Mégse

Nem kell világbajnoknak lenni

Ádám Krisztián egy általános iskolában és egy gimnáziumban tanít földrajzot és testnevelést, délutánonként pedig a nagymarosi kajakpólós műhelyben próbálja megszerettetni a vízi életet a gyerekekkel. Eddig önköltségen jártak külföldre, versenyekre, de rövidesen belépteti az egyesületet a Magyar Kajak-Kenu Szövetségbe, amely segíteni próbálja a sportág egyik magyarországi fellegvárának működését.

Hír

Ádám Krisztián a 90-es évek második felében kajakpólózott Nagymaroson, majd 2010 környékén újraéledt a gondolat a fejében, hogy meg kellene ismertetni a gyerekekkel a sportágat, ezért létrehozott egy kajakpóló műhelyt.

„Zebegényben és Szobon tanítok általános iskolában és gimnáziumban, így a délutáni edzésekkel tökéletesen lefedi egymást a tanítás és a kajakpóló – kezdte a földrajz, testnevelés szakos tanár. – Mintegy 35 gyerek van nálam, 8-tól 16 éves korig, ekkora utánpótlásbázis csak Oroszlányban van, de épített kajakpóló-pályát is csak Nagymaroson, Oroszlányban és Szegeden találni.”

Télen Zebegényben van heti két tornatermi edzésük kedden és csütörtökön, hétvégén pedig Vácon készülnek az uszodában, itt a felnőttek is csatlakozni szoktak hozzájuk. „Mivel tanár vagyok, nyáron több a szabadidőm, ezért ilyenkor napi négy edzést is tartok a különböző korosztályoknak és nyári táborokat is szervezek a gyerekeknek, de egyébként évközben is igyekszünk többször együtt túrázni.”

A nagymarosi klub egy önálló egyesület, amely minden évben rendez egy versenyt, azt támogatja az önkormányzat. Ezen felül kaptak a nagymarosi kajakpólósok egy kis épületet, ahol konditermet, öltözőt és vizes blokkot építettek ki, biztosítottak számukra a hajótárolásra egy hangárt, illetve, ha versenyre utaznak, akkor egy kilencszemélyes kisbuszt kapnak az önkormányzattól. Minden mást, így a külföldi versenyeken való részvételt is saját erőből állják. Ádám Krisztián nevezi őket, lefoglalja a szállást, intézi az utazást, kiszámolja, hogy mi mennyibe fog kerülni, majd elosztja annyi felé, amennyien utaznak, így önköltségen vesznek részt a gyerekek a versenyeken. Ez azonban rövidesen változhat, hiszen a Magyar Kajak-Kenu Szövetség is a támogatásáról biztosította a nagymarosi kajakműhelyt.

„A szövetség részéről Doma Gergő és Vaskuti István is járt nálunk, de Patyi Melindával is tartom a kapcsolatot, ők biztosítottak arról, hogy kapunk tőlük valamilyen segítséget. Az egyesületünket be fogom léptetni a Magyar Kajak-Kenu Szövetségbe, igazolt versenyzőink lesznek. Ezúton is köszönjük az MKKSZ-nek, hogy ilyen pozitívan állnak hozzánk” – mondta Ádám Krisztián.

A nagymarosiak szinte csak külföldön találnak maguknak ellenfelet, leszámítva az országos bajnokságot, amelyet az idén június 30-án és július 1-jén, most először Nagymaroson rendeznek meg. Egy évben többször is elutaznak külföldre. „Nemrég voltunk Észak-Írországban egy versenyen, ahol az U16-os korosztállyal egy 16 csapatos tornán, a harmadik helyen végeztünk. Áprilisban megyünk Triesztbe, és az idén Németországban, Essenben lesz a legkomolyabb versenyünk, ott kiderül, hogy hova tartozunk világszinten.”

És, hogy mi a célja Ádám Krisztiánnak? „Nem kell, hogy bárkinek legyen vízilabdás vagy kajakos múltja, sőt, még lehet, hogy hosszabb távon jobb is, ha nincs, mert a régi berögződéseket nehéz átformálni. Bárki lejöhet hozzánk, aki tud úszni, minden másra megtanítom én. Azt szeretném, hogy minél több gyerek mozogjon, hogy minél többen megszeressék ezt a sportot és a vízi életet. Az eredmény nálunk másodlagos.”

Megnyílt az MKKSZ sportegészségügyi központja

Prof. Dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere adta át a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) sportegészségügyi és diagnosztikai központját, amely a néhány hetes tesztüzem után hivatalosan is megnyitotta kapuit.

Lifelike
Hír

Az ebből az alkalomból tartott hétfői ünnepségen Kásler Miklós úgy fogalmazott: az ép testben ép lélek megközelítés jelenleg is az emberi lét egyik alapját jelenti. Hangsúlyozta: a sport nemcsak a testet, hanem a lelket is erősíti, fegyelemre, a társak megbecsülésére, nemes versengésre nevel. Hozzátette: igazi öröm számára, hogy ebben a központban a versenyzők egészségileg biztonságban lehetnek, s űzhetik ezt, a magyar identitás részévé vált nagyon szép, nagyon izgalmas és nagyon nemes sportágat, a kajak-kenut.

Török Krisztina, Kásler Miklós, Schmidt Gábor

“Kívánom önöknek, hogy ennek a diagnosztikai központnak a birtokában duplázzák meg ezt a listát, amely itt van mögöttem” – utalt a miniszter örökös bajnokok falára, amelyen az olimpiai aranyérmes és a legalább öt világbajnoki címet szerzett kajakosok, illetve kenusok neve olvasható.

az ötletből nagyon rövid idő alatt valóság lett

Schmidt Gábor, az MKKSZ elnöke emlékeztetett: elődje, Baráth Etele, az MKKSZ közgyűlésének jelenlegi elnöke vetette fel a sportágspecifikus központ létesítésének gondolatát 2016-ban, s az ötletből nagyon rövid idő alatt valóság lett. A központ célja, hogy új, hosszú távú sportegészségügyi hátteret biztosítson a tehetségkiválasztás területén, valamint a profi és amatőr sportolóknak a magas szintű teljesítmény elérése érdekében.

Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere és Schmidt Gábor, az MKKSZ elnöke

“Itt vagyunk a tokiói felkészülés felénél, és a magyar kormány támogatásának köszönhetően, amit ezúton is köszönök, elkészült a sportegészségügyi és diagnosztikai központ. A próbaüzem során már sok versenyző igénybe vette a szolgáltatásokat, zajlanak a felmérések” – mondta Schmidt Gábor. Szerinte ezzel megvalósul, hogy még az eddigieknél is professzionálisabb háttér legyen a kajak-kenu sport mögött.

“Ez segítheti azt, hogy továbbra is ott tudjunk maradni a világ élvonalában” – jelentette ki az MKKSZ elnöke.

Schmidt Gábor arról is beszélt, hogy a beruházás kormányzati támogatásból, 1,9 milliárd forintból valósul meg, s a most átadott, 550 négyzetméteres sportegészségügyi és diagnosztikai központ után még a Kolonics György Vízisportközpontban is tervezik a hasonló fejlesztést, az várhatóan jövő év végén készül majd el.

Török Krisztina, a Lifelike sportegészségügyi központ igazgatója

Török Krisztina, a központ igazgatója úgy fogalmazott: a centrumnak két fő célja van, az egyik a teljesítménymaximalizálás, a másik pedig a tehetségek korai felfedezése és menedzselése.

A hétfői ünnepségen megjelent Kovács Katalin és Storcz Botond, valamint a még aktív, ötszörös olimpiai aranyérmes Kozák Danuta is. Utóbbi elárulta: még nem nagyon ismeri a központot, eddig csak egy vérvételen járt ott, de ahogy fogalmazott, nagyon profi, nagyszerű környezetben található, s biztos abban, hogy segíteni fogja az ő és társai felkészülését.

Schmidt Gábor, Kásler Miklós, Török Krisztina, Kovács Katalin, Storcz Botond, Kozák Danuta

A háromszoros olimpiai bajnok Kovács Katalin azt mondta, sajnálja, hogy az ő pályafutása alatt még nem állt ennyire komoly sportágspecifikus diagnosztikai háttér a versenyzők rendelkezésére, ugyanakkor biztos benne, hogy a most megnyilt központ segítségével hatékonyabbá vállhat a válogatott tagjainak felkészülése. Hüttner Csaba szövetségi kapitány pedig arról beszélt, hogy a központ elhelyezkedése kiváló, hiszen a közelben több nagy klub működik, a válogatott tagjai pedig azzal is rengeteg időt spórolhatnak meg, hogy a különböző vizsgálatok, rehabilitációs kezelések és felméréseket egy helyen állnak rendelkezésre az új központban.

“A Tokió A-keret tagjai, vagyis azok a sportolók, akik idén kvótaszerző helyen végeztek a világbajnokságon, ráadásul teljesen ingyen használhatják a központ összes szolgáltatását, ami komoly előnyt jelenthet és hatékonyabbá teheti a közvetlen olimpiai felkészülést” – tette hozzá a felnőtt kapitány.

forrás: MTI

Bemutatták a Sport 2018 évkönyvet

A budapesti Larus étteremben hétfőn bemutatták a Sport 2018 évkönyvet. A Magyar Olimpiai Bizottság kiadványát Vékássy Bálint főtitkár és Szöllősi György, a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke méltatta. A könyv szereplői közül részt vett az eseményen Knoch Viktor és Péni István is.

Hír

Vékássy Bálint azt mondta, a sportújságírók családja az olimpiai családhoz tartozik. Emlékeztetett, hogy éppen harminc éve, a szöuli olimpia után jelent meg az első hasonló kötet, akkor Dél-Korea került fókuszba, csakúgy, mint idén, a phjongcshangi téli olimpia kapcsán. „A magyar rövidpályás gyorskorcsolyázók sikere zseniális példája annak, hogy jó sportmenedzsmenttel hogyan lehet egy sportágat a nulláról indulva az olimpiai aranyig elvinni. Ez a sportág ezt 30 év alatt megcsinálta” – mondta a főtitkár. Hozzátette: a sportévkönyv megjelenése a karácsony közeledtét és egyben év végi számvetést is jelent.

Az ifjúsági olimpiáról a sportvezető azt mondta, Buenos Airesben hatványozottan jó volt magyarnak lenni, nagyon összetartó volt a csapat, a sportolók, az edzők szurkoltak egymásnak, remek volt a hangulat. Vékássy Bálint köszönetet mondott az újságíróknak, akik „hóban, fagyban, kánikulában” tudósítanak a sporteseményekről, közvetítve ezeket a szurkolóknak, s azt kívánta: 2019-ben is legyen elég muníció a kötet megalkotásához.

„Örülök, hogy a főtitkár úr családtagként köszöntött minket” – jelentette ki Szöllősi György. A Magyar Sportújságírók Szövetségének (MSÚSZ) elnöke kiemelte, hogy ezt a projektet mindenki a magáénak érzi, sportolóként és szerzőként is nagy megtiszteltetés a sportévkönyv szereplőjének lenni minden évben.

Nagy megtiszteltetés, hogy ebben az esztendőben is szerkesztő csapatunkat bízta meg a Magyar Olimpiai Bizottság a sportévkönyv elkészítésére. Szeretném kiemelni Báthori Zsófiát, aki ennek a kiadványnak a szíve-lelke, Dobos Sándor szerkesztő kollégámat, Keczeli Zoltán művészeti vezetőt, Szalmás Péter képszerkesztőt, Vasvári Ferencet, akik voltaképpen a munkafolyamatok nyári megkezdésétől a nyomdába adásig szinte minden nap hozzátettek valamit ahhoz, hogy megfelelő nívóban készülhessen el a könyv. És természetesen köszönöm minden szerzőnek, legyen szó cikkíróról vagy fotósról, hogy fantasztikus anyagokkal töltötték meg az oldalakat!” – fogalmazott Amler Zoltán, a Sport 2018 főszerkesztője, aki hozzátette: ezúttal is 512 oldalon taglalja a könyv az esztendő történéseit, 36 oldal mellékletben találhatóak meg az eredmények, egymillió karaktert és több mint hatszáz képet tartalmaz a kiadvány.

„Igyekeztünk ezúttal is többfajta műfajú írásokkal megtölteni a könyvet, szubjektív anyagok, glosszák, interjúk teszik teljessé, és természetesen külön kell említeni a sporttörténelmi phjongcshangi diadal feldolgozását. A gyorskoris fiúkkal és az őket felkészítő szakemberekkel kapcsolatos írásokhoz exkluzív fotózást rendeltünk – Baksa Norbert fotóművész szenzációs képeket készített, amelyek nagy örömünkre a főszereplőket is örömmel töltött el” – említetett még Amler Zoltán.

forrás: olimpia.hu