Mégse

Rá öntötték a szingapúri pályázatot

A 2008 óta Szingapúrban edzősködő Babella Balázst 2014-ben az Év Edzőjének választották meg az ázsiai városállamban, ahol majd hatmillió ember él. A versenyzőként kétszeres világbajnok, ma már 40 éves szakember nyaranta rendszeresen csoportokat hoz magyarországi edzőtáborozásra. Karácsony táján pedig Vácon élő családtagjait látogatja meg feleségével, Annabellával. A szülői házban sikerült elérni és beszélgetni vele.

Edzősors
Hír

– Kilencévesen kezdtünk el kajakozni ikertestvéremmel, Tamással. Én is elsősorban azért jártam az edzésekre, mert ott voltak a barátaim is. Sok éven át Tamástól várták a jó eredményeket, én pedig „szélárnyékban”, mindenféle elvárás nélkül vittem elég sokra. Felnőttként Tamás ugyanis elhagyta a kajakozást, nekem viszont kezdettől fogva az volt a tervem, hogy előbb versenyzőként, majd edzőként megmaradjak a sportágban. Kezdőként Latrovszki László, majd Csernák Károly foglalkozott velem, tizennégy éves koromtól pedig édesapám, Babella László csoportjában készültem. Tizenkilenc évesen kerültem Csepelre, ahol akkor Sári Nándor volt a vezetőedző. 2003-ban Pécsre igazoltam, az edzőm pedig Séra Miklós lett.

– 2008-ban vonult vissza, milyen sikereket mondhat a magáénak?

– Kétszeres világbajnok és kétszeres Eb-győztes voltam, leginkább a 200 méteres táv feküdt nekem, ahol négyesek tagjaként voltam részvényes a győzelmekben. Magyar bajnoki címeim számát sem tudom, az érmeim közül is csak a legfontosabbak vannak kéznél, a többi a szertárban pihen. Igazából soha nem az érmekért versenyeztem. Leginkább azért hagytam abba, mert nem akartam megérni, hogy elég legyen az, ha a másiknak nem megy jól. Pécsett testnevelés szakon végeztem, ezzel a diplomával elkezdhettem az edzői munkát.

– Mikor kezdte el ezt az izgalmas pályát?

– Mivel én pécsi versenyzőként is Vácott edzettem, már 2006-ban elkezdtem besegíteni édesapám csoportjában. Kis létszámú, de igen erős volt ez a korosztály, akikből a Noé-fivérek (Milán, Bálint és Zsombor) még ma is itt lapátolnak. 2008-ban még kijutottam az Eb-re, ahol négyesben bronzérmesek lettünk.

– Miként került ki Szingapúrba?

– Olyan edzőt kértek a nemzetközi kajakberkekben mindmáig nagy tekintélynek számító Szántó Csabán keresztül, akinek megfelelő versenyzői múltja van, és azonnal tud edzőként is funkcionálni. Mondhatom, ezt a szerepet mintha rám írták volna. Örülök, hogy az ajánlatokból engem választottak – ez egy igazi nagy fejesugrás volt egy egészen más világba.

– Milyen viszonyokat talált?

– Nagyon gyenge alapokkal rendelkeztek versenyzőik, viszont

kifogástalan volt a hozzáállásuk.

A felnőttek és az ifik együtt lehettek vagy negyvenen, eltelt 2-3 év, amíg le tudtam szűkíteni a kereteket. Ott az Ázsiai Játékok jelentik a legfontosabb sporteseményt. A legutóbbi, 2018-as játékokon, Indonéziában több sportágban és többen indultak, mint a 2016-os olimpián. Az első sikert egyébként 2011-ben, a Délkelet Ázsiai Játékokon, 11 ország versenyzői között értük el. Nagy dolognak számított, hogy 2012-ben egy női kajakosunk 500 méteren kijutott Londonba, az olimpiára, ahol a középfutamba is bekerült.

– Az egyik nagy vágya az olimpiai kiküldetéssel teljesült. Melyek voltak a további célok?

– Szingapúrban a legnagyobb tett az Ázsiai Játékokra kijutni, s ott jól szerepelni. 2014-ban ez egy nagyobb csapat révén sikerült, amelynek minden tagja a saját számában bejutott a döntőbe, ahol két-két arany-, ezüst, illetve bronzérmet szereztek! 2018-ban pedig férfi K-1 200 méteren az első érem is megszületett, a nőknél pedig 0,07 másodperccel maradt le versenyzőnk a dobogóról.

– Mások egy-két év után feladták, Ön pedig már a második évtizedet kezdi.  

– Nagyon jól érzem magamat ott, és még néhány évet legalább maradni szeretnék azért, hogy amit elkezdtem, folytathassam és minél magasabb szintre juttassam a sportágat.

– Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy akár élete végéig Szingapúrban marad?

– Semmiféle konkrét tervem nincs. Bármit hozzon is az élet, bárhol éljek, nekem az a fontos, hogy mindig a feleségemmel együtt legyek és ott érezzük jól magunkat, ahol éppen vagyunk. Most is lenne három országból is ajánlatom, de nem érdekelnek, mert 2021 végéig Szingapúrhoz köt a szerződésem.

jochapress/Jocha Károly

A maximumtól is több kell a kajakkirálynői címhez Szegeden

Egyike volt a nagy versenyeknek a 2018-as világbajnokságon, a 2019-es vébén azonban „a verseny” lesz – így harangozza be a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF) a női K1 500-as olimpiai számot, amelyben Kozák Danuta és Lisa Carrington nagy csatáját várják.

Hír

Kozák és Carrington – a két legnagyobb név a jelenlegi női kajakban. Mindketten többszörös olimpiai bajnokok, Szegeden pedig összecsapnak egymással K1 500 méteren, amely a nőknél gyakorlatilag ugyanaz a „király szám”, mint a férfiaknál a K1 1000 méter.

A 2012-es londoni olimpia óta dominálja ezt a távot Kozák Danuta, míg a 200 méter Carrington territóriuma volt. Kozák ugyan néha kacérkodott a rövidebb távval, de nem igazán akart áttérni, míg az új-zélandi versenyző egyértelművé tette, hogy szeretné elkobozni a koronát a magyar kajakostól 500 méteren. A riói olimpia óta a tavalyi világbajnokság volt az első komolyabb nemzetközi versenye a szülésből visszatért Kozáknak, aki mindjárt meg is nyerte az 500 egyest, emlékeztetve mindenkit arra, hogy ki a szám királynője.

Az idén azonban kiderült, hogy ő sem verhetetlen. Igaz, hogy betegség hátráltatta, de az Európa Játékokon kikapott a hazai pályán versenyző Volha Khudzenkától, aki Carringtont is legyőzte már a 2017-es világbajnokságon – Kozák távollétében. A fehérorosz kajakos tavaly Kozák és Carrington mögött harmadik lett a vébén, ő lehet még az, aki beleszól az aranyérem sorsába Szegeden.

Ha jó napot fog ki, a mindössze 23 éves Emma Jörgensen is odaérhet a dobogóra, ahogy tette a riói olimpián is, ahol Kozák mögött ezüstérmes lett, míg az idén az Európa Játékokon bronzérmet szerzett, a 200 métert pedig megnyerte.

Átadták a megújult, impozáns szegedi pályát

Csütörtökön délelőtt ünnepélyes keretek között átadták a teljesen felújított szegedi kajak-kenu pályát a Maty-éren. Az eseményen részt vett Schmidt Gábor és Sárfalvi Péter is.

Hír

„Az eddig megérkezett országok versenyzőinek leesett az álla, és folyamatosan kapjuk a pozitív visszajelzéseket – kezdte a sajtóeseményt Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke, aki egyben a szervezőbizottság vezetője. – Mielőtt azonban rátérnénk a világbajnokságra, fontos megemlítenem, hogy olyan létesítményfejlesztés történt a Maty-éren, amely nemcsak öncélúan a világbajnokságot és a kajak-kenut szolgálja, hanem más sportágakat is. A fejlesztés során ezt mindig szem előtt tartottunk, hogy aki Szeged környékén sportolni szeretne, az megtehesse itt, a megújult Maty-éren.”

Schmidt Gábor igyekezett megköszönni mindenkinek, aki bármilyen minőségben segített a fejlesztésben, külön köszönetet mondott a Nemzeti Sportközpontnak és a Beruházási Ügynökségnek, hogy csapattagként tekintettek rájuk, és a Magyar Kajak-Kenu Szövetség minden kérését figyelembe vették a fejlesztések során. Az MKKSZ elnöke emlékplakettet adott át a partnereknek.

„Az egész sportág számára hatalmas megtiszteltetés, hogy a magyar kormány magáénak érezte ezt a projektet is, és a verseny méltó megszervezésének támogatása mellett áldozott arra, hogy a pálya történetének legnagyobb szabású beruházását is fontosnak érezte annak érdekében, hogy az eddiginél is komfortosabb körülmények fogadják azokat, akik az olimpiai és paralimpiai kvalifikációs világbajnokságra érkeznek, akár a nemzeti csapatokról, akár a nézőkről, akár az újságírókról van szó. A 2011-es szegedi vébén 88 ország vett részt, ez azóta is rekord, most azonban a nevező rendszerben 101 ország neve szerepel. Kijelenthetjük, hogy

soha még annyi versenyző nem állt rajthoz egyetlen kajak-kenu versenyen sem,

minden eddiginél több jegy kelt el elővételben. Több mint 300 akkreditált újságíró, illetve televíziós dolgozik majd itt a világbajnokság napjai alatt” – zárta beszédét Schmidt Gábor.

„Sok kedves emlék fűz ehhez a szegedi pályához – kezdte Sárfalvi Péter, az Emberi Erőforrás Minisztériuma sportlétesítményekért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkára. – Mostanra kijelenthetjük, hogy a Maty-ér ezzel a fejlesztéssel világviszonylatban is az egyik legszebb és legkorszerűbb kajak-kenu létesítmény lett. Hazánk kiemelkedően sikeres kajak-kenuban, az idei világbajnokság pedig különösen fontos lesz, hiszen az olimpiai kvóták 80 százalékát lehet itt megszerezni. A jövő héttől újra egy emberként szoríthatunk a magyar sportolóknak, és

megmutathatjuk az egész világnak, hogy milyen csodálatos hely Magyarország.”

Az esemény végén ünnepélyes keretek között átvágták a nemzeti színű szalagot, ezzel átadták a maty-éri pályát.

A fejlesztések

Talán a legszembetűnöbb változás, hogy megújult és teljes fedést kapott a főlelátó, ami igazán impozáns látványt nyújt, új az eredményhirdetés helyszíne, megújult az az épület, amelyikben most vagyunk a VIP, VVIP épülete. A beruházásnak köszönhetően megvalósult egy régi álom, a pálya belakja az osztószigetet is, amelyre híd vezet át, így át tudnak költözni a nemzetközi televíziós közvetítés kamerái és a közvetítőállások is.

Megújult a pálya infrastruktúrája is, ez magában foglalja az időmérő és indító berendezéseket is, valamint a bójázást és a pálya jelzéseit, valamint a partvédelmet is, ami azt szolgálja, hogy minél kevésbé legyen hullámos a víz. És ami legalább ilyen fontos, bővült a létesítmény területe is, nagyobb parkolók, tágasabb versenyzői és szurkolói zónák, új utak alakultak, a szervezők és a nemzetközi sportdiplomaták új, vagy felújított irodákat kaptak.

Szerdától várunk szeretettel mindenkit a kajak-kenu világbajnokságra. Minden a világbajnokságról az esemény hivatalos honlapján.