Régi idők sportja, ultramodern kivitelben

Mától vasárnapig a dél-afrikai Pietermaritzburgban rendezik meg a kajak-kenu maratoni világbajnokságot. Várhatóan nyomasztó magyar fölénnyel, ugyanakkor csekély érdeklődés közepette. Utóbbiért nagy kár. A maratoni szakág egyrészt látványos, másrészt – megkockáztatjuk – jobban megjeleníti a sportág szépségeit, lényegét, mint az olimpiacentrikus sík vízi műfaj. A Magyar Idők múltidéző, elemző cikkét olvashatjátok Novák Miklós tollából.

Hír

A magyar kajak-kenu első olimpiai aranyérmét Urányi János és Fábián László tízezer méteren szerezte 1956-ban Melbourne-ben. Négy év múlva, a római játékok műsorán már nem szerepelt a hosszútáv. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elfogadta a szervezők érvelését, miszerint a 3,5 kilométer hosszú – egyébként festői, vulkáni kúpban keletkezett – Albano-tó nem alkalmas ennek a megrendezésére. Ez az érvelés persze csak részben felelt meg a valóságnak. Akkoriban kétségtelenül úgy bonyolították le a tízezres futamokat, hogy a kajakosok, kenusok öt kilométert eveztek egy irányba, majd visszafordultak. Éppenséggel már 1960-ban is rájöhettek volna arra, sokkal érdekesebb úgy a küzdelem, ha a versenyzők kisebb kört teljesítenek többször is, de az olaszoknak a kajak-kenu igazából sohasem volt a szívük csücske.

Ennél is megmagyarázhatatlanabb, hogy a Nemzetközi Kajak-kenu Szövetség 1994-től miért vette le a világbajnokságok műsoráról a tízezer méteres számokat. Nem egyik évről a másikra, de idővel szerencsére felülbírálta a rossz döntést, 2010-től ötezer méteren osztanak érmeket; a körpályán zajló, hosszú távú elemeket felvonultató verseny roppant látványos, továbbá óriási a presztízse, a sportág nagyágyúi rendre rajthoz állnak.

Az első maratoni világbajnokságot 1988-ban rendezték, akkor még 42 km-t kellett lapátolni, a táv idővel rövidült, hajóegységtől függően 25–35 km-re. A hosszútáv-specialisták, akiknek még a tízezer méter is rövid, megtalálták a számításukat, s amióta futni is kell, végképp nehéz az átjárás sík vízről maratonira. Időről időre azért mindig akadnak próbálkozók, de ezek a kísérletek inkább azt mutatják, egy fenékkel két kajakot is nehéz megülni.

Csipes Ferenc például 1991-ben a sprinttől (akkor még 150 méter), az 500 és az 1000 méteren át 10 000 méterig valamennyi távon megnyerte az országos bajnokságot, s úgy volt vele, hogy teljes legyen az egyeduralma, begyűjti a maratoni ob-aranyat is. Tőle igazán nem állt távol ez a műfaj, köztudott, hogy edzésen felül, akár csak a maga örömére gyakran evezett „hosszút”. A maratonistákkal mégsem bírt, akik állítólag túljártak az eszén. Csipes egy idő után megszomjazott, s így szólt az élboly többi tagjához: „Iszunk?” „Igyunk!” – jött a válasz, s mindenki lapátolt tovább… Csipes kisvártatva ismét megszólalt: „Akkor iszunk?” „Rendben, igyál!” – felelték a többiek. Majd amikor Csipes lenyúlt a lába közé a kulacsért, hirtelen iramot váltottak, ledobták a vízről a nagy bajnokot, aki ezután már nem tudott visszazárkózni.

Idézhetnénk a serdülőként, ifistaként legalább heti rendszerességgel szigetet kerülő – de nem ám a Margitszigetet, hanem a Szentendreit! – Kammerer Zoltán esetét is. „1997-ben elindultam a válogatón. A rajt után az élen haladtam, az első fordulóból, máig nem értem, hogyan, mégis csak hetedikként jöttem ki. Visszaküzdöttem magam az élre, majd jött az első futószakasz, ami után hetedikként, leszakadva ültem vissza a kajakba. Kieveztem a stégre, elhatároztam, soha többé nem indulok maratonin” – elevenítette fel kérésükre az élményét. Vajda Attila viszonylag rendszeresen „maratonizott”, kétszer a világbajnokságra is kijutott, de a hetedik hely volt a legjobb eredménye. „Ha nyernék, szerinted kihagynám?” – Vereckei Ákos pályája csúcsán így kérdezett vissza, amikor azt firtattam, miért nem nevez be a maratonisták közé. Ám különösen a hölgyek között ma is általános, hogy fiatalon ezt a műfajt is űzik. Az év felfedezettje, Takács Tamara például az idén a kettesben a sprinttávon vb-aranyat nyert Hagymási Rékával lett bronzérmes a 2011-es világbajnokságon.

Idővel a többség a – ne szépítsük, a jobb anyagi lehetőségekkel kecsegtető – sík vízi, olimpiai számok felé fordul. A maratoni szakág báját részben éppen ez jelenti: nincs benne pénz, vagy legalábbis sokkal kevesebb. Így is kiváló sportembereket vonultat fel, mint korábban Csabai Edvint, az immár tizennyolcszoros világbajnok, negyvenévesen is aktív Csay Renátát, vagy éppen a kajakos Boros Adriánt. Utóbbi az idei válogatón úgy nyert, hogy az utolsó szakaszon a kajakját nekicsapta a kordonnak, s a hajó oldalán tenyérnyi lyuk tátongott. Ő mégsem esett kétségbe, a másik oldalára döntötte a hajót, úgy evezte le az utolsó ötszáz métert, s hajrázta le könnyedén a riválisát.
Régi idők sportja, modern kivitelben – ez a maratoni kajak-kenu.

Mindent vitt a Römi

Lezárult a sárkányhajó bajnokság Sukorón, és mindent vitt a Römi KKSK. A csepeliek 200 és 2000 méteren, valamint összetettben is megnyerték a bajnoki aranyérmet.

Sárkány
Hír

A sárkányhajó magyar bajnokság ötödik, egyben záró fordulóját rendezték meg vasárnap. A program a 200 méterekkel indult, amelyben a Römi KKSK szerezte meg a győzelmet az ESMTK és a Szegedi Sárkányhajó SE előtt. Reményi Péter csapata 2000 méteren sem talált legyőzőre, az egység a Dunai Sárkányok Vác csapatát, valamint Szegedi Sárkányhajó SE-t utasította maga mögé. Ezzel 200 és 2000 méteren, valamint az összetett versenyben is a legjobb lett a Römi, amely az esztendő során 320 pontot gyűjtött, a szegediek a második, a Dunai Sárkányok Vác csapata a harmadik helyet szerezte meg.

„A bajnoki sorozat utolsó állomását rendeztük meg Sukorón, szerencsére az időjárás is a kegyeibe fogadta a versenyt, mert bár borús idő volt, nem esett az eső. A viadal előtt a szegedieknek még matematikai esélyük volt arra, hogy az összetett versenyben legyőzzék a Römi csapatát, de a 200 méteres verseny megnyerésével eldőlt minden, s később 2000 méteren is a legjobbnak bizonyultak Reményi Péterék” – mondta Patyi Melinda, a sárkányhajó szakág vezetője, aki kiemelte az önkéntesek hétvégi munkáját, és köszönetet mondott Ladányi Szabolcsnak a szakágban végzett egész éves munkájáért.

Magyar bajnokság, 5. forduló, Sukoró

200 m: 1. Römi KKSK 49,82, 2. ESMTK 50,84, 3. Szegedi Sárkányhajó 50,96. 2000 m: 1. Römi KKSK 9:23,20, 2. Dunai Sárkányok Vác 9:38,08, 3. Szegedi Sárkányhajó Klub 9:43,70. Az összetett verseny végeredménye: 1. Römi KKSK 320 pont, 2. Szegedi Sárkányhajó SE 277, 3. Dunai Sárkányok Vác 260

Nagydíj. Nők. Senior 10-es 200 m: 1. Óbudai Sárkányok 1:03,68, 2. Körös Dragon SE 1:04,36, 3. ESMTK 1:04,48. Masters 10-es 200 m: 1. Dunai Sárkányok Vác 1:04,62, 2. Óbudai Sárkányok 1: 05,06, 3. A-HIDragon 1:05,30. Férfiak. Senior 10-es 200m: 1. Lapátolók 57,14, 2. Vadkörte 57,76, 3. Körös Dragon 58,36. Masters férfi 10-es 200 m: 1. Dunai Sárkányok Vác 54,68, 2. Körös Dragon SE 57,38, 3. Vadkörte 57,44

Bajnoki Tabella 5 Forduló Után 2017

Ismét jön a sárkányhajó Nagydíj Sukorón

Szombaton és vasárnap Sukorón rendezik meg a hagyományos sárkányhajó Magyar Nagydíjat, amely a bajnokság ötödik, egyben utolsó fordulója. A kétnapos programban megtalálható a Sulisárkány-sorozat döntője is, amelyen 31 iskolai csapat vesz részt.

Sárkány
Hír

Sűrű program és remélhetőleg nem annyira rossz idő vár majd a hétvégén a sárkányhajó Magyar Nagydíj részvevőire. Az eseményen felvonul a hazai sárkányhajózás színe-java, szombaton a Sulisárkány versenyeket, a Roadshow döntőit, valamint Nagydíj számokat rendezik meg, vasárnap pedig a bajnokság ötödik, vagyis utolsó fordulójára kerül sor, amelyen eldől a bajnoki címek sorsa.

„Szombaton már nagyüzem lesz Sukorón, hiszen harmincegy Sulisárkány csapat száll vízre, a Roadshown pedig tizenegy csapat rajtol – mondta Patyi Melinda, a sárkányhajó szakág vezetője. – A Sulisárkány sorozatban tizennégy elődöntőből jutottak ide a csapatok, s a tavalyi kiírástól eltérően most a középiskolások számára is volt megmérettetési lehetőség. Ezen a napon a Roadshow mellett rendezzük meg a Nagydíj számokat, a váltót és a 4000 métert. A vasárnap már a bajnokságban szereplő csapatoké, most avatunk összetett bajnokot. A szegedieknek még matematikai esélyük van arra, hogy befogják a Römi egységet, míg a harmadik hely sorsa a Lapátolók és a Dunai Sárkányok között dőlhet el.”

Patyi Melinda kitért arra is, hogy a júliusi szegedi Európa-bajnokság milyen hatással volt a szakágra.

„Az Európa-bajnokság lehetősége sokakat megmozgatott, a tavalyihoz képest kétszázzal több versenyengedélyt adtunk ki, a meglévő csapataink mellé öt új egység jelentkezett a versenysorozatba. Az Európa-bajnokságon csak a klubfutamokban hatszáz magyar induló volt, a hazai rendezésű nemzetközi esemény újabb lendületet adott ennek a szakágnak. Jövőre újításokkal várjuk majd a mezőnyt, a bajnoki futamok is kapnak frissítést vagy a távok vagy a hajóegységek terén, erről a közeljövőben döntünk majd.”