Szilveszteri evezés a gőzölgő patakon

Van egy hely Magyarországon, ahol még télen is lehet vízitúrázni. A víz kristálytiszta, meleg, tele van apró halakkal, és nem a fővárosi állatkert pálmaházában található. Malárik Attila fotókkal illusztrált élménybeszámolója a Turista Magazinban jelent meg

Téli túra
Hír

A víz önmaga a misztérium. Ha folyékony, akkor látható, de mégsem fogható. Ha nyáron elpárolog, akkor nem látható, nem tapintható, hacsak felhő nem lesz belőle, és jégesőként vissza nem hull a fejünkre. Télen keményre fagy, és a Hummereken kívül autókat is elbír a hátán. Ha viszont meleg a víz, és csikorgóan hideg a levegő, akkor az eltűnése is látható. A gőzölgő víz, a partjára fagyó zúzmarával szegélyezve álomszép világot eredményez.
Ilyet Magyarországon egy helyen láthatsz: a Hévízi-tóból a Kis-Balaton felé a tó vizét levezető Hévízi-pataknál. Idén szilveszterkor ezt céloztuk meg. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyét két hónappal előbb megkértük, az erről szóló határozat két héttel az evezés előtt így jogerőre is emelkedett. Tizenheten indultunk el hajnali 6-kor Pestről, csupa olyan túrázó, aki nem akarta otthon, a fotelben búcsúztatni az óévet. Tíz órakor már ott álltunk az indulóhelynél, a hőmérséklet –3 °C, szinte tökéletes szélcsend.

Alig láttuk a túlsó partot, pedig az csak tíz méterre volt. A tekintetünk homályosult volna el? A vízhez közel kellett menni, hogy lássuk az önmagából ontott párától. A látvány a Sztüxét idézte, azzal a szerencsés különbséggel, hogy saját hajóinkban nem kellett a mindig mogorva Kharón révhajós szolgáltatását igénybe vennünk. És még egy különbség: mi hosszában indultunk el, nem keresztben. A csapat a velünk szinte egy időben érkező másik társaságot rutinosan megelőzve 20 perc alatt a vízen volt. Aztán az első hajó eltűnt a ködben. Gondosan beraktuk a sejtelmes titkot rejtő fekete, vízmentes zsákot, és indultunk a többiek után. A célunk a kb. 6 km-re lévő esővédő házikó.

A gőzölgő víz tetején a padlófűtéses kenukkal könnyedén jutottunk át az első nehézségeken. Az akváriumtisztaságú vízben fürgén úszó halakon, az azokra váró horgászokon, a lila tavirózsákon, a zöldellő vízinövény-szűkületeken és az első valódi kihívást jelentő betonzsilipen. A magas vízállásnak köszönhetően veszélytelenül jutottunk át itt is, majd a szilveszterest bulijára való bemelegítés részeként „átlimbóztunk” a szokásosnál kissé magasabb vízen igencsak alacsonynak tűnő csővezetékek és acélhíd alatt. „Aki átbújik a léc alatt, velünk jöhet.” Sikeresen együtt maradt a csapat.

Időközben az erősödő és zavartalan napsütésben nemcsak a hőérzetünk javult, a rutinosaknál előkerült egy-egy napszemüveg is. Nem is gondolná a többség, hogy milyen hasznos holmi ez télen, meglehetősen alacsonyan delel ilyenkor a nap, ráadásul pont dél felé vitt az utunk, pontosabban vizünk. Egymást követően szép libasorban, a megtett távolsággal arányosan egyre hűlő vízen mögöttünk maradt a párapaplan, a tájból egyre többet látva alig másfél óra alatt megtettük a célul kitűzött alig több mint 6 kilométert.

A végállomásnál fellebbent a fátyol a fekete zsák titkáról, fél óra elteltével már a frissen főzött forralt bor páráját élveztük. Az Északi-keresztcsatorna jegén álldogáló hattyúkat még megmosolyogtuk, aztán jócskán megelőzve a korai napnyugtával újra beálló zimankót, egy óra pihenő után visszaindultunk. Bár nem erős az áramlás, de visszafelé szemben folydogál a víz, ezért legalább fél órával többet kell rászánni. Mi hozzácsaptunk még egy félórás átöltözést is, ugyanis az utolsó hajó az induláskor megbillent, ketten a vízbe csúsztak. Száraz tartalékruhával elég jól készültünk, jutott az ázott „verebeknek” éppen elegendő.

Bár iparkodtunk a többiek után, egy helyen mégis hosszasabban meg kellett állnunk. Jégmadár! Lehetetlen eltéveszteni. Egy repülő ékszerdoboz, jellegzetes víz feletti repüléssel. Még sosem szállt le olyan közel hozzánk, mint itt. Tíz méterről csodálhattuk a színeit, pompában talán csak a gyurgyalag veszi fel vele a versenyt. Türelmesen megvárta, hogy kigyönyörködjük magunkat, fotózni is adott időt, csak aztán repült el. Mint ahogy elrepült az idő is, mire visszaértünk, a többiek már a hajókat is kitakarították. Nem mentünk messzire, Balatonszemesig mégis ránk esteledett. Még messze volt éjfél, amikor a „limbózást” hajók nélkül, de zenére ismételtük meg. Aztán Himnusz, pezsgő, lencse! A jó évkezdés nagy szerencse!

Ha kedvet kaptál a vízitúrához

A Hévízi-patakon (Hévízi-leeresztőn) történő evezéshez a Vas Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának (9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2.; Telefon: 94/506-700) engedélyét kell beszerezni. Az engedélykérés illetékköteles. Szakvezetővel a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szervezésében lehet túrázni. Érdeklődni lehet: Csiszár Viktor; telefon: 30/406-7977; ímél: viktor.csiszar@gmail.com.

 Fotók és szöveg: Malárik Attila
http://www.turistamagazin.hu/szilveszteri-evezes-a-gozolgo-patakon.html

Felülmúlták a várakozásokat a férfi négyesek és a válogatott is

Az első versenyén szereplő mindkét férfi kajak négyes érmet szerzett a Szegeden rendezett Világkupán az új olimpiai számban, 500 méteren. A tervezett 15 helyett 24 éremmel zárta a magyar válogatott az év első nemzetközi gyorsasági viadalát, ezzel éremtábla élén végzett.

Szeged2018
Hír

A kajaknégyesek versenye volt a vasárnap, és talán az egész Világkupa legnagyobb érdeklődéssel várt eseménye – legalábbis magyar szempontból mindenképp. Az új olimpiai számban, férfi 500 méteren a most először összeültetett mindkét magyar egység bejutott a döntőbe, és nem csak, hogy bejutott, de a dobogóra is felállhatott. A Balaska Márk, Birkás Balázs, Dudás Miklós, Kuli István négyes a spanyolok mögött a második helyen végzett, míg a Tótka Sándor, Molnár Péter, Mozgi Milán, Somorácz Tamás alkotta hajó hajszállal mögöttük bronzérmes lett.

„Ezért lehet meglepetés a házi versenyben a győzelmünk, mert az elő- és középfutamokban nem mutattuk meg, hogy mire vagyunk képesek.

Akkor 80 százalékon mentünk, a döntőben pedig odatettük a 120-at”

– mondta Dudás Miklós.

A másik négyesből Tótka Sándor azt nyilatkozta, hogy nagyon örül a bronzéremnek, és elárulta azt is, hogy a duisburgi Világkupán változtatnak a két négyesen, az egyik a Tótka, Molnár, Dudás, Kuli, a másik pedig a Balaska, Birkás, Mozgi, Somorácz hajó lesz. Ezután jelöli ki Hüttner Csaba szövetségi kapitány, hogy milyen összeállítású kvartett indul majd az Európa-bajnokságon.

Női kajak négyesben a felkészülésben jóval előttünk járó új-zélandi és ausztrál hajó mögött a Lucz Dóra, Medveczky Erika, Takács Tamara, Vad Ninetta egység bronzérmet nyert, míg a rendkívül fiatal Katrinecz Rita, Szabó Ágnes, Racskó Fruzsina, Gamsjager Lisa-Maria kvartett ötödikként zárt.

„Nem vártam sehova magunkat, mert alapvető hibákkal küzdöttünk a korábbi futamokban, és csak az lebegett a szemem előtt, hogy ne boruljunk be. Mindannyian munkából jöttünk, szóval nem szabad elégedetlennek lennünk egy bronzérem után” – mondta Medveczky Erika.

„Voltak hibák, de összeálltunk annyira, hogy egy bronzéremre elég legyen. Örülök, hogy tudtunk a végére egy akkorát hoppolni, hogy behúzzuk magunkat a harmadik helyre” – nyilatkozta Vad Ninetta.

A magyar csapat második aranyérmét a Hajdu Jonatán, Fekete Ádám kenu páros szerezte, amely a legrövidebb távon, 200 méteren is hatalmas előnnyel nyert. A Némedi, Konrád, Lelovics Dávid duó ugyanitt ötödik lett.

„Mindketten imádjuk a hátszelet, szóval ez jól jött nekünk – kezdte Fekete. – Viszont rosszabb idő volt, mint tegnap, mert hullámzott a víz, és oldalról is jöttek a hullámok, kormányos szemmel ez nem ízlett annyira. Mindenképp nyerni akartunk, mivel ez egy gyengébb mezőny volt, szóval elégedettek vagyunk. Nagyon jó itt, a magyar közönség előtt versenyezni, végig hallottuk őket a versenyen, olyan volt, mintha többen ültünk volna a hajóban.”

A sprintszámokban nem ez volt az egyetlen magyar érem vasárnap, hiszen női kajak párosban két egységünk is felállhatott a dobogóra, Hagymási Réka és Szabó Ágnes a második, Kiss Blanka és Lucz Anna pedig harmadik lett. Itt is verhetetlennek tűnt a Lisa Carrington, Aimee Fisher új-zélandi páros.

„A rajtot jobban elkaphattuk volna, de utána felvettünk egy jó utazási sebességet. Az új-zélandiakról tudtuk, hogy jók lesznek a kétszeres olimpia bajnok Lisa Carrington vezetésével. A válogatón majd eldől nálunk is, hogy mely számokra fogunk koncentrálni” – mondta Hagymási Réka.

Női kenu egyes 500 méteren is két magyar állhatott a dobogóra, a kínai Xu Shixiao nagy fölénnyel győzött Lakatos Zsanett és Nagy Bianka előtt.

Férfi kajak egyes 500 méteren a tavalyi vb-induló Kopasz Bálintot is megelőzve Noé Zsombor bronzérmet nyert, Kopasz negyedik lett. „Nagyon meglepett ez az ezüstérem, mert nem vagyok még csúcsformában. Álomskalp, hogy Bálintot megvertem, de ő már fáradtan érkezett erre a versenyre, míg nekem ez volt az egyetlen számom, nagy dolog, hogy így is ekkorát tudott menni” – nyilatkozta sportszerűen Noé Zsombor.

A 200 méteres egyes számokban nem tudtunk dobogóra állni, női kajakban az Európa-bajnok Lucz Dóra nyolcadik, férfi kajakban Apagyi Levente hetedik, női kenuban Balla Virág ötödik, Takács Kincső hetedik, míg férfi kenuban Hajdu Jonatán negyedik, Korisánszky Dávid pedig hetedik lett.

A délutáni, 5000 méteres zárószámokban egy újítást láthatott a szépszámú közönség, hiszen a nemzetközi szövetség megváltoztatta a lebonyolítást, és a maraton mintájára a versenyzőknek futniuk is kellett a hajóval. A női kenusoknál jól alkalmazkodtak a magyarok, Lakatos Zsanett arany-, Bragato Giada pedig bronzérmet nyert.

A női kajakosoknál Kiszli Vanda lemásolta Lakatos teljesítményét, és megszerezte a magyar válogatott negyedik aranyérmét, majd a maratoni világbajnok kajakos, Boros Adrián zárta a Világkupát egy ezüstéremmel.

A verseny előtt 15 éremmel lett volna elégedett Hüttner Csaba szövetségi kapitány, ehhez képest 24-et (4 arany, 8 ezüst és 12 bronz) szerzett a magyar csapat, így az éremtábla élén végzett. Az olimpiai számokat tekintve három ezüstéremmel (Kopasz Bálint, Bodonyi Dóra, férfi kajaknégyes) és három bronzéremmel (férfi kajak négyes, női kajak négyes, Takács, Balla női kenu páros) zártuk a Világkupát.

Hajszálra a négyesek a közvetlen döntőtől

Az 500-as kajaknégyesek a nőknél és a férfiaknál is hatalmas csatát vívtak az előfutamokban, de mind a négy magyar egység a középdöntőben folytathatja a szegedi Világkupán.

Hír

A szombat délutáni programban csak elő- és középfutamokat rendeztek a Maty-éren. A női kajak négyesek 500 méteres előfutamában a Lucz D., Medveczky, Takács, Vad Európa-bajnok kvartett 0,04 mp-cel maradt el a futamgyőztes portugáloktól, így a középdöntőbe jutott, akárcsak a Racskó, Katrinecz, Szabó, Gamsjager egység.

A férfiak ugyanezen számában a most először összeültetett két négyes egyaránt 0,1 másodperccel maradt el az első helytől, így az automatikus döntőtől. A Tótka, Molnár, Mozgi, Somorácz egység egyébként futamában jobb időt ment, mint a Balaska, Birkás, Dudás, Kuli hajó, de mindkét négyes ugyanúgy a középdöntőben folytathatja.

Férfi kajak egyes 500 méteren Kopasz Bálint és Noé Zsombor is bejutott egyből az előfutamból a fináléba.

Női 200 egyesben Lucz Anna és testvére, Lucz Dóra is középdöntős, akárcsak Apagyi Levente (K1 200), Csizmadia Kolos (K1 200), Hajdu Jonatán (C1 200), Korisánszky Dávid (C1 200), Nagy Bianka (C1 500), Lakatos Zsanett (C1 500), Bodonyi András (C1 500) és Kiss Balázs (C1 500).

Vasárnap 15 A döntőt rendeznek a szegedi Világkupa zárónapján.

Kilenc döntőben hat magyar érem

Hat érmet szerzett a magyar kajak-kenu válogatott a szegedi Világkupa szombati versenynapján, amelyen összesen kilenc döntőt rendeztek. A magyar csapat így nyolc éremnél, a paraérmeket is beleszámolva, már tizenegynél jár a szezon első nemzetközi versenyén.