Mégse

Takács Tamara feltöltődve várja a kihívásokat

Bár az országos bajnokságon kilenc aranyat, ezzel kilenc hét pihenőt lapátolt össze magának Takács Tamara, Fábiánné Rozsnyói Katalin tanítványa mégsem élt a két hónapos szünettel, sőt, a szeptembert is inkább aktívan, mozgással töltötte el.

Start
Hír

Feltöltődés!

Ez volt a jelmondata Takács Tamarának a hosszú és izgalmas 2017-es idény után. Fábiánné Rozsnyói Katalin tanítványa felnőtt világbajnoki aranyéremmel térhetett pihenőre, hiszen ő is tagja volt a racicei világbajnokságon győztes női négyesnek, de egyesben is sikerült szintet lépnie, hiszen a szegedi Világkupán és a plovdivi Európa-bajnokságon is letette névjegyét K-1 500 méteren.

„A pihenőmet aktívan töltöttem el, sok más sportágat kipróbáltam és minden percet maximálisan kihasználtam arra, hogy feltöltődjek. Ebben a kis szünidőben az volt a legjobb, hogy végre jutott időm a számomra nagyon fontos emberekre, a családomra, a keresztfiamra. Tőlük megkaptam az újrakezdéshez a lendületet” – mondta Takács Tamara, aki a felkészülését otthon, Győrben kezdte el.

„Számomra tökéletes csapatban kezdhettem el a felkészülést, hiszen ismét csatlakoztam Borsodi Géza csoportjához. Géza bácsiban maximálisan megbízom, Kati nénivel minden nap egyeztetnek a munkámról, tudom, hogy jó kezekben vagyok, nekem csak az edzések tökéletes végrehajtásával kell törődnöm. A programunkban most még benne van az evezés, de már a futásokat és a kondi edzéseket is megkezdtük” – folytatta a versenyző, aki elárulta: rengeteget tanult a 2017-es szezonban, amely nagy sikereket hozott számára.

„A sikerek nagy része természetesen az edzőmet, Kati nénit illeti – mondta Takács Tamara, aki a szeptember eleji országos bajnokság óta nem találkozott a trénerrel. – Már nagyon várom, hogy Kati nénivel elkezdjük a közös munkát, mindkettőnkre ráfért a kikapcsolódás, de biztosra veszem, hogy már hiányzunk egymásnak. A következő évben szeretnék a teljesítményemen javítani, az ötszáz egyesben elért saját időimet megdönteni. Várom az olimpikonjaink visszatérését, akikkel jó kis versenyeink lesznek majd. Nekem csak pluszt fog adni, hogy Kozák Danuta vagy Csipes Tamara mellé odaállhatok, hiszen olimpiai bajnokok ellen versenyezni mindig hihetetlen jó érzés.”

Megkérdőjelezhetetlen magyar arany a vébén!

A SUP Race Hungary Team fantasztikus teljesítménnyel nyerte meg az ausztriai Fuschlsee-ben rendezett SUP Dragon világbajnokságot.

Hír

Három földrészről, 17 országból 34 csapat nevezett a vébére, amelyet először tavaly Barbadoson rendeztek meg.

A 12 fok és az eső ellenére remek hangulatban zajlott az idei verseny is, amelyen három magyar csapat vett részt. Közülük az ifjúsági olimpiára készülő Pálla Balázs, a többszörös maratoni kenus világbajnok, a sárkányhajó-világbajnokságról aranyéremmel hazatért Kövér Márton, valamint Hubik Attila és Nagy Szabolcs alkotta SUP Race Hungary a versenyzők kenus múltjának is köszönhetően kiemelkedett a mezőnyből, és hétből hét futamot megnyerve magabiztosan győzött.

A vb-címvédő barbadosi csapat lett a második, míg a bronzérmet az ugyancsak magyar Wog Boys (Lévai Ferenc, Lentulai György, Németh Balázs, Szekszárdi Ferenc) szerezte meg.

Gratulálunk a fantasztikus magyar szerepléshez!

Hüttner Csaba: Radikális változások kellenek férfi kenuban

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) elnöksége további két évre bizalmat szavazott mindhárom szövetségi kapitánynak, így Hüttner Csaba, Makrai Csaba és Weisz Róbert fejezheti be a tokiói olimpiáig, illetve paralimpiáig tartó ciklust. Az újraválasztott felnőtt kapitány elégedett a női kajakosok és női kenusok, valamint a férfi kajakosok idei teljesítményével, a férfi kenu szakágban azonban radikális változásokat sürget. Hüttner Csaba szerint gond van a jelenlegi felnőtt versenyzők technikájával és azzal is, hogy a keret tagjai az edzések során nem kényszerülnek arra, hogy maximális teljesítmény nyújtsanak. Ahogy fogalmaz, jelenleg nincs meg a kultúrája annak a magyar kenusoknál, hogy rendesen "megnyomják" a tréningeket.

folytatják a kapitányok
Hír

– A nemzetek közti pontverseny megnyerésével zárta az idei világbajnokságot a felnőtt válogatott augusztus végén, hogyan teltek a napjai azóta?

– Mozgalmasan. A szakmai csapatban dolgozó kollégáimhoz hasonlóan én is elkészítettem az idei szezonra vonatkozó beszámolómat. Ezt az edzőbizottság megtárgyalta, együtt kiértékeltük az eredményeket és levontuk a tanulságokat. Ezután hétfőn az elnökségnek is beszámoltam a szezon tapasztalatiról és arról, hogy hogy áll a felnőtt gyorsasági szakág egy évvel a szegedi kvalifikációs világbajnokság és két évvel az olimpia előtt. Természetesen azt is felvázoltam, hogy mit kellene másként csinálni a jövőben. Az elnökség ezek után úgy ítélte meg, hogy folytathatom a munkát mint felnőtt szövetségi kapitány. 

– 2 évvel az olimpia előtt ott tart a csapat, ahol ilyenkor kell?

– Három szakágban igen. Női kajakban továbbra is kimagaslunk a mezőnyből, de látszik, hogy a kétszeres olimpiai bajnok új-zélandi Lisa Carrington és vele együtt három másik honfitársnője is rengeteget fejlődött az elmúlt 2 évben. Rájuk nagyon kell figyelnünk, mert még okozhatnak fejfájást. Női kenuban a két kiváló versenyzőnk mellett kezd felnőni egy fiatalabb generáció is, jó esélyünk lehet arra, hogy mindhárom kvótát begyűjtsük ebben a szakágban. Ebből a szempontból helyzeti előny, hogy a nemzetközi mezőnyben nagy az átfedés a párosok és az egyesek között, így a rivális nemzetek nagy része nem fog tudni két kvótánál többet szerezni ebben a szakágban. Férfi kajakban rá kell feküdni az 1000 párosra, mert ott nagyon messze vagyunk az élvonaltól. Viszont a többi olimpiai számban sokat léptünk előre, a legfontosabb, hogy négyesben megvan a bázis, megtaláltuk azt a 6-8 embert, akikre lehet építeni. Ugyanakkor hiába szereztünk K-4 500 méteren érmet a világbajnokságon, nem szabad ülni a babérjainkon, tovább kell fejlődni csapathajóban. Viszont az új műszeres mérésekkel és az idén gyűjtött tapasztalatokkal talán közelebb kerülhetünk a mezőnyből kiemelkedő német és spanyol egységhez. Emberanyagban vagyunk olyan erősek, hogy bárkivel fel tudjuk venni a versenyt. Férfi kenuban azonban radikális változásokra van szükség. Ha nem húzza be mindenki fülét-farkát és nem rendel mindent alá a cél érdekében, akkor nagy baj lesz.

– Évek óta látható, hogy férfi kenuban valami nincs rendben, most milyen konkrét változásokat tervez?

– Nincs mese, végre össze kell raknunk egy olyan párost, amelyik ütőképes tud lenni 1000 méteren. Kell találnunk három-három épkézláb jobbos és balos kenust, ebből a halmazból alakul majd három páros, ezeket az egységeket pedig rendszeresen össze kell mérnünk egymással. Hangsúlyozom, szükségünk van a versenyzők és az edzők teljes együttműködésére.

Nem akarok még egyszer olyan kenusokat meglátni a felnőtt keret közelében, akik már azzal is elégedettek, hogy valamilyen számban kijutottak egy világversenyre. Ez nekünk nem szint.

Azért kell hajtani minden edzésen, hogy minél előbb pontszerzők, érmesek és aranyesélyesek legyünk, méghozzá az olimpiai számokban. Elegem van azokból, akik a langyos vízben akarnak ülni. 

– Amikről most beszél, az nem magától értetődő minden versenyző számára?

– Az kellene, hogy legyen, de nem szabad mindent a versenyzőkre kenni, a kialakult rendszerrel is baj van. A mezőny rengeteget szűkült itthon a nemzetközi változások miatt, sportolóink így már nem nagy csapatokban, hanem néhány fős elszigetelt csoportokban készülnek és hiányzik nekik a mindennapi verseny, vagyis nincsenek arra kényszerítve, hogy minden edzésen a maximumot nyújtsák. Vannak tehetségeink, jó balos lehet a párosban például Kiss Balázs, vagy Hajdu Jonatán is, utóbbi persze csak akkor, ha végre beleáll a rendes munkába. Közben Vasbányai Henrikről sem mondtam még le. Ugyanakkor bárki térdel be a C-2-be, technikailag alkalmazkodnia kell a mai modern kenuzáshoz.

– Ez már többször felmerült az elmúlt években. Mit csinálnak rosszul a mieink?

– Sokkal nagyobb dinamikával kell a hajót futtatni, mint ahogy az edzők eddig tanították.

Ha megvan a két párosra alkalmas emberünk, akkor azoknak fel kell építeni úgy az aerob rendszerét, hogy ne okozzon nekik gondot az eddiginél magasabb frekvencián végigevezni a 1000 méteres távot. A manapság sikeres párosok már nem a vizet tuszkolva, a lapátot úsztatva kenuznak, hanem szinte csak a vízfogásra figyelnek, feszes csípővel valósággal megütik a vizet és ezzel a gyorsabb, dinamikusabb mozgással tartják fenn a hajó sebességét. 

– 2020. október 31-ig kapott bizalmat, vagyis Ön vezetheti a válogatottat a következő olimpián. Milyen tokiói eredménysorra számít? 

– Szerintem férfi és női kajakban, valamint női kenuban van esélyünk éremszerzésre, ezek között több számban, persze főleg női kajakban, nyerhetünk is. A férfi kenusok előtt most egy hosszabb út áll, de abban a szakágban is visszakerülhetünk a legjobbak közé. Számunkra azonban most a legfontosabb a következő szezon, hiszen jövőre lehet megszerezni a tokiói kvóták nyolcvan százalékát. Elsősorban arra kell koncentrálunk, hogy a 2019-es szegedi világbajnokságon, hazai közönség előtt a lehető legtöbb indulói helyet gyűjtsük be az olimpiára.