Mégse

Új ingerek, új motiváció – Kiss Tamás Szegedre igazolt

Válogatott kenussal erősödött az NKM Szeged Vízisport Egyesület csapata, Kiss Tamás a 2019-es szezonban már szegedi színekben versenyez. A 31 éves sportoló 2008-ban olimpiai bronzérmet szerzett Kozmann Györggyel az oldalán, emellett háromszoros világbajnoki bronzérmes, Európa-bajnok és világjátékok-ezüstérmes. Kiss Tamás neve összefonódott a Csepellel, januárban mégis a klubváltás mellett döntött. A válogatott kenus többek között erről is mesélt a Szegedive.hu-nak.

Hír

– Kiss Tamás a Szeged versenyzője! Fura ezt hallani?
– Természetesen igen, hiszen 21 évig kenuztam nevelőegyesületem, a Csepel színeiben. Még nekem is szoknom kell a gondolatot, hogy a jövőben már nem csepeliként szállok vízre.

– Miért döntöttél a klubváltás mellett?
– Ez egy nagyon összetett kérdés. Az egyik oka a váltásnak az, hogy nem voltam megelégedve az elmúlt két év eredményeivel, és nem láttam magam előtt azt az utat, amely ezen tudott volna változtatni. A másik oka pedig egy külső tényező, nevezetesen az, hogy a hazai szövetség az olimpiai kvótaszerzés reményében központosította a kenusok felkészítését.

Ez rám ösztönzőleg hatott, mindenképpen szerettem volna csatlakozni a kezdeményezéshez,

a Csepel viszont nem támogatta a döntésemet. Ezért kerestem egy olyan klubot, amely partner a kérdésben, és szívesen lát a soraiban.

– Nem lehetett könnyű meghozni azt a döntést, hogy elhagyd a csepeli klubot.
– Kettős érzések vannak bennem. Még két-három évig tervezek a kenuval, és éppen a múlt miatt szerettem volna a pályafutásom befejezéséig csepeli színekben versenyezni, úgy lett volna szép kerek a történet. Most új ingerek értek, nagyon motivált vagyok, és

látok magam előtt egy nagyon pozitív utat.

A szövetségi edzőtáborban eddig nagyon kellemes benyomások értek. Vécsi Viktor programja nagyon tetszik, számomra sok újdonság van benne, remekül fel vannak építve az edzések. Bízom benne, hogy eredményes is lesz a közös munka.

– Ha már eredmények, tűztél ki bármilyen célt 2019-re?
– Konkrét célt, helyezést nem, inkább irányelveket fogalmaztam meg. Ebben a szezonban a legfontosabb a sportágunk számára az olimpiai kvótaszerzés, szeretnénk ebből mi is kivenni a részünket. Nem titok, hogy nagyon nyitott vagyok a páros felé, a terveink szerint Kiss Balázzsal térdelünk össze. Szeretnék tavasszal minél jobb erőben vízre szállni, úgy is ott dől el minden.

– 2018-ban idehaza óriási csatákat vívtatok a vízen Bodonyi Andrással, aki most már a klubtársad. Ez egy új helyzet lesz mind a kettőtöknek.
– Hónapok óta egy csoportban edzünk Vécsi Viktor irányításával, nem hiszem, hogy ez bármilyen problémát is jelentene a jövőben. Kíváncsi leszek, hogy kezeljük majd a helyzetet akkor, amikor már vízen leszünk. Ahogyan említettem, ebben a szezonban elsősorban a párosra fókuszálok, így korántsem biztos, hogy egymás riválisai leszünk. Remélem, hogy továbbra is jól működik majd a csapatunk, a kenusok pedig jól szerepelnek a szegedi vb-n, és mind a három kvótát megszerezzük.

Egymást segíthetik olimpiai kvótákhoz férfi kenusaink

Vécsi Viktor és Hüttner Csaba szerint is nagyon jó úton halad a magyar férfi kenu, amely az utóbbi években kisebb kátyúba került. A novemberben elindított, rendszeres, többhetes összetartásoknak köszönhetően a legjobb kenusok megkaphatják azt a motivációt, amely az olimpiai kvóták kiharcolásához szükséges.

Minden körülmények között ember legyél, fiam!

Több évtizedes utánpótlás-nevelői munkájának elismeréseként Czina László és Jancsár László kapta a Magyar Kajak-Kenu Szövetség Aranylapát-díját. Mindketten a kajak-kenunak és a gyerekeknek szentelték az életüket, így abszolút kiérdemelték az elismerést.

Hír

„Nagyon meglepett, hogy megkaptam a díjat, ugyanis a kajak-kenu edzők közül rengetegen megérdemelnék, sokan végzik kimagaslóan a munkájukat. Mindenesetre

ez nem egy egyéni díj, hanem egy komoly csapatmunka eredménye

amelyet Tatán végzünk, biztos vagyok benne, hogy ezzel a Magyar Kajak-Kenu Szövetség a tatai vízisportot is díjazta egyben” – mondta szerényen Czina László, aki lassan 25 éve dolgozik Tatán kajak-kenu edzőként, két éve lett főállású edző, előtte párhuzamosan egy helyi általános iskolában testnevelőként dolgozott.

„Boros Ferenc volt a nevelőedzőm, ő adott a kezembe lapátot, majd Hörömpöli Lászlónak is nagyon sokat köszönhettem. Amikor a főiskolán szakirányt kellett választani, akkor már tudtam, hogy a kajak-kenu lesz az a terület, ahol edzőként szeretnék majd dolgozni” – mondta az 58 éves szakember, aki arra a kérdésre, hogy mire a legbüszkébb edzői pályafutásából, így felelt: „Hogy rengeteg gyerekkel és felnőttel megismertettem a sportágunkat, és sikerült folytatni azt a hagyományt, hogy a tatai gyerekek nemzetközi versenyeken tudjanak rajthoz állítani. Az is rendkívül büszkévé tesz, hogy több korábbi tanítványom is testnevelői tanári vagy edzői hivatást választott magának. Mi pedig

csak tesszük tovább a dolgunkat, folytatjuk a hagyományokat.

Az idei másik díjazott, Jancsár László nem tudta átvenni személyesen az Aranylapát-díjat, az indok talán jelzésértékű is, hogy jó helyre került az elismerés.

„Hatalmas megtiszteltetés, hogy nekem ítélték, nagyon szerettem volna Budapestre utazni, de a kollégám megbetegedett, így edzés nélkül maradt volna 35 gyerek, és én azt választottam, hogy inkább megtartom nekik az edzést” – mondta a 65 éves Jancsár László, aki 43 éve edzősködik.

A Tiszaújvárosi Vízisport Egyesületnek elnöke és edzője volt, a klub 57 év után beleolvadt a Tiszaújvárosi Kajak-Kenu és Sárkányhajó Egyesületben, most itt dolgozik edzőként, számtalan jelenlegi kollégája a tanítványa volt.

„Motorcsónak-versenyző szerettem volna lenni, de beindult Tiszaújvárosban a kajak-kenu, és ez megfogott. Hat-nyolc év versenyzés után éreztem, hogy nagyobb hasznára tudok lenni az egyesületnek azzal, ha elkezdek edzősködni. 1976-ban megépült a tanmedence, abban az évben, május 1-jén kezdtem el hivatalosan az edzői munkát. Azóta nagyon sok gyereket megtanítottam kajakozni és úszni, nem tudom megmondani, hogy mennyi tanítványom nyert magyar bajnoki címet” – mesélte Jancsár László, akinek versenyzőként nem voltak nagy eredményei.

„Szorgalmas és megbízható versenyző voltam, ugyanezt próbálom belenevelni most is a gyerekekbe. Nincs olyan hét, hogy ne mondjam el legalább egyszer, hogy az a legfontosabb, hogy

Minden körülmények között ember legyél, fiam!

Tisztességgel és becsülettel neveltem a gyerekeket, és készítettem fel a versenyekre, mindig is hittel, szívvel és alázattal tettem, amit tettem. Hogy meddig tudom még ezt csinálni? A szívemben örök fiatal vagyok, és nagyon remélem, hogy még sokáig tudok a gyerekekkel dolgozni, mert amikor közöttük vagyok, akkor az számomra a világ legszebb és legbékésebb pillanata.”

Köszönjük mindkettőjük áldozatos munkáját és további sok sikert, jó egészséget kívánunk nekik!

Kolos máris vízre szállt

A téli alapozás monotonitását egy dél-afrikai edzőtáborral szakította meg Csizmadia Kolos, aki edzőjével, Pál Zoltánnal, vasárnap érkezett meg Roodeplaatba, a magyar válogatott közkedvelt felkészülési helyszínére. A Fémalk Bomba AVSE versenyzője az augusztusi szegedi világbajnokságon 11. lett K-1 200 méteren, így ebben a számban mindenek előtt kvótát kell szereznie annak a magyar sprinternek, aki a májusi pótkvalifikációs időszak előtt a leggyorsabb lesz a hazai válogatón.

Hír

Hüttner Csaba szövetségi kapitány a jövő évre vonatkozó felkészülési tervben kerek perec leírta, májusban minden meg kell tennie a válogatottnak azért, hogy a hiányzó kvótákat megszerezze. Férfi kajakban a négyes ötödik helyének, és Kopasz Bálint K-1 1000 méteren nyert világbajnoki címének köszönhetően a lehetséges hat indulói helyből ötöt már begyűjtöttek a mieink Szegeden.

A kvótaszerzésről két olimpiai számban, K-2 1000 méteren, valamit K-1 200 méteren maradtunk le, de a kapitány szerint az utóbbiban jó esélye lehet a legjobb magyar sprinternek a pótkvalifikáción. Csizmadia Kolos pedig április végére a legjobb magyar sprinter akar lenni.

“Ez a tábor is segíteni fog abban, hogy igazán gyorsan formában kerüljek.

Jövőre nem lesz elég a nyár közepére jól menni,

hiszen tavasszal a kvótáért kell harcba szállni – mondta a válogatott kerettag versenyző. – Ketten jöttünk ki az edzőmmel, Pál Zoltán, azt a munkát, amit most kell végezni, az edzőpartnereim nélkül is remekül meg tudom csinálni.”

A versenyző és edzője az MKKSZ támogatásával utazott ki Dél-Afrikába, ahol a mindennapos vízi edzések mellett természetesen az erősítést sem hanyagolják el.

“Jól sikerült a csapatom őszi alapozása, a téli felkészülést november elején kezdtük meg, nagyon kemény hónapon vannak túl a versenyzőim – meséli Pál Zoltán. – Éppen ennek a téli időszaknak a monotóniáját szakítja meg Kolos itt Dél-Afrikában. Ő

egyértelmeűen a 200 egyesre készül,

Apagyi Levente és Dudás Miklós pedig az 500 négyesre fókuszál, ezért differenciált program szerint tréningeznek. Kolosnak most lehetősége van arra, hogy szinten tartsa, illetve frissítse a technikáját. Aztán hazaérve, az ünnepek alatti regenerálódás után újult erővel álljon neki egy komoly téli ciklusnak a koratavaszi edzőtábor előtt, ahova a terveink szerint már Miki és Levi is csatlakozik.”

A magyar versenyző mellett jelenleg két másik kiemelkedő sprinter, az olimpiai-, és világbajnok brit Liam Heath, és a litván Arturas Seja is Roodeplaatban készül.

“Jó a víz, kiválóak a körülmények, bár az időjárás kissé változékony. Hétfőn és kedden 35-37 fok volt, de szerda reggel jött egy hidegfront, most 20 fok van, és esik az eső, de az otthoni hóeséshez és mínuszokhoz képest ez így is ajándék. Két hét múlva, december 18-án megyünk haza – tette hozzá Csizmadia Kolos.

Pál Zoltán csoportja a tervek szerint kora tavasszal nem Roodeplaatban, hanem egy másik dél-afrikai helyszínen fog edzőtáborozni.

“A szöveteségi kapitánnyal úgy gondoltuk, az a legjobb megoldás, ha tavasszal nem ide, hanem Kopasz Bálintékkal Port Edwardsba megyünk. El szeretnénk kerülni, hogy túl nagy legyen a zsúfoltság, és egymást zavarjuk a vízen – tette hozzá Pál Zoltán.