Mégse

Nyolcévesen kerekesszékbe került, 16 évesen Európa-bajnok lett

Kiss Péter idén májusban csodát tett, amikor élete első felnőtt parakajak Európa-bajnokságán a riói paralimpia első három helyezettjét és az aktuális világbajnokot is megverve aranyérmet nyert KL1-ers kategóriában. De hogy jutott el idáig a még mindig csak 16 éves sportoló?

Hír

Nyolcéves korában egy vírusfertőzés miatt kényszerült kerekesszékbe. „Hirtelen jött egy betegség megfázással, 41-42 fokos lázzal – mesélte Kiss Péter az M2 Petőfi TV-nek. – Kezdtem érezni, hogy nem vagyok a helyzet magaslatán, elkezdett zsibbadni a talpam és gyengülni az izomzatom. A háziorvos azt mondta, hogy pihenjek egy hetet és jobb lesz, a vírus addig dolgozott. Utána ölbe kellett bevinnie édesanyámnak. A pécsi Gyermekklinikára mentünk, ahol

diagnosztizálták a Guillain-Barre-szindrómát.”

Kiss Péter ezt követően Budapestre került a Mozgásjavító Általános Iskolába, ahol találkozott Pruzsina Istvánnal, aki az ott tanuló diákoknak biztosít sportolási lehetőséget.

„A betegségem előtt csak futottam és fociztam, futni nagyon szerettem. A betegségem által egy kicsit elhagytam magam, majd mondták, hogy kezdjek el úszni. Akkor látták, hogy tehetségem is van hozzá, majd leküldtek kajakozni, és kiderült, hogy a 25 méteres medencében egy jó kis túrakajakkal is megyeget az evezés” – mondta Kiss Péter.

Legyőzte az Eb-n a világelitet

„Ügyes gyerek, tehetséges, jó a vízfogása, jó a keringése az úszóedzések miatt. Vegyítettük ezt a kettőt – vette át a szót Pruzsina István. – Látszik rajta, hogy nagyon akarja, nagyon szeretne bizonyítani. Ez az egész együttműködés nem jöhetett volna létre, ha Petya szülei nem bíznak meg bennem, szóval ezt ezúton is nagyon köszönöm nekik, akárcsak a Honvéd kajak-kenu szakosztályának, amely mindenben segíti őt. De köszönettel tartozom Locsmándi Alajos iskolaigazgatónak, aki maximálisan támogatja a parasportot, valamint Szűcs István úszóedzőnek, mert közösen dolgozunk. Amikor nem kajakozik Petya, akkor úszik, és ezt a két programot teljesen össze tudjuk hangolni úgy, hogy

Petya fejlődése legyen szem előtt tartva, ne pedig a különböző edzői érdekek.”

Az Európa-bajnokságon szerzett aranyérme után megnőttek az elvárások Kiss Péter felé, de Pruzsina István igyekszik ezt egészséges keretek között tartani.

„Az elsődleges cél, hogy a válogatók során kijusson a szegedi világbajnokságra, majd ott olimpiai kvótát szerezzen. Ő még az út elején jár, egy kezdő versenyző. Szerintem 2024-re lesz egy érett, kiforrott kajakos.”

Az M2 riportja Dunavarsányból:

Elrajtolt a felkészülés Tokióra

Elindult a felkészülés a jövő évi tokiói olimpiára és paralimpiára, ebből az alkalomból tartott sajtóreggelit csütörtökön a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ). Schmidt Gábor elnök az eseményen azt mondta: öt éremmel, közte legalább két arannyal elégedett lenne a japán fővárosban. A szakvezetés abban bízik, hogy a parásoknak is összejön legalább egy érem, és két pontszerző helyezés a paralimpián.

start!
Hír

A csütörtöki sajtóeseményen az MKKSZ vezetője azzal kezdte, hogy felidézte az augusztusi, szegedi, kvalifikációs világbajnokságot, amelyen rendezőként szerinte az volt a legnagyobb siker, hogy meg tudták tölteni a lelátókat. A viadalon a magyar válogatott a megszerezhető 18-ból 13 kvótát begyűjtött, így, ahogy az elnök fogalmazott, nyugodtan fordulhatnak rá a 2020-as, olimpiai évre, és szeretnék ezúttal is sikerrel venni az akadályokat.

“Már megvannak a felkészülési tervek, a szokásosnál kicsit korábban, ezért köszönet Boros Gergely szakmai igazgatónak és a két szövetségi kapitánynak, s a terveket az elnökség egyhangúlag elfogadta – mondta az elnök. – Nagy menetelés áll előttünk, de

úgy érzem, felkészültünk.”

Schmidt Gábor beszélt arról is, hogy Szeged jövőre valószínűleg ismét gyorsasági világbajnokság házigazdája lesz a nem olimpiai számokban – még várnak a kormánygaranciára -, s a magyar szövetség egy balatoni helyszínnel pályázik a 2021-es SUP-vb rendezési jogára is. Ez utóbbi, dinamikusan fejlődő szakágban az előző hétvégén 1 arany-, 1 ezüst-, és 1 bronzérmet szereztek a magyar csapat tagjai az ICF első ilyen világbajnokságán. A Maty-ér mellett Budapest is világverseny házigazdája lesz 2020-ban, miután – ugyancsak júliusban – Csepelen rendezik majd a maratoni Európa-bajnokságot.

Hüttner Csaba szövetségi kapitány azt mondta, a tavaszi pótkvalifikációs versenyeken szeretnék megszerezni a még hiányzó tokiói kvótákat, erre férfi K-1 200, K-2 1000, C-1 1000 és C-2 1000, valamint női C-1 200 méteren lesz lehetőség. Az európaiak két helyszínen, a racicei kontinentális kvalifikációs regattán (május 6-7.), majd a duisburgi világkupán (május 21-24.), a végső világkvalifikációs viadalon gyűjthetnek még indulási jogokat. A magyarok női kajakban már megszerezték a maximális hat kvótát, férfi kajakban és női kenuban még egy-egy, férfi kenuban pedig három indulási jogot szerezhetnek. A pótkvalifikációs versenyeken csak olyanok gyűjthetnek kvótát, akik eddig még nem szereztek.

A kapitány elárulta, hogy egy héttel a racicei viadal előtt válogatót rendeznek majd, ott dől el, kik szállhatnak harcba Csehországban, majd esetleg Németországban.

A versenyszezon így korán, már áprilisban elkezdődik, a május a pótkvalifikációról szól majd, júniusban pedig következik a romániai Eb, amely jó esélyt kínál a nemzetközi mezőny, a riválisok feltérképezésére.

“Speciális év lesz, várhatóan

a kontinensviadal után kialakul az ötkarikás csapat,

persze elképzelhető, hogy még ezt követően is szükség lesz változtatásokra – mondta Hüttner Csaba. – Ami a kajaknégyeseket illeti, a férfiaknál Racice előtt tartunk egy válogatót K-1 200 és 400 méteren, valamint K-2 500-on, s a legjobban teljesítő nyolc versenyzőből próbáljuk meg kialakítani a legjobb egységet. A női kvartett összeállítása az egyes teljesítmények és a csapathajós alkalmasság alapján fog kialakulni.”

Az MTI kérdésére válaszolva a szakvezető elmondta: adott esetben engedélyezett a duplázás, vagy akár a triplázás is az olimpián – 2016-ban, Rio de Janeiróban Kozák Danuta három számban versenyzett, s mindháromban aranyérmet szerzett -, de feltétel, hogy ez ne menjen az eredményesség rovására. Tokióban újdonság lesz, hogy az egyes és páros számokban akár két egység is képviselhet egy nemzetet, Hüttner Csaba ezzel kapcsolatban is azt mondta, hogy B egységet csak abban az esetben indítanak, ha az nem veszélyezteti az eredményességet, és a lehetőség kihasználása függ majd a kvótaszámtól is.

Weisz Róbert, a paraválogatott kapitánya emlékeztetett, hogy eddig három kvótájuk van a tokiói paralimpiára, ehhez a pótkvalifikációs versenynek számító jövő évi, duisburgi világbajnokságon még szeretnének hozzátenni 1-2 indulási jogot. Szerinte a hazai válogatókon komoly küzdelem várható, főleg a férfi KL-1-es kategóriában, Tokióban pedig az a cél, hogy minden versenyzőjük jusson be a döntőbe, s ott lehetőleg pontszerző helyen végezzen. A paraválogatottal kapcsolatban egy dobogós és további két pontszerző helyben reménykedik a szakvezetés.

Boros Gergely szakmai igazgató kiemelte, hogy idei, helyszíni élményeik alapján jó körülmények várják majd a csapatot a japán fővárosban, bár a magas hőmérséklet és páratartalom valószínűleg mindenkit kihívás elé állít.

“A küldöttségünk hagyományosan nem az olimpiai faluban, hanem egy pályához közeli szállodában lakik majd a verseny ideje alatt, már szervezzük az utazást és a hajók kiszállítását. A csapat első turnusa július 27-én, a második 29-én utazik ki Japánba, az olimpiai versenyek augusztus 3-án kezdődnek” – sorolta a szakember.

Elhangzott még, hogy az MKKSZ továbbra is elkötelezett a doppingellenes harcban, jövőre is elkülönít egy összeget erre a célra, s az olimpiai csapattagoknak – a Magyar Olimpiai Bizottság iránymutatása alapján – legalább négy ellenőrzésen át kell esniük a játékok előtt.

Zsákszámra nyerte az érmeket a magyar kajak-kenu 2019-ben is

Szinte lehetetlen feladatra vállalkoztunk: megpróbáltuk összeszedni, hogy a Magyar Kajak-Kenu Szövetség alá tartozó szakágak mennyi érmet nyertek a különböző világ- és Európa-bajnokságokon 2019-ben. Embertpróbáló küldetés volt, mint egy kajak egyes 1000 méteres vb-döntő.

Hír

Az év legfontosabb eseményét minden kétséget kizáróan Szegeden rendezték, az ICF Olimpiai Kvalifikációs Kajak-Kenu Világbajnokságon nemcsak vb-érmeket, hanem olimpiai kvótákat is osztottak, magyar szempontból ez utóbbi volt a legfontosabb.könye

Nem kezdődött jól a vébé számunkra, hiszen az egyik legnagyobb esélyes Kozák Danuta, Kárász Anna kajak páros hajója könnyebb volt a megengedettnél, így kizárták őket. A női kajak szakág azonban jól reagált a történtekre, és megszerezte mind a hat kvótát, igaz, a hatodik csak a világbajnokság után került „magyar kézbe”. Aranyérmes lett, ezzel négy kvótát zsebelt be a Gazsó Dorka, Medveczky Erika, Csipes Tamara, Bodonyi Dóra négyes, az ötödiket Kozák Danuta az 500 egyesben szerzett bronzérmével gyűjtötte be. A hatodik Lucz Dóra nevéhez fűződik, aki ugyan „csak” hatodik lett 200 egyesben, a világbajnokság után újraosztott indulási jogok közül azonban egy kvóta Magyarországot illette, ezt pedig az újpesti versenyző hatodik helye révén kaptuk meg.

Férfi kajakban is szereztünk öt kvótát, ezek közül talán a legkedvesebb Kopasz Bálinté, aki 22 év után tudott világbajnoki címet nyerni a király számban, 1000 egyesben, itt utoljára Storcz Botond állhatott fel a vb-dobogó legfelső fokára.

Kopasz mellett a Nádas Bence, Tótka Sándor, Birkás Balázs, Kuli István kajak négyes ötödik helyével négy kvótát tett az olimpiai zsákba.

Női kenuban is szereztünk két kvótát, a Balla Virág, Devecseriné Takács Kincső kettős 200-on és 500-on is ezüstérmet nyert, utóbbi számít olimpiai versenyszámnak.

A nem olimpiai versenyszámokban is kiemelkedően szerepeltünk, aranyérmet nyert Csipes Tamara (K-1 1000), Bodonyi Dóra (K-1 5000) és a Hagymási Réka, Medveczky Erika páros (K-2 1000). Ezüstérmes a Hajdu Jonatán, Fekete Ádám kettős (C-2 500) és hatalmas meglepetésre a fiatal Adolf Balázs (K-1 5000), valamint bronzérmes a Balaska Márk, Apagyi Levente egység (K-2 200).

A magyar kajak-kenu válogatott öt arany-, négy ezüst- és három bronzéremmel az éremtábla harmadik helyén végzett Németország és Fehéroroszország mögött. Ami azonban ennél is fontosabb, hogy két arany-, egy ezüst- és egy bronzéremmel megnyertük az olimpiai éremtáblát a két-két aranyéremmel végző Németország, Új-Zéland és Kína előtt, tehát a mieink kétszer annyi érmet szereztek az olimpiai versenyszámokban, mint a legnagyobb riválisok.

A világbajnokság előtt rendezték az Európa Játékokat, amely gyakorlatilag a szakág Európa-bajnokságának felelt meg. Az olimpiai éremtáblázatot itt is megnyertük három arannyal, négy ezüsttel és 42 olimpiai ponttal, összességében pedig négy arannyal és öt ezüsttel zártuk a minszki játékokat. Győzött Kopasz Bálint két számban is (K-1 1000, K-1 5000), a női kajak négyes (Kárász, Kozák, Csipes, Medveczky), valamint a Balla, Devecseriné kenu kettős. Ezüstérmes lett Birkás Balázs (K-1 200), Kozák Danuta (K-1 200, K-1 500), Bodonyi Dóra (K-1 5000) és a Kárász, Kozák duó (K-2 500).

A 2019-es korosztályos világesemények is azt mutatták, hogy nincs okunk aggódni az utánpótlás terén, hiszen a világ- és Európa-bajnokságon is taroltak a magyarok – amely persze nem jelenti azt, hogy hátra lehet dőlni, de azt levonhatjuk következésképp, hogy továbbra is nagyon jó úton halad a gyorsasági szakágunk.

A magyar válogatott úgy zsebelt be két arany-, négy ezüst- és két bronzérmet az ifjúsági és U23-as Európa-bajnokságon Racicében, hogy nagyrészt B csapattal vett részt. Sok számban nem a válogatók győztesei indultak, hogy minél több fiatal versenyzőnk tudjon nemzetközi rutint szerezni.

Az első vonalunk erre rátett egy komoly lapáttal Romániában, ahol augusztus elején rendezték ugyanennek a két korosztálynak a világbajnokságát. Nem kevesebb, mint tíz (!) alkalommal játszották le a magyar Himnuszt az eredményhirdetéseknél, emellett nyertünk még hat ezüst- és öt bronzérmet is, ezzel a szenzációs teljesítménnyel pedig toronymagasan végeztünk az éremtábla élén.

Az Olimpiai Reménységek Versenye is minden várakozást felülmúlt magyar szempontból. A serdülő korú versenyzőknek (15, 16, 17 éveseknek) nem rendeznek hivatalosan világbajnokságot, de mivel az ORV-re a világ minden tájáról, 36 országból érkeztek versenyzők, így gyakorlatilag ez számít a korosztály legrangosabb eseményének.

A mieinktől néhány meghatározó versenyző hiányzott a 17 éves korosztályban, de ez egyáltalán nem látszódott az eredményeken. Összességében közel 50 érmet: 16 aranyat, 17 ezüstöt és 15 bronzot nyertek fiatal tehetségeink Pozsonyban, ezzel a fantasztikus teljesítménnyel a magyar csapat az éremtáblázat élén végzett, és megnyerte a pontversenyt is.

A paraszakágba az idén berobbant egy őstehetség, Kiss Péter, aki élete első Európa-bajnokságán egyből aranyérmet nyert a KL1-es kategóriában úgy, hogy a kontinenstornán ott volt a riói olimpiai első három helyezettje, valamint az aktuális világbajnok is. A mindössze 16 éves magyar sportoló csupán egy éve kezdett el komolyan kajakozni, előtte paraúszó volt, ennek ellenére a szegedi világbajnokságra már a szám legnagyobb esélyeseként érkezett. A teher nem nyomta agyon, és az Eb-címe mellé begyűjtött egy vb-aranyat is, és nem mellékesen olimpiai kvótát szerzett Tokióba (összesen három kvótát gyűjtöttünk be Szegeden). Kiss Péter vb-győzelme volt a magyar paraszakág történetének első világbajnoki címe.

Ahogyan megszokhattuk, a maraton szakág is alaposan kitett magáért (2019-ben is). A júliusi, ifjúsági, U23-as és felnőtt Európa-bajnokságon lerakta a sikeres vb-szereplés alapjait, hiszen kilenc arany-, hat ezüst- és nyolc bronzéremmel megközelíteni sem tudták más nemzetek a magyar válogatottat. Pedig a tomboló nyár kellős közepén, pokoli melegben, nem egyszer 40 fokban kellett embertpróbáló teljesítményt nyújtaniuk versenyzőinknek Franciaországban. A záróünnepségen küldöttségünk megkapta az ECA zászlóját, hiszen jövőre hazánkban rendezik az Európa-bajnokságot.

Az év végén, októberben következett a világbajnokság Kínában, ahol a körülmények már jóval emberibbek voltak – már ami az időjárást illeti. Az ifjúsági, U23-as és felnőtt magyar versenyzők gyakorlatilag lemásolták az Európa-bajnokságon elért eredményeket, pedig itt jóval népesebb és komolyabb volt a mezőny, mint az Eb-n. Ugyanúgy kilenc aranyéremmel zártak a mieink, emellé hét ezüstöt és öt bronzot gyűjtöttek még össze. A magyar válogatott egészen elképesztő teljesítményt nyújtva, 21 érmet nyert Kínában, ezzel toronymagasan az éremtábla élén végzett, a második legeredményesebb nemzet, Spanyolország “csupán” tíz érmet szerzett. Ami a felnőtteket illeti: három arany-, három ezüst- és két bronzérem a mérleg, amely szintén egyedülálló teljesítmény.

A maratonistáknál Kiszli Vanda a vébén a rövidkörös és az egyéni versenyt is megnyerte, így utóbbi számban megvédte címét, míg női párosban Czéllai-Vörös Zsófia minden idők legjobb maratonista kajakosával, Csay Renátával tudott a dobogó legfelső fokára állni. A 42 éves klasszisnak ez volt a huszadik vb-aranya, nála többet senki nem szerzett ebben a sportágban.

A szlalom szakág vezetőjeként Storcz Botond elmondta, hogy a négy világbajnokságon rajthoz álló sportolóknak ugyan nem jött össze a kvótaszerzés, de női kenuban Schmid Juliának erre lehet esélye jövő tavasszal, míg a még ifjúsági korú Rácz Koppány nagyon szépen fejlődik, és az utánpótlás korosztályban már jegyzett versenyző. A korábbi olimpiai bajnok kajakos szerint látszik, hogy a magyar versenyzők már felvették a rendkívül kiegyensúlyozott és népes nemzetközi mezőny ritmusát, de komoly előrelépésre csak akkor lehet számítani, ha lesz Magyarországon szlalom pálya, és a szakág fejlesztését az alapoknál, kezdő gyerekekkel lehet elkezdeni.

A sárkányhajósok az Európa-bajnokságon 26 érmet nyertek, közte 11 aranyat, a kijevi világbajnokságot pedig a Römi KKSK három arany-, kettő ezüst- és öt bronzéremmel zárta. 2006 óta nem rendeztek olyan sárkányhajó-világbajnokságot, amelyről ne tértünk volna haza aranyéremmel (részletek itt).

A szezon lezárásaként SUP-osaink bebizonyították, hogy noha Magyarországon még gyerekcipőben jár a sportág, de legyen szó bármilyen vizes sportágról, kiemelkedőt tudnak nyújtani a magyarok. A kínai világbajnokságon Horváth Noémi arany-, Hasulyó Bruno ezüst-, Hasulyó Dániel pedig bronzérmet nyert.

Hogy jövőre, a tokiói olimpia szellemében sikerül-e a 2019-es évet is túlszárnyalni, az egyelőre kérdéses, de az biztos, hogy 2020-ban is bízhatunk abban, hogy a magyar kajak-kenusok minden világversenyen renegeteg örömteli pillanatot fognak szerezni a magyar szurkolóknak.