Mégse

Sportági alternatíva Kalmopyrinre

Vasárnap, kora délelőtt. A komolyabb izgalmak még váratnak magukra, de már mindenki készülődik. A lelátó közönsége is. Előkerülnek a szalmakalapok, a látcsövek, a sípok és az első zöldpaprikás-házikolbászos szendvicsek. Akad, aki első ízben kóstol bele a kajak-kenu versenyek sajátos világába és persze itt van a kemény mag is, az „ősszurkolók”, akik már éppolyan elmaradhatatlan szereplői a sportági viadaloknak, mint az indítóbíró, vagy a szakkommentátor…

Hír

– Hát ez egy nagy szerelem – sóhajt Ladunga Károly, két futam közt persze, hiszen nincs az az interjú, ami kedvéért kihagyná a dobolást. A kötődés még versenyzőként kezdődött, a látványos, ütemdiktálós biztatás rituáléját viszont már egy meghatározó szurkolói élmény ihlette.
– Akkor kezdődött ez az egész, amikor a Kolonics Gyuriék Duisburgban öt számból ötöt megnyertek. Na, ott kaptam fejlövést. Azóta évente minimum négy versenyen jelen vagyok. Év elején, amikor megjelenik a versenyműsor, rögtön kiírom a családnak, hogy én ekkor meg ekkor nem vagyok beszámítható. De a feleségem már beletörődött.

– Ő nem csatlakozik?
– Nem, azt mondja, ő már járt eleget, amikor én versenyeztem. 1961 óta vagyok benne a kajak-kenu sportban és most a magam módján megpróbálok valamit segíteni a fiataloknak. Lehet, hogy ez csak egy álom, hogy ér valamit a dobolás, de mi ennyit tudunk hozzátenni.

Álom vagy sem, a hangulatot mindenképp felfokozza az intenzív dobpergés, sőt, egy gyors közvélemény-kutatás szerint a versenyzők kimondottan örülnek a leghangosabb szurkolók jelenlétének. Az utánpótlásról persze ebben a csapatban is gondoskodni kell, mondja Károly, már csak az átlagéletkor miatt is, meg hát nagyobb tömeg nagyobbat szól. Toborzás nincs, felvétel viszont bármikor, és még csak különösebb sportági múlt sem szükségeltetik hozzá. A kilencéves Határ Gergő például lelkes kézilabda-rajongó és most első ízben lát kajak-kenu versenyt, de máris hatékony segéderőként püföli a piros-fehér-zöld színekben pompázó dobot. „Csapatba kerülése” persze – mint meséli – egy teljesen korrekt és egyenrangú szakmai együttműködésen alapszik: “Én kölcsönadtam nekik a dudámat, ők meg ideadták a dobot.”

– Azt tudod, miért jó, ha te is dobolsz?
– Igen, ezzel tudok adni a versenyzőknek egy kis erőt.

A dobolás persze fárasztó mutatvány, de szerencsére kéznél van a hadtáp, vagyis a szintén „elsőversenyes” szegedi nagymama elemózsiás csomagja, ahonnan az ifjú szurkolópalánta két futam közt újraraktározhatja az elvesztett kalóriákat.

– A lényeg, hogy van utánpótlás – mondja Beé István, aki szintén a csapatot erősíti. – Nálam ez nagyjából onnan kezdődött, amikor annak idején éjjel két órakor közvetítették Mexikóból, hogy a kicsi fiam Szíjjártó Istvánnal minimális időkülönbséggel harmadik lett a vébén és én majdnem elsírtam magam. Azóta, ahová a munkám meg a pénztárcám engedi, oda elmegyek. Kicsit csalódás volt, hogy 2000-ben nem jutottak ki az olimpiára Fehérvári Vincével, de azt hiszem, azért az élet kárpótolta őket.

Bár sokan elvesztik a szurkolói lelkesedést, ha már szülőként közvetlenül nem érintettek, „Beé papa” szerint ez utóbbi tény még nem von le mindent egy verseny élvezeti értékéből. Sőt…
– Ha a fiam nincs is itt, nagyon sok régi versenyző igen, főleg a lányok, Szabó Szilvi, Patyi Melinda, Kovács Kati, meg a többiek. Olyan, mintha a saját gyerekeink lennének és jól esik velük beszélgetni meg puszilkodni.

A csapattagok bólogatnak és mosolyogva hozzáteszik:
– Olyan ez nekünk, mint a Kalmopyrin…

Az első nap után elégedett a mezőny

A német csapat egyik legjobb kajakosa, Felix Frank elégedett a szervezéssel. Ő három számban, K-1 500, valamint K-4 500 és 1000 méteren is rajthoz áll a hétvége során. A brit kenus, Jonathan Jones szerint Szolnok szép város és őt nagyon emlékezteti Szegedhez, a japán női négyes versenyzője, Mihana Shishido pedig azt mondta, hogy jobban szeret kajakozni, mint tanulni. A szolnoki verseny első napja minden általunk megkérdezett versenyző számára kiválóan telt.

Egyetemi VB
Hír

Pénteken rendezték az 1000- és az 500 méteres elő és középfutamokat a Szolnokon zajló Egyetemi és Főiskolai Kajak-Kenu Világbajnokságon. A erősebb csapatok versenyzői az előfutamokból egyből a szombati és a vasárnapi döntőkbe kerültek, de azok a sportolók is jókedvűen nyilatkoztak, akik csak a középfutamból, vagy onnan sem jutottak be a legjobbak közé.

“Csak vasárnap fogunk versenyezni, de a társaimmal már kipróbáltuk a pályát, jót eveztünk és kényelmesnek találjuk az itteni körülményeket” – mondta a japán női kajaknégyes tagja, Shishido Mihana, aki az 500 négyes mellett K-2 200 méteren is rajthoz áll majd. A 22 éves versenyző elárulta, hogy bár egyetemista, de a matematika-tanulásnál sokkal jobban szeret kajakozni.

Három számban is rajthoz áll a német egyetemi válogatott egyik legjobbja, a kajakos Felix Frank. A versenyző tagja az 1000 méteren és a 500-on rajtoló négyeshajónak, valamint indul K-1 500 méteren is. Ma mindhárom versenyszám selejtezőjéből futamgyőztesként jutott a döntőbe.

“Egész évben a felnőtt válogatottal készültem, hetente 20 edzésem van.

Elégedett vagyok a szervezéssel és tetszik a város is, tegnap ettem egy finom gulyáslevest az egyik szolnoki étteremben” – mondta Felix Frank, aki létesítmény-üzemeltetési mérnöknek tanul.

A brittek kenusa, Jonathan Jones is jól szerepelt ma, C-1 500 és 1000 méteren egyből döntőbe jutott.

“Szerintem ennek a reggatának jobb a hangulata, mint egy  felnőtt világversenynek, mert

az itt vízre szálló sportolókban több a közös, hiszen mindannyian hallgatók is vagyunk.

A városban sok szép régi épületet láttam, szerintem hasonlít Szegedre” – jelentette ki a gépészmérnöknek tanuló kenus.

Az világbajnokságon szombaton délelőtt rendezik az 1000 méteres döntőket, délután pedig a 200 méteres előfutamokat.

Kiválóan nyitottak a házigazdák

Hat versenyszámban rendeztek 1000 méteres döntőt szombaton délelőtt az Egyetemi Világbajnokságon, Szolnokon. A házigazda magyar csapat három aranyérmet, valamint egy ezüstöt és egy bronzot gyűjtött. Rajtuk kívül egy-egy világbajnoki címet szerzett Ausztrália, Fehéroroszország, Csehország és Lengyelország is, utóbbi C-2 1000 méteren, holtversenyben nyert egy magyar egységgel.

Egyetemi VB 2. nap
Hír

Az egyetemi vébé első döntőjét könnyedén nyerte az ausztrál Simon McTavish, aki közel 3 másodpercet vert a második helyen befutó Doba Richárd Alfrédra, mögöttük pedig Ihar Baicheuski lett harmadik, Fehéroroszország színeiben.

C-1 1000 méteren viszont a magyar versenyző verte nagy különbséggel fehérorosz riválisát. Dóri Bence Balázs, a Testnevelési Egyetem hallgatója végig tartani tudta maga mögött Viktar Halaliukot és több mint két másodperc különbséggel nyert aranyérmet, a harmadik itt a cseh Brezina lett.

“Meglepett a fehérorosz fiú, mert az előfutamban jóval kisebb iramot diktált és a robbantásai is kevésbé voltak erősek, de a végén éreztem magamban az erőt és úgy gondoltam, ennek elégnek kell lenni arra, hogy behúzzam az első helyet” – mondta a verseny után a magyar kenus.

K-2 1000 méteren a német egység rajtolt a legjobban, a Pflugfelder, Schultz párossal csak a magyarok, Béke Kornél és Gál Péter István tudta tartani a lépést. A magyarok az első párszáz méter után az élre álltak és fél hajóval vezetve nyerték meg a házigazdák második aranyérmét. A két egység mögött az olaszok lettek a harmadikok.

“Tudtuk, hogy jól fognak menni a németek, az volt a technikánk, hogy megpróbáljuk őket iramból megverni és ez sikerült is, mert hiába indítottak, nem jöttek hozzánk közelebb. Olyan pályát jöttünk, amit begyakoroltunk” – mondta Béke Kornél, aki szintén a Testvevelési Egyetem hallgatója.

A kenu párosok versenyében a pálya két szélén rajtoló lengyelek és magyarok versenyeztek nagyot, mögöttük a riválisok másodpercekkel maradtak le. A célba érkezés után először a lengyel egységet hirdették ki győztesnek, végül a célfotó kielemzése után holtversenyt hirdettek a két hajó között.

“Jól sikerült a rajtunk és nagyon erős utazót mentünk a magyarokkal együtt, a hajrában pedig óriási volt a csata, boldog vagyok, hogy sikerült nyernünk” – mondta a lengyel Aleksander Kitewski, aki Grzegorz Brynski párjaként lett aranyérmes.

A férfi kajaknégyesek versenyében rajt-cél győzelmet aratott a fehérorosz-hajó. Ilya Fedarenka, Ivan Kupryienka,  Aliaksei Misiuchenka és Kiryl Nikitsin a cseh és a lengyel négyes előtt győzött.

C-4 1000 méteren négy egységről, a csehekről, az ukránokról, a magyarokról és lengyelekről szólt a döntő. A világbajnoki címet a Simon Hajek, Sebastian Maizner, Jakub Brezina, David Macháček összeállítású hajó nyerte nagy csatában az ukránok előtt. A harmadik helyért pedig a magyarok és a lengyelek küzdöttek, a bronzérmet végül a házigazdák vehették át.

A verseny szombaton délután a 200 méteres előfutamokkal folytadóik, vasárnap, a zárónapon pedig 22 döntőt rendeznek 500-, illetve 200 méteren.