapasztalatáról szólva épp korábbi csapattársa, Kulifai Tamás mondta a minap: az olimpiai táv változásával speciális ötszázas felkészülésre van szükség. Ön marad az ezernél?

Én kicsit másképp vélekedem a kérdésről. Az egész pályafutásom és a többi sikeres ezres magyar kajakos eredménye is azt erősítette meg bennem, hogy aki az egy kilométeres távra tisztességgel felkészül, annak ötszázon is van keresnivalója. Nem áll tőlem távol a rövidebb táv, amelyen egy évtizeden át ugyancsak eredményesen versenyeztem, de én továbbra is az ezerméteres fő számaimban szeretnék elsősorban jól teljesíteni.

A távhoz hasonlóan a motivációja is a régi?

Épp a napokban volt harminc éve, hogy lementem az első kajakedzésemre. Azóta is minden reggel azzal az érzéssel ébredek, hogy én ezt akarom csinálni. Csak az változott, hogy már nem négyéves ciklusokban, hanem rövid távú célokban gondolkodom.

Mi a terve a jövő évre?

Szeretnék ott lenni a világbajnokságon.

 

TOKÁR Krisztián, a Graboplast Győr edzője: „Nagyon örülünk Zoli érkezésének, és életvitelszerű győri tartózkodásának. Hiszem, hogy jól döntött, miután a versenyzőink rendre jól szerepelnek a téli felméréseken. A sprinterek mellett több tehetséges ezres versenyző is van a csapatban, akik jelentős vetélytársai lehetnek úszásban, futásban és az erősítésben is. A közös munkából mindannyian profitálhatunk, a fiatalok már abból is tanulhatnak, ha csak beszélgetnek vele, míg a srácaim lendülete őt segítheti hozzá ahhoz, hogy jövőre, negyvenévesen is meglepetést szerezzen.”

Forrás: Nemzeti Sport/Pircs Anikó

Slihoczki, Szőke: a felnőttek között is megmutatnák, hogy számolni kell velük

Az idén két kiváló kenus, Slihoczki Ádám és Szőke Attila vehette át a legjobb utánpótláskorú versenyzőnek járó Kolonics György-díjat. A versenyzők C-2 1000 méteren világ- és Európa-bajnoki aranyérmet nyertek, a legbiztosabb tagjai voltak az ifjúsági válogatottnak. A fiúk egyöntetűen vallják, túlszárnyalták az elképzeléseiket és rengeteg motivációt adott számukra ez az év.

Hír

Jó úton jár Slihoczki Ádám és Szőke Attila. A két kenus nagy reménysége a sportágnak, az olimpiai számban, C-2 1000 méteren magasan a korosztályuk fölé tudnak emelkedni, olyan időkkel nyerik a versenyeket, amellyel az U23-as korosztályban is a legjobbak lennének. Hogy a tehetségük mellett minek köszönhetik ezt a sikert? És miként értékelik ezt az idényt?

“Az egész év olyan volt mint amilyennek elterveztük – meséli Slihoczki Ádám. – Előzetesen a világbajnoki dobogót céloztuk meg, ami meglett, ráadásul aranyat nyertünk Pitestiben, szóval túl is szárnyaltuk önmagunkat. Teljesen elégedett vagyok ezzel az idénnyel, és úgy érzem, új szintre emelkedett a pályafutásom. Szerintem rengeteget fejlődtünk Attilával, idén a táv utolsó fele egyértelműen jobb volt, mint korábban. Sokat készültünk rá, hogy minél jobban meg tudjunk indulni az utolsó kétszáz méteren. A legnagyobb erősségünknek azt tartom, hogy legjobb barátként szinte egy emberként evezünk a hajóban, és tényleg mindenről nyíltan tudunk beszélni.”

“Nekem is mindenképp pozitív az év – teszi hozzá Szőke Attila. – Sok jó eredményt értünk el, és sokat tanultunk, amiből meríthetünk a következő évre is. Én leginkább motivációban és koncentrációban fejlődtem. Úgy érzem, egyre több mindenre odafigyelek egy edzés vagy verseny alkalmával, összeszedettebb vagyok, jobban be tudom osztani az időmet. Hogy mitől jó a párosunk? Szerintem egy jó egységhez elengedhetetlen a jó kapcsolat, ami a bizalomra épül, s ez megvan közöttünk Ádámmal. Jó érzés, hogy megkaptuk ezt a díjat, mert úgy érzem figyelnek ránk, és ez az elismerés is rengeteg motivációt ad. Sokkal könnyebb így elkezdeni a téli alapozást.”

És hogy mit terveznek az elkövetkező idényre a fiatalok?

“A jövő évben az U23-as korosztályban szeretnénk a legjobbak lenni itthon, s jó lenne indulni a korosztályos világ- és Európa-bajnokságon – mondta Slihoczki Ádám. – És természetesen a felnőtt mezőnyben is szeretnénk megmutatni, hogy számolni kell velünk. A Kolonics-díj óriási megtiszteltetés kenusként, igyekszünk a továbbiakban is méltók lenni ehhez a kitüntetéshez.”