Mégse

Rá öntötték a szingapúri pályázatot

A 2008 óta Szingapúrban edzősködő Babella Balázst 2014-ben az Év Edzőjének választották meg az ázsiai városállamban, ahol majd hatmillió ember él. A versenyzőként kétszeres világbajnok, ma már 40 éves szakember nyaranta rendszeresen csoportokat hoz magyarországi edzőtáborozásra. Karácsony táján pedig Vácon élő családtagjait látogatja meg feleségével, Annabellával. A szülői házban sikerült elérni és beszélgetni vele.

Edzősors
Hír

– Kilencévesen kezdtünk el kajakozni ikertestvéremmel, Tamással. Én is elsősorban azért jártam az edzésekre, mert ott voltak a barátaim is. Sok éven át Tamástól várták a jó eredményeket, én pedig „szélárnyékban”, mindenféle elvárás nélkül vittem elég sokra. Felnőttként Tamás ugyanis elhagyta a kajakozást, nekem viszont kezdettől fogva az volt a tervem, hogy előbb versenyzőként, majd edzőként megmaradjak a sportágban. Kezdőként Latrovszki László, majd Csernák Károly foglalkozott velem, tizennégy éves koromtól pedig édesapám, Babella László csoportjában készültem. Tizenkilenc évesen kerültem Csepelre, ahol akkor Sári Nándor volt a vezetőedző. 2003-ban Pécsre igazoltam, az edzőm pedig Séra Miklós lett.

– 2008-ban vonult vissza, milyen sikereket mondhat a magáénak?

– Kétszeres világbajnok és kétszeres Eb-győztes voltam, leginkább a 200 méteres táv feküdt nekem, ahol négyesek tagjaként voltam részvényes a győzelmekben. Magyar bajnoki címeim számát sem tudom, az érmeim közül is csak a legfontosabbak vannak kéznél, a többi a szertárban pihen. Igazából soha nem az érmekért versenyeztem. Leginkább azért hagytam abba, mert nem akartam megérni, hogy elég legyen az, ha a másiknak nem megy jól. Pécsett testnevelés szakon végeztem, ezzel a diplomával elkezdhettem az edzői munkát.

– Mikor kezdte el ezt az izgalmas pályát?

– Mivel én pécsi versenyzőként is Vácott edzettem, már 2006-ban elkezdtem besegíteni édesapám csoportjában. Kis létszámú, de igen erős volt ez a korosztály, akikből a Noé-fivérek (Milán, Bálint és Zsombor) még ma is itt lapátolnak. 2008-ban még kijutottam az Eb-re, ahol négyesben bronzérmesek lettünk.

– Miként került ki Szingapúrba?

– Olyan edzőt kértek a nemzetközi kajakberkekben mindmáig nagy tekintélynek számító Szántó Csabán keresztül, akinek megfelelő versenyzői múltja van, és azonnal tud edzőként is funkcionálni. Mondhatom, ezt a szerepet mintha rám írták volna. Örülök, hogy az ajánlatokból engem választottak – ez egy igazi nagy fejesugrás volt egy egészen más világba.

– Milyen viszonyokat talált?

– Nagyon gyenge alapokkal rendelkeztek versenyzőik, viszont

kifogástalan volt a hozzáállásuk.

A felnőttek és az ifik együtt lehettek vagy negyvenen, eltelt 2-3 év, amíg le tudtam szűkíteni a kereteket. Ott az Ázsiai Játékok jelentik a legfontosabb sporteseményt. A legutóbbi, 2018-as játékokon, Indonéziában több sportágban és többen indultak, mint a 2016-os olimpián. Az első sikert egyébként 2011-ben, a Délkelet Ázsiai Játékokon, 11 ország versenyzői között értük el. Nagy dolognak számított, hogy 2012-ben egy női kajakosunk 500 méteren kijutott Londonba, az olimpiára, ahol a középfutamba is bekerült.

– Az egyik nagy vágya az olimpiai kiküldetéssel teljesült. Melyek voltak a további célok?

– Szingapúrban a legnagyobb tett az Ázsiai Játékokra kijutni, s ott jól szerepelni. 2014-ban ez egy nagyobb csapat révén sikerült, amelynek minden tagja a saját számában bejutott a döntőbe, ahol két-két arany-, ezüst, illetve bronzérmet szereztek! 2018-ban pedig férfi K-1 200 méteren az első érem is megszületett, a nőknél pedig 0,07 másodperccel maradt le versenyzőnk a dobogóról.

– Mások egy-két év után feladták, Ön pedig már a második évtizedet kezdi.  

– Nagyon jól érzem magamat ott, és még néhány évet legalább maradni szeretnék azért, hogy amit elkezdtem, folytathassam és minél magasabb szintre juttassam a sportágat.

– Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy akár élete végéig Szingapúrban marad?

– Semmiféle konkrét tervem nincs. Bármit hozzon is az élet, bárhol éljek, nekem az a fontos, hogy mindig a feleségemmel együtt legyek és ott érezzük jól magunkat, ahol éppen vagyunk. Most is lenne három országból is ajánlatom, de nem érdekelnek, mert 2021 végéig Szingapúrhoz köt a szerződésem.

jochapress/Jocha Károly

Olimpiai, világ- és Európa-bajnokok az Asztalitenisz Világnapján

Az elmúlt hétvégén az Asztalitenisz Világnapja alkalmából Magyarországon közel 40 településen tartottak bemutató mérkőzéseket, rendhagyó versenyeket. A központi eseményen, a budapesti Ormai László Asztalitenisz Csarnokban részt vett Kőbán Rita, Storcz Botond, valamint az olimpiai ezüstérmes párbajtőröző, Imre Géza is.

ping-pong nap
Hír

Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke a magyar szövetség honlapjának elmondta: az asztalitenisznek külön varázsa van, és ezt a világnap is bizonyította.

“Anno sportgimnáziumba jártam. Hatalmas pingpongcsatákat vívtunk. Ez a játék magával ragadja az embert” – fogalmazott a MOB elnöke.

Nátrán Roland, a magyar szövetség elnöke a Világnapon tapasztalt nagy érdeklődés kapcsán elégedetten nyilatkozott.

“Fantasztikus azt látni, hogy ez a mozgásforma kicsiket és nagyokat ugyanúgy megmozgat, mint más sportágból érkezőket. Külön öröm, hogy olimpiai, világ- és Európa-bajnokok is kilátogattak a rendezvényre” – mondta a sportvezető.

Az eseményen az 1979-ben világbajnoki címet szerző magyar férfi asztalitenisz válogatott tagjai, vagyis Klampár Tibor, Jónyer István és Gergely Gábor is játszott.

Az Asztalitenisz Világnapja magyar kezdeményezés, az alapötlet Aranyosi Pétertől, a férfiválogatott szövetségi kapitányától származik. Az eseményt 2015 óta rendezik meg, a szervezők célja az, hogy népszerűsítsék a sportágat.

Idén az április 18-én kezdődő budapesti világbajnokság jegyében bonyolították le az Asztalitenisz Világnapját. A központi eseményen Imre Géza a júliusi budapesti vívó-világbajnokságot-, Kőbán Rita és Storcz Botond pedig az augusztusi, szegedi NKM olimpiai kvalifikációs kajak-kenu világbajnokságot népszerűsítette.

Az idén is megszületik a varázslat a Balatonon

Lángossal vagy anélkül, ezen a nyáron ismét rajthoz állhatnak a vízi sportok kedvelői a magyar tenger déli partján, ahol tavaly is kiváló volt a hangulat. A 2019-es Balaton-átevezésre már várjuk a nevezéseket.

Hír

Kajakban, kenuban, SUP hátán vagy épp sárkányhajóban lapátolva is megtehető majd a közel 10 km-es táv, azon a vitorlásokból összeállított vízi folyosón keresztül, amely a déli partról vezet át Badacsonyba és vissza. A Magyar Kajak-Kenu Szövetség által először megrendezett, 2018-as hagyományteremtő esemény sikere nyomán már javában zajlanak az idei program szervezési munkálatai. A július 6-án Fonyódról induló szabadidős regatta célja továbbra is az, hogy széles közönség számára kínáljon biztonságos lehetőséget egy igazán élményszámba menő sportteljesítményhez. Az élményfaktor fokozása érdekében, valamint, hogy a lebonyolítás még gördülékenyebb lehessen, néhány újítással is előrukkolnak majd a szervezők.

– Szeretnénk egész napos programot nyújtani a résztvevőknek, hogy ne csak a vízen, hanem a táv teljesítése után a parton is szórakozási lehetőségek várják a Fonyódra érkezőket – mondta Berényi Péter szervezési igazgató. – Fontosnak tartjuk a nevezési rendszer megreformálását is,

mindenképp egyszerűbb lesz a tavalyinál.

De módosításokat tervezünk a díjazás tekintetében és a vízi út kialakításában is, hogy a fordulók jobban beláthatóak legyenek.”

Tavaly a 746 hajóegység nevezésével minden elképzelést felülmúlt a jelentkezők száma. “Teljesen reális az az elképzelés, hogy még többen vesznek majd részt a programon – folytatta Berányi Péter. – Ez egy szabadidős verseny, és tavaly rengetegen jöttek úgy is, hogy reggel felkeltek, gondoltak egyet, és beneveztek. Tavaly nem reméltük, hogy ennyi érdeklődő, illetve induló lesz, de erre számítva, idén a megközelítést, közlekedést illetve a parkolást is szeretnénk megkönnyíteni a résztvevők számára.”

Az idén még gördülékenyebb lesz a nevezés

Bár a sajátos körülmények közt való evezést a nagyközönség számára hozták létre, jó néhány aktív sportoló és egykori bajnok is hajóba szállt a tavalyi megmérettetésen, és terveik szerint az idei programot sem hagyják ki.

“Számomra azért is volt meghatározó élmény, mert öt év után térdeltem újra kenuba –mesélte Csabai Edvin 17-szeres maratoni kenuvilágbajnok.

De maga a hely is hozzájárult a varázslathoz,

hiszen bár sokféle vízen versenyeztünk már, a Balaton ebből a szempontból még „szürke foltnak számított. Fantasztikus volt az is, hogy mi, öreg csontok csapathajóban, hetes kenuban tettük meg a távot és megtapasztalhattuk, hogy nem kopott meg az érzés.  Visszafelé már résztávoztunk is.”

Storcz Botond sárkányhajóban, az Olimpiai Ötpróba részeként teljesítette a kihívást, mondhatni, maradéktalanul, noha a lángosevés kimaradt. “Az élmény attól is egyedi, hogy normálisan nem engedélyezett így átkelni a Balatonon, és én nagyon élveztem, hogy most olyan perspektívából is megtapasztalhattam a tavat, ahonnan egyébként nem. Talán az a legfontosabb, hogy ez egy mindenki által teljesíthető verseny, ugyanakkor van sportértéke. Lángossal, meg anélkül is” – mondta az olimpiai bajnok korábbi kajakos.

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség várja a nevezéseket ide kattintva, valamint érdemes lesz követni az esemény Facebook-oldalát is friss hírekért.