Mégse

Szurkolóból lett kommentátor

Televíziósként igyekszik felnőni a nagy elődökhöz Székely Dávid, aki a szegedi világkupán debütál és mostantól állandó kommentátora lesz a kajak-kenunak az M4 Sporton. A fiatal sportriporter már 10 évesen ott izgult a képernyő előtt, amikor Kolonics György és Horváth Csaba 1996-ban olimpia bajnok lett párosban és azóta is figyelemmel kíséri a sportágat, csatornaigazgatóként pedig eddig is mindent megtett azért, hogy a közmédia sportadóján kiemelt helyet kapjon a kajak-kenu.

Hír

– Bár az M4 Sporton csak most debütál, mint a sportág kommentátora, de korábban már közvetített kajak-kenut. Mióta számít bennfentesnek?

– Nem gondolom, hogy bennfentes lennék, de valóban nem most kóstolok bele először a kajak-kenuba, sőt, nem is most dolgozom majd először a Maty-éren. 2011-ben a szegedi olimpiai kvalifikációs világbajnokságról még egy másik sportcsatorna munkatársaként a helyszínről közvetítettem, sőt 2011 és 2013 között az összes gyorsasági világkupának is a kommentátora voltam. Érdekesség, hogy ezalatt a három év alatt végig Hüttner Csaba, a jelenlegi felnőtt szövetségi kapitány ült mellettem szakkommentátorként, szóval nem voltam rossz kezekben.

– Ráadásul a válogatott fiatalabb tagjait is jól ismerheti….

– Néhányukat mindenféleképpen. 2016-ban a Magyar Kajak-Kenu Szövetség megbízásából angol nyelven közvetítettem a szegedi Olimpiai Reménységek Versenyét az interneten. Az akkori serdülő, illetve ifi csapat legjobbjai pedig ma már a felnőtt válogatott legfiatalabb tehetségei.

– Ezek voltak az első élményei a kajak-kenuval kapcsolatban?

– Természetesen nem. Már gyerekkorom óta szinte az összes létező közvetítést megnéztem. Szerintem minden sportszerető magyarnak van kedvenc kajak-kenu versenye, amire szívesen emlékszik vissza. Nekem a Kolonics, Horváth páros olimpiai győzelme az, pedig 1996-ban még csak 10 éves voltam.

– Mennyire szurkolhat a magyaroknak kommentátorként egy-egy világversenyen?

– Az természetes, hogy lehet szorítani a magyar versenyzőkért, de azt vallom, hogy szurkolóvá nem válhatunk, egy kommentátor ugyanis nem lehet annyira elfogult. Például, ha valami nem úgy sikerül a mieinknek, ahogy szeretnénk, azt nem szabad elhallgatni. Szerencsére a kajak-kenu esetében egy kicsit könnyebb a dolgunk, mint például egy labdajátéknál. Itt van stopper, van célvonal és nem lehet mondjuk a bíróra fogni a sikertelenséget.

– Több olimpián, atlétikai világbajnokságon és például labdarúgó Európa-bajnokságon is dolgozott már, mennyire mérhető a Maty-ér hangulata ezekhez a világeseményekhez?

– Mindenféle udvariaskodás nélkül mondom, hogy a pálya hangulata ott van a nemzetközi élvonalban. Egészen páratlan az az atmoszféra, amit a szegedi közönség teremteni tud, talán még az olimpiai kajak-kenu versenyeken sincs annyi szurkoló és olyan kiváló hangulat, mint a magyarországi nemzetközi eseményeken. Éppen ezért  nagyon várom a következő évet, hogy beépüljön az osztósziget a Maty-éren és így a pálya túloldalára kerüljenek a televíziós kamerák.

Nagyon jó lesz megmutatni a világnak, hogy hogyan buzdítja 10-15 ezer ember a versenyzőket az utolsó 150 méteren.

– Mennyi megjelenési lehetőséget kap a kajak-kenu sportág a következő években az M4 Sporton?

– A csatorna küldetése, hogy az olimpiai sikersportágak hazai és nemzetközi eseményeiről beszámoljon, így természetesen jár a kiemelt figyelem a kajak-kenunak. Idén a világkupán kívül élőben közvetítjük majd a gyorsasági válogatókat, az Európa-bajnokságot és természetesen utazom a csapattal a portugáliai világbajnokságra is.

– Valamint gondolom személy szerint Ön és a csatorna is készül a jövő évi hazai rendezésű világbajnokságra….

– Olyannyira, hogy a világbajnokságot szervező Magyar Kajak-Kenu Szövetséggel szerintem példásan hamar, már hónapokkal ezelőtt megkezdtük az egyeztetéseket és ezeken a találkozókon nemcsak az idei versenyek kerültek szóba, hanem természetesen a 2019-es szegedi kvalifikációs vb is. A 2011-es kajak-kenu világbajnokság televíziós közvetítése nemzetközi sztenderd lett, azon dolgozunk, hogy a jövő évi közvetítés is évekre etalon legyen.

– Milyen eredményekre számít a tokiói olimpiáig kajak-kenuban?

– Sok jó eredményt várok az eddig is sikert-sikerre halmozó női kajakosoktól. Nagyon izgalmas, hogy a visszatérő klasszisok tudják-e azon a szinten folytatni, ahol korábban tartottak. Tavaly a sok hiányzó miatt Hüttner Csabának komoly fejtörést okozhatott, hogy kik fognak beülni a négyesbe, szerintem idén már most azon gondolkodik, hogy kit hagyjon ki. Érdekes kérdésnek tartom azt is, hogy a női kenu hogyan fog beépülni a klasszikus olimpiai számok közé. Valamint bízom benne, hogy férfi kajakban és kenuban tud majd előrelépni a magyar válogatott. Biztos vagyok abban, hogy sok emlékezetes pillanat vár ránk idén is, jövőre is és a tokiói olimpia gyorsasági regattáján is. A magam részéről annyit megígérhetek, hogy

kommentátorként nemcsak a nagy elődökhöz igyekszem majd felnőni, hanem a magyar kajak-kenu sport erejéhez, hagyományaihoz és sikerességéhez is.

Kozák Danuta lett az Év sportolója 2018-ban

A sportújságírók szavazatai alapján az ötszörös olimpiai aranyérmes, tizennégyszeres világ- és tizenhatszoros Európa-bajnok lett az év legjobb női sportolója 2018-ban Magyarországon. Danuta szinte utánozhatatlan teljesítményt nyújtott, gyermeke születése után visszatérve tavaly három világbajnoki címet és két Európa-bajnoki aranyérmet szerzett.

Hír

61. alkalommal osztották ki a magyar sportújságírók (MSÚSZ) szavatai alapján az év legjobb sportolóinak járó díjakat.

A hölgyek között a legjobb háromba az UTE kajakosa mellett a négy rövidpályás világbajnoki-, valamint nagymedencés Eb-aranyérmet is nyerő háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinka és a párosban WTA világbajnoki címet szerző és Australian Open győztes Babos Tímea került be az M4 Sport, az Év sportolója díjátadó gálán.

Örülök, hogy van ez a díj, nem mondhatja el mindenki magáról, hogy megelőzhette Hosszú Katinkát

– mondta a színpadon Kozák Danuta, miután átvette a díjat Szabó Tündétől, az EMMI sportért felelős államtitkárától és Csisztu Zsuzsától, a Magyar Sportújságíró Szövetség alelnökétől.

A díjátadó után Danuta arról beszélt az M4 Sportnak, hogy elsősorban a családjának kell megköszönnie az év sportolója díjat.

“Rendkívül hálás vagyok nekik, mert rengeteget segítenek a kislányunk körül. Zora mellett megtanultam, hogy az anyák is tudnak nagyot alkotni és nemcsak a sportban, csak jól meg kell tanulni beosztani az idejüket. A díjat nagyon köszönöm a férjemnek is, aki maximálisan támogat az edzőmként és a páromként is. A pályafutásom egy nagy utazás, amiben már nemcsak ketten, hanem hárman vagyunk” – mondta Kozák Danuta.

A bajnoknő arról is beszélt, hogy nagyon szeretne ott lenni az idei szegedi olimpiai kvalifikációs világbajnokságon, mert a rengeteg magyar szurkoló előtt mindig óriási élmény versenyeznie.

A világbajnoki címet szerző női kajak négyes is bekerült a legjobbak közé az év csapata egyéni sportágban kategóriában, őket csak az ország első téli olimpiai aranyérmét nyerő rövidpályás férfi gyorskorcsolyaváltó tudta megelőzni. A kategória három legjobbja közé bekerült az Európa-bajnoki aranyérmet szerző férfi kardcsapat is.

Az év legjobb férfi sportólja a rövidpályás gyorskorcsolya váltó tagja, Liu Shaolin Sándor lett. Ő a teniszező Fucsovics Mártont és a hazai pályán vb-aranyérmes bírkózót, Bácsi Pétert előzte meg. Az idősebb Liu testvér lett az első olyan sportoló, aki téli sportágat űzve lett az év legjobbja Magyarországon. A díjat a 20. század legjobb atlétájának megválasztott kilencszeres olimpiai bajnok Carl Lewistól, valamint Tarlós Istvántól, Budapest főpolgármesterétől vehette át.

Az év edzője pedig a rövidpályás gyorskorcsolya váltót felkészítő Csang Csing Lina és Bánhidi Ákos lett.

A további kategóriák győztesei:

  • Év gólja: Sigér Dávid (FTC)
  • Év labdarúgója: Gulácsi Péter (Leipzig)
  • Életműdíj (futball): Rákosi Gyula
  • Életműdíj (MOB-MSÚSZ): Jónyer István-Gergely Gábor-Klampár Tibor (asztalitenisz)
  • Év csapata: Győri Audi ETO KC, női kézilabda
  • Az év fogyatékos férfi sportolója: Gelencsér Róbert (szervátültetett atléta)
  • Az év fogyatékos női sportolója: Gyurkó Alexandra (szervátültetett úszó)
  • Az év fogyatékos csapata: női kerekesszékes vívóválogatott
  • Az év fogyatékos sportolókkal foglalkozó edzője: Beliczay Sándor (vívás) – a díjat a kétszeres olimpiai bajnok kajakos, Kőbán Rita adta át.

fotó: MTI/Illyés Tibor

Komoly fejlesztés a Tímár utcában

Jelentősen bővítéssel folytatódik a sportág első olimpiai bajnokairól elnevezett UTE-létesítmény felújítása Óbudán. A Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) vagyonkezelésében működő Urányi-Fábián vízitelep új épületrésszel gazdagodik, így a szakosztály versenyzői ősszel már lényegesen jobb körülmények között kezdhetik meg az alapozást. A beruházás forrásait az anyaegyesület és az MKKSZ közösen teremtette elő.

Vízitelep bővítés
Hír

2013 nyarán a nagy dunai árvíz jelentős pusztítást végzett az UTE vízitelepén. A károk helyreállításához komoly összefogás kellett. A szakosztály előbb a létesítmény árvízvédelmét oldotta meg, majd elsősorban az MKKSZ-től kapott sportágfejlesztési támogatásokból 2014-ben felújították a telep főépületét is, a lila-fehérek kajak-kenu bázisa abban az évben kapta meg az Urányi-Fábián nevet. A munkálatok most folytatódnak a Tímár utcában.

“A Kormánytól kapott kiemelt sportágfejleszetési támogatások jelentős részét arra fordítjuk, hogy a hosszú évtizedek alatt leromlott csónakházak megújuljanak – mondta Schmidt Gábor, a MKKSZ elnöke. – Eddig szerte az országban több mint 50 helyen történtek felújítások és bővítések. Nagyon örülök, hogy a sportág első olimpiai bajnokairól elnevezett, Urányi-Fábián vízitelep – az UTE és a szövetség összefogásának eredményeként – fejlesztésre kerül. A klubbal közösen kiírtuk a közbeszerzést, majd megkötöttük a szerződést a nyertes ajánlattevővel, így a munkálatok rendben elkezdődtek.”

A vízitelepen az elmúlt 50 év legjelentősebb fejlesztése zajlik. A kivitelezők vadonatúj emeletet építenek a tanmedence és az konditerem épületének tetejére, ahol egy komplett női szárny öltözőkkel és szociális helységekkel, valamint egy tornaterem kerül kialakításra.

„A fejlesztésnek köszönhetően komfortosabban fognak elférni sportolóink a telepen és az új tornateremben olyan saját súlyos gyakorlatoknak végezhetnek majd, ami hozzájárul a még minőségibb munkához – mondta a beruházásról Doma Gergő, az UTE kajak-kenu szakosztály-igazgatója. – Az UTE 2018-ban megnyerte az egyesületek közti olimpiai pontversenyt, ebben pedig hatalmas szerepe van két versenyzőnknek, Kozák Danutának és Tótka Sándornak. Az ilyen kiváló sportolóknak is

méltó lehetőséget kívánunk nyújtani a felkészüléshez,

és az utánpótlásnak is.”

Az anyaegyesület az építkezésre szánt összeget abból a pénzből fedezi, amit a hat nagy fővárosi egyesület kapott a Kormánytól létesítményfejlesztésre. Az UTE hozzájárulása fedezi a vízitelepen zajló beruházás 70 százalékát, a dráguló építőanyagárak miatti többletköltségeket pedig az MKKSZ állta.

„Egy réges-régi szerződés alapján az vízitelep üzemeltetője mi vagyunk, a vagyonkezelő pedig a kajak-kenu szövetség – mondta Őze István, az UTE klubigazgatója. – Szerencsére az MKKSZ-el hosszú évek óta kiváló a kapcsolatunk, így bele tudtunk vágni ebbe a nagyszabású fejlesztésbe közösen. Szükség van a bővítésre, mert emelni szeretnénk a létszámot, hiszen a sikeres olimpiai szereplés miatt

hatalmas az érdeklődés a kajak-kenu szakosztályunk iránt.

Az UTE egyébként is nagy hangsúlyt fektet a fejlesztésekre, kormányzati és önkormányzati programok segítségével több sportlétesítményünk épül illetve áll felújítás alatt.”

A munkálatok a Tímár utcában néhány héttel ezelőtt kezdődtek és várhatóan a nyár végéig tartanak, a létesítményben a sportolók felkészülése addig is biztosított. A kibővített épületrészt a tervek szerint szeptembertől használhatja majd a szakosztály.