A szövetség vezetése tavaly határozott arról, hogy új szervezeti felépítés alapján irányít. Hat régióra osztotta a sportágat, regionális irodákat hozott létre, amelyek helyi szinten szervezik és képviselik a sportág ügyeit, érdekeit. Mi az első év tapasztalata?
Hogy jó döntés született, amikor a közgyűlés megszavazta ezt a rendszert – mondta Kadler Gusztáv, a regionális működésért felelős alelnök. – Hat régió, a budapesti, a Dunakanyar, az Alsó-Duna és Dél-Nyugat Magyarország, a Felső-Duna és Észak-Nyugat Magyarország, az Alsó-Tisza és Körösök, valamint a Felső-Tisza régió. Ezzel a döntéssel közelebb kerültek az adott térségben található klubok, amelyek közösen segítik egymás működését, közös feladatokat és célokat fogalmaznak meg, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség alapszabályában elfogadott stratégia mintájára tartalommal töltik meg a saját működésüket.
Melyek ezek a tartalmak?
Kialakultak régiós válogatottak, időről időre szerveznek régiós edzőtáborokat, helyi szinten közös versenyeket, továbbképzéseket és részt vesznek a VíziVándor programban is. A régiós szervezetek együtt döntenek a térséget érintő különböző fejlesztésekről és arról is, hogyan használják fel a szövetségből érkező anyagi forrásokat. A lényege ennek a döntésnek, hogy a szövetség nagyobb önállóságot biztosít helyi szinten a kluboknak. Főként azért, mert a saját területükön, a saját közösségeikben ők tudják jobban megszólítani az embereket, képviselni akár önkormányzati, iskolai szinten vagy a szponzorok előtt a sportágat. A mi érdekünk, hogy a sportágban dolgozók minél közelebb kerüljenek a forrásokhoz, s ezeket a forrásokat a helyi döntéshozók a saját céljaik, igényeik szerint használják fel úgy, hogy közben a sportág fejlesztését szolgálják.
Ez egyfajta elengedés, ugyanakkor a szövetség részéről szükség van bizonyos kontrollra is.
Így van. Ezért dolgoznak a régiós irodáinkon régiós titkárok, akik napi szinten tartják a kapcsolatot Doma Gergő szakmai igazgatóval, aki oroszlánrészt vállalt ebből a munkából. Ugyanakkor az elnökségben jelen vannak a régiók képviselői is, tehát megvan a visszacsatolás a sportág vezetése felé. A lényeg, hogy ezek a szervezetek nagyobb hatáskörrel, nagyobb képviselettel rendelkeznek idéntől, kialakult az átjárhatóság a klubok között, s létrejött egyfajta közös gondolkodás, ami egyértelműen a sportág érdekeit szolgálja. Hadd mondjak pár példát. Vannak olyan régiók, amelyekben megtalálhatóak olyan klubok, ahol erősebb a kenus szakág. A szövetség egyik fő sportszakmai koncepciója a kenu szakág megerősítése és ezek az egyesületek segítséget próbálnak nyújtani ahhoz, hogy nem csak a térségben, de az országban is előrelépés jöjjön létre. Egy másik remek példa a VíziVándor program. A régiók felismerték, hogy az utánpótlás bázis szélesítésére milyen lehetőségek rejlenek ebben a projektben, van olyan régió, amely példának okáért felvette a kapcsolatot a regionális oktatási központtal és nyolcvan iskolát hívott meg egy őszi VíziVándor előadásra. Összességében jó látni és segíteni az adott területek törekvéseit, és bár még megvannak a gyerekhibái ennek a régiós koncepciónak, hosszú távon óriási fejlődést jelenthet a sportágnak.
