Mégse

Pályázati felhívás

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség pályázatot hirdet tagszervezetei számára a helyi szinten megvalósítandó új szakmai projektek beindításának, az eddigiek megerősítésének támogatása érdekében.

Hír
  1. A pályázat célja

Az elfogadott tagszervezeti támogatási rendszerben a normatív támogatáson túl, a tagszervezetek számára a saját sportági stratégiájuk megvalósítása szempontjából kiemelt fontosságú projektek létrejöttét ösztönözze, melyek összhangban állnak a Szövetség stratégiai célkitűzéseivel. Ennek megvalósítása érdekében az MKKSZ pályázatot hirdet a tagszervezetek számára, mely segítheti a klubokban az új sportszakmai projektek beindítását, illetve az eddigiek megerősítését.

  1. Projektlehetőségek
  • a kenu szakág erősítése,
  • a hazai szlalom szakág utánpótlás nevelésének beindítása,
  • korai sportág-specifikus érzékenyítés, toborzás,
  • a parakenu szakág támogatása,
  • a képzési és továbbképzési rendszerek fejlesztése,
  • az olimpia szellemében a nemek közötti egyenlőség javítása, a női szakágak erősítése,
  • a szabadidősport erősítésén keresztül a klubok önfenntartó képességének javítása,
  • a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek integrálása a kajak-kenu sportba,
  • általános sportágfejlesztés (különösen indokolt esetben).
  1. A pályázaton részt vehetnek a Magyar Kajak-Kenu Szövetség azon tagszervezetei,
  • amelyek legalább 2017. július 1-óta tagja az MKKSZ-nek,
  • amelyek normatív tagszervezeti támogatása nem haladta meg 2017-ben és 2018-ban a 10 millió forintot, illetve nem tartoznak a kiemelt fővárosi egyesületek közé,
  • amelyeknek nincs az MKKSZ és a Canoe Kft. felé lejárt tartozása, 
  • amelyek az MKKSZ-től korábban kapott támogatásokat a támogatási szerződésnek megfelelően használták fel és a támogatásokkal határidőben elszámoltak.
  1. A támogatás formája és mértéke
  • a rendelkezésre álló forrás (pályázati keret): 20.000.000,- forint,
  • a támogatás formája: vissza nem térítendő,
  • az elnyerhető támogatás összegének felső határa 1.000.000,- forint.

A nyertes pályázókkal a Szövetség támogatási szerződést köt, amelyet a Szövetség – a szerződéskötéshez szükséges dokumentumok benyújtása esetén – megküld a tagszervezetnek. 

Amennyiben a pályázat elbírálásakor megítélt támogatási mértéke nem éri el a pályázatban kért összeget, a szerződés megkötésének feltétele, hogy a pályázó a megítélt támogatásra vonatkozó, az eredeti megvalósítandó céllal azonos, vagy annak egy részére vonatkozó szakmai és költségvetési tervet nyújtson be a szövetség részére.

A projekt támogatására megkötendő s szerződés tartalmazza a program megvalósítása érdekében vállalt feladatokat a pályázó részéről, továbbá részletezi, hogy a biztosított támogatás milyen célokra fordítható, illetve a támogatás elszámolási kötelezettségeit. 

  1. A támogatás felhasználható
  • a programhoz szükséges eszközök biztosítására, beszerzésére, 
  • a programban résztvevő edzők, sportszakemberek, pedagógusok díjazására, maximálisan a megítélt támogatás 30%-áig,
  • marketing költségek elszámolására, 
  • szállítási költség finanszírozására.
  1. Elnyert pályázat esetén a támogatás elszámolásának szakmai feltételei
  • a sportszakmai tervben szereplő célok maradéktalan megvalósítása,
  • a programok megfelelő dokumentálása (részvételi névsor, fotó),
  • a kitűzött célok elérése, a sportszakmai vállalások teljesítése (létszám, aktivitás).
  1. A pályázathoz csatolandó dokumentumok
  • a megvalósítás szakmai terve, amely a 4. pontban részletezett feltételrendszer alapján készült, tartalmazza a pályázó eddigi és a program megvalósításának várható eredményeit is (maximum 3-4 oldal);
  • a megvalósítás költségvetési terve.
  1. A pályázatok elbírálása

A pályázatok elbírálásáról a Szakmai Igazgató javaslata alapján a Magyar Kajak-Kenu Szövetség Elnöksége dönt a pályázati felhívásban megjelölt benyújtási határnaptól számított harminc napon belül. A pályázatok eredményét az MKKSZ hivatalos honlapján közzéteszi, továbbá közvetlenül is értesíti a pályázókat. A tájékoztatás tartalmazza az elutasított pályázatok esetében az elutasítás indoklását, a nyertes pályázóknál a támogatás összegét és a további teendőket.

A pályázó a pályázata benyújtásával hozzájárul az eredmény közzétételéhez.

A bírálat tartalmi szempontjai

értékelési szempontok pontszám
a szervezet tevékenysége, eddigi eredményei hasonló programokban 6
a pályázat kidolgozottsága, áttekinthetősége 9
a költségvetési terv megalapozottsága 6
az elérendő társadalmi hatás 9
a pályázó szervezetre gyakorolt hatása (szervezet fenntarthatósága, különös tekintettel a program fenntartására és bővítésére, önkéntesek bevonására) 12
a pályázat összbenyomása 6
összesen: 48
  1. A pályázatok benyújtásának módja és határideje

A pályázati anyagot jelen kiírásban leírtak szerint postai úton legkésőbb 2018. április 27-én 24:00 óráig kell zárt borítékban, ajánlott küldeményként postára adni, vagy személyesen 2018. április 30-án, 12:00 óráig eljuttatni az alábbi címre:

Magyar Kajak-Kenu Szövetség 1138 Budapest, Latorca u. 2.

Budapest, 2018. április. 3

Doma Gergő
szakmai igazgató

Pályázat Mkksz 2018

Bemutatták a Sport 2018 évkönyvet

A budapesti Larus étteremben hétfőn bemutatták a Sport 2018 évkönyvet. A Magyar Olimpiai Bizottság kiadványát Vékássy Bálint főtitkár és Szöllősi György, a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke méltatta. A könyv szereplői közül részt vett az eseményen Knoch Viktor és Péni István is.

Hír

Vékássy Bálint azt mondta, a sportújságírók családja az olimpiai családhoz tartozik. Emlékeztetett, hogy éppen harminc éve, a szöuli olimpia után jelent meg az első hasonló kötet, akkor Dél-Korea került fókuszba, csakúgy, mint idén, a phjongcshangi téli olimpia kapcsán. „A magyar rövidpályás gyorskorcsolyázók sikere zseniális példája annak, hogy jó sportmenedzsmenttel hogyan lehet egy sportágat a nulláról indulva az olimpiai aranyig elvinni. Ez a sportág ezt 30 év alatt megcsinálta” – mondta a főtitkár. Hozzátette: a sportévkönyv megjelenése a karácsony közeledtét és egyben év végi számvetést is jelent.

Az ifjúsági olimpiáról a sportvezető azt mondta, Buenos Airesben hatványozottan jó volt magyarnak lenni, nagyon összetartó volt a csapat, a sportolók, az edzők szurkoltak egymásnak, remek volt a hangulat. Vékássy Bálint köszönetet mondott az újságíróknak, akik „hóban, fagyban, kánikulában” tudósítanak a sporteseményekről, közvetítve ezeket a szurkolóknak, s azt kívánta: 2019-ben is legyen elég muníció a kötet megalkotásához.

„Örülök, hogy a főtitkár úr családtagként köszöntött minket” – jelentette ki Szöllősi György. A Magyar Sportújságírók Szövetségének (MSÚSZ) elnöke kiemelte, hogy ezt a projektet mindenki a magáénak érzi, sportolóként és szerzőként is nagy megtiszteltetés a sportévkönyv szereplőjének lenni minden évben.

Nagy megtiszteltetés, hogy ebben az esztendőben is szerkesztő csapatunkat bízta meg a Magyar Olimpiai Bizottság a sportévkönyv elkészítésére. Szeretném kiemelni Báthori Zsófiát, aki ennek a kiadványnak a szíve-lelke, Dobos Sándor szerkesztő kollégámat, Keczeli Zoltán művészeti vezetőt, Szalmás Péter képszerkesztőt, Vasvári Ferencet, akik voltaképpen a munkafolyamatok nyári megkezdésétől a nyomdába adásig szinte minden nap hozzátettek valamit ahhoz, hogy megfelelő nívóban készülhessen el a könyv. És természetesen köszönöm minden szerzőnek, legyen szó cikkíróról vagy fotósról, hogy fantasztikus anyagokkal töltötték meg az oldalakat!” – fogalmazott Amler Zoltán, a Sport 2018 főszerkesztője, aki hozzátette: ezúttal is 512 oldalon taglalja a könyv az esztendő történéseit, 36 oldal mellékletben találhatóak meg az eredmények, egymillió karaktert és több mint hatszáz képet tartalmaz a kiadvány.

„Igyekeztünk ezúttal is többfajta műfajú írásokkal megtölteni a könyvet, szubjektív anyagok, glosszák, interjúk teszik teljessé, és természetesen külön kell említeni a sporttörténelmi phjongcshangi diadal feldolgozását. A gyorskoris fiúkkal és az őket felkészítő szakemberekkel kapcsolatos írásokhoz exkluzív fotózást rendeltünk – Baksa Norbert fotóművész szenzációs képeket készített, amelyek nagy örömünkre a főszereplőket is örömmel töltött el” – említetett még Amler Zoltán.

forrás: olimpia.hu

Köszönöm, Ági néni, hogy érmet nyerhettem!

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség hétvégi szakmai konferenciájának gálavacsoráján több évtizedes utánpótlás-nevelői munkájának elismeréseként Csathó Józsefné és Rasztotzky János kapta az első Aranylapát-díjat. Áldozatos munkájuknak köszönhetően rengeteg gyerek tanult meg kajak-kenuzni. A két kiváló szakember szerint az őszinteség, a hitelesség, a felelősségtudat és a sok játék a legfontosabb az utánpótlásnevelésben.

Hír

„Nem a díjért csináljuk, a gyerekkel való foglalkozás komoly önzetlenséget és odaadást igényel. Nem is értem, hogy miért jár nekem azért jutalom, amit szeretek csinálni, és amit szívből csinálok” – értetlenkedett Csathó Józsefné, Ági néni (fenti képen), akivel még a galyatetői átadón beszélgettünk.

„Egyébként én nem is akartam edző lenni. Élversenyzőként azt mondtam magamnak, hogy soha nem leszek edző, de beleragadtam a sportágba, mint légy a mézbe. Az első igazán megható eset az volt, amikor egy 10 éves tanítványom odajött hozzám egy diákolimpia után, és azt mondta nekem, hogy köszöni, hogy érmet nyerhetett.

Akkor, ott elsírtam magam,

ez volt az a pillanat, amikor megfogott ez a szakma” – mesélte Ági néni.

Rasztotzky János helyett viszont lánya vette át a díjat. „Ott voltam ugyan Galyatetőn, de egy polgármesteri fogadás miatt vissza kellett jönnöm Dunakeszire. Pont az ünnepi vacsorán ültem az asztalnál, amikor a lányom küldte a képet és a hírt. Nagyon meglepődtem, és rendkívül meghatódtam, nem tudtam, hogy díjat fogok kapni, de azonnal koccintottunk is rá egy pezsgővel” – mondta Rasztotzky.

Schmidt Gábor MKKSz-elnök adja át a díjat Rasztotzky János lányának

A Dunakeszin több mint 20 éve dolgozó kiváló szakember fontosnak tartotta megjegyezni, hogy nem egyedül érte el ezt a sikert. „Ugyan az én nevem szerepel a díjon, de feleségemmel, László Gizellával ketten dolgozunk, legalább annyira megérdemli ő is ezt a díjat, mint én. Az egyik első utánpótlásműhely voltunk az országban, nem sokkal Ági néniék után kezdtük el a munkát. Mi csak gyerekekkel foglalkozunk, ugyanis csak az MKKSZ-től és a várostól kapunk támogatást, így felnőtt versenyzőkre nincs sem keretünk, sem pedig erőforrásunk. Egy felnőtt versenyző lefoglal egy teljes edzőt, mi pedig

nem szeretnénk elfordulni, vagy akár egy kis időt is elvenni a gyerekektől.”

Amikor azt kérdeztük a két díjazottól, hogy kikre a legbüszkébbek az eddigi neveltjeikből, egyikük sem nevezett meg senkit.

„Nem mindig a legsikeresebbekre a legbüszkébb az ember – kezdte Ági néni. – Arra is büszke tudok lenni, amikor egy csetlő-botló fióka elkezd kajakozni, és eljut egy szintre. Mindegy, hogy az ifi vb, diákolimpia vagy magyar bajnokság. Az idén például az volt az egyik legnagyobb sikerem, hogy voltak olyan srácaim, akik körbe tudták evezni a Szentendrei szigetet. Sok apró sikerből áll össze ez a szakma, nem lehet egyet kiemelni.”

Csathó Józsefné , Ági néni az Aranylapát-díjjal

„Sok nevet mondhatnék, de nem tudok kiemelni egy vagy két gyereket, az összesre nagyon büszke vagyok – kezdte Rasztotzky János, akinek a kezei alatt többek között Hagymási Réka és Lucz Dóra is megfordult. – Nagyon sok részsikert érünk el, mindenkire más miatt vagyok büszke. Az akarat, a hozzáállás, a győzni akarás, mindenkinél más és más emelhető ki. Van olyan, akinek egy ifi vb-arany a nagy siker, van, akinek egy országos bajnokság bajnoki cím, de van, akinél már az is hatalmas eredmény, ha megnyeri a Dunakanyar-versenyt – ez az egyéni képességektől függ.”

Arra a kérdésre, hogy mivel lehet megfogni, és a telepen tartani a gyerekeket, Rasztotzky így felelt:

„Játékkal, játékkal és játékkal.

Mi hosszú távon gondolkozunk, nincs nálunk eredménykényszer, de versenycentrikusak vagyunk, nem véletlen, hogy nagyon sok olyan gyerek van a válogatottban, aki Dunakesziről indult. Itt fokozatosan terheljük őket, először lejönnek, és végignézik az edzést, a következő alkalommal már edzenek is, és szépen folyamatosan csepegtetjük beléjük ezt a sportot. A legfontosabb pedig, hogy mindezt játékos módon tegyük!”

Rasztotzky János három tanítványával

Csathó Józsefné szerint a hitelesség, az őszinteség és a felelősségtudat a legfontosabb. „Akkor vagyunk hitelesek a gyerek szemében, ha érzi rajtunk, hogy szeretjük ezt a sportot. Az őszinteség pedig segít abban, hogy megtaláljuk a közös hangot.

A legfontosabb azonban a felelősségtudat kialakítása.

A víz egy veszélyes közeg, és a gyereknek meg kell tanulnia vigyáznia saját magára és a környezetére is. Ami a versenyzést illeti, nem kell feltétlenül mindenkinek jól teljesítenie, nekünk az a dolgunk, hogy megszerettessük velük ezt a sportot.”