Mégse

Nem az a rinyálós típus – interjú Kiss Ádám edzőjével

Maraton világbajnoki ezüstérmes kajakosból lett autókereskedő, majd utánpótlásedző. László Csaba második apja Kiss Ádámnak, aki ifjúsági olimpiát nyert Buenos Airesben. Pedig a 16 éves kajakos messze volt a csúcsformától Argentínában, egy szerelmi bánat is visszavetette, a kiesés szélén is állt az olimpián, de edzője, aki nyolc éves kora óta foglalkozik vele, tudta, hogy mikor mit kell mondani neki. Interjú László Csabával.

Hír

Hogyan mutatkozna be három bővített mondatban?
Ha jól számolom, 45 éve vagyok benne a sportágban. Versenyzőként a maraton világbajnoki ezüstérem volt a legkiemelkedőbb eredményem, majd a visszavonulásom után tíz évig autókereskedő voltam, igaz, akkor is szinte minden nap lementem evezni. Utánpótlásedzőként kilenc éve dolgozom, Vácon kezdtem, és azóta is itt vagyok. Tanítványaim számtalan magyar bajnoki címet nyertek, volt olyan év, hogy a 20 fős válogatottba kilenc gyereket adtam. Az első komoly nemzetközi eredményemet edzőként tavaly értem el, amikor az Olimpiai Reménységek Versenyén Kiss Ádám az 500 és az 1000 egyest is megnyerte, 200-on pedig bronzérmes lett. De a pályafutásom eddigi csúcsa természetesen Ádi idei ifi olimpiai bajnoki címe.

Kiss Ádám és László Csaba Buenos Airesben

Most hány versenyzővel dolgozik?
Jelenleg 20 gyerekem van 12-17 évesek. Közülük 15-en versenyeznek, a többiek az egészségükért járnak le kajakozni.

A felkészülés már elkezdődött a következő szezonra, Kiss Ádám azért kapott egy kis pihenőt?
Most még pihenget és élvezi az olimpiai bajnoki létet, de már szóltam neki, hogy a jövő héten el kellene kezdeni edzeni, mert az ellenfelek már két-három hete nyomják a felkészülést. Ha jobban belegondolunk, három hétig volt kint Buenos Airesben, ahol azért nem edzette halálra magát, egy kisebb kirándulásnak is felfogható az ott töltött idő nagy része, nem egy kőkemény háromhetes edzőtáborban vett részt.

A csapattársak már edzenek:

Magát az olimpiai versenyt nem kezdte jól, nem került egyből a főtáblára a selejtezőből. Ott azért megijedtek?
Kezdjük talán azzal, hogy rossz formában érkezett Argentínába. Betegséggel küzdött és szerelmi bánata is volt, ezek eléggé visszavetették a felkészülését. Csoda volt, hogy így össze tudta magát kapni. Ha végig egészségesen és maximálisan csak az edzésekre koncentrálva tudott volna készülni, akkor valószínűleg úgy nyeri meg az olimpiát, mint Rendessy Eszti, mindenkit hatalmas fölénnyel legyőzve. A csúcsforma azonban nagyon messze volt. Igen, az első kör után kicsit megijedtünk, de tudni kell, hogy egy gyenge tunéziai srác volt az ellenfele, akit nagyon megvert, és közben nem tudta, hogy hol tart a pályán, hogy mennyire kell húznia, akkora volt az előnye. Utána leültettem, és elbeszélgettünk, megmondtam neki, hogy a következő körtől kezdve

az életünk a tét minden egyes futamon.

Ádám azt nyilatkozta, hogy az okozta neki az egyik legnagyobb nehézséget, hogy ön nem lehetett ott vele az első perctől Buenos Airesben. Ekkora szimbiózisban élnek vagy egy 16 éves versenyzőnél ez még természetes, hogy ennyire hiányzik neki az edzője?
Nem természetes, de szerintem nyugodt szívvel mondhatom, hogy a második apja vagyok. Az első másfél hétben nem voltam tudtam ott lenni vele Buenos Airesben, pont abban az időben, amikor készülnie kellett volna. Tartottam is tőle, hogy eltűnnek majd az edzések ennyi idő alatt, de szerencsére nem így volt. Nyolc éve, nyolc éves kora óta ismerem, ránézek, és meg tudom mondani, hogy mire van szüksége. Azért is mentem ki az olimpiára, hogy ha csak a kerítésen keresztül is be tudok kiabálni egy mondatot, amivel segíteni tudom, akkor már megérte.

Kiss Ádám az ifjúsági olimpia dobogójának tetején

Hogy emlékszik vissza Ádámra, milyen volt, amikor először találkoztak?
Egy pufi kisgyerek volt, úgy vette a levegőt, mint egy nyuszi, szipogott. Az tudni kell róla, hogy ő kétéves korától asztmás. Szerintem azért is hozták le a szülei kajakozni. Egy haverjával jöttek le, így kezdődött a pályafutása.

Egy tizenéves srácnál akarva akaratlanul is benne van, hogy elszáll magától. Most ennek az elkerülése az egyik legfontosabb feladat?
Ha rajtam múlik, nem fog elszállni, azt biztosan állíthatom. Tudom, hogy milyen következményei lehetnek egy ilyen sikernek egy gyerek életében,

minden nap tenni fogok azért, hogy a földön maradjon,

hogy ugyanolyan keményen eddzen, ahogy eddig is tette. Ha én nem tudnék rá hatni, akkor szólnék a szülőknek, de az apja például azt mondta, hogy rám talán jobban hallgat, mint rájuk, szóval ezzel biztosan nem lesz gond.

Miben jobb Ádám a korosztály többi versenyzőjénél?
Jóval érettebb, mint a vele egyidős srácok. Méretben ugyan ez nem látszik, de erőben, gyorsaságban és főleg fejben előrébb jár a korosztályánál. Nagyon jó versenyző típus, sokkal többet kihoz magából a versenyeken, mint az edzéseken, ezért, ha jól megy edzésen, akkor tudom, hogy a versenyen is minden rendben lesz.

Nem az a rinyálós típus, nem ijed meg senkitől.

Az olimpián például az elődöntőben egy hazai versenyzővel került össze, akinek háromezer fanatikus argentin szurkolt, de Ádi csak annyit mondott a futam előtt, hogy milyen rossz lesz az ellenfelének a saját közönsége előtt kikapnia. A döntőben pedig egy olyan belga fiú volt az ellenfele, akiről fogalmunk sincs, hogy hogyan jutott ki az olimpiára, a kvalifikációs versenyek szerint egyszerűen nem szabadott volna ott lennie. Ádi a döntő előtt erre utalva ennyit mondott: „Nehogy már olyannak adják oda az aranyérmet, akinek itt sem szabadna lennie!”

Lépésről lépésre haladva a legfőbb cél, hogy egyszer a felnőttek között is olimpiai bajnok legyen Kiss Ádám?
Erről még nagyon korai beszélni. Tény, hogy minden versenyző erről álmodozik, főleg, aki már nyert ifi olimpiát, de ettél még iszonyatosan messze vagyunk. Jövőre már ifi korú lesz, az a célunk, hogy kijusson egy ifi világeseményre, és ott helytálljon. Főleg 1000 egyesben szeretnénk ezt megcélozni, de az 500 négyesbe is jó lenne bekerülni és az 500 egyestől sem zárkózunk el. Szóval nem áll meg az élet ezzel az olimpiai bajnoki címmel, komoly feladatok várnak ránk a következő szezonban is.

Ellepték Dél-Afrikát a magyar kajak-kenusok

A magyar kajak-kenu válogatottnál szóba jöhető versenyzők túlnyomó többsége több hétre Dél-Afrikába vonult melegvízi edzőtáborba, ahol kifogástalan körülmények között készülhetnek fel a szegedi, olimpiai kvalifikációs világbajnokság miatt rendkívül fontos idényre.

Hír

Hüvös Viktor csoportja érkezett ki legkorábban Pretoriába: Tótka Sándor, Nádas Bence, Birkás Balázs, Kuli István, Dudás Miklós és Szendy Márk február 24-től március 25-ig edzőtáborozik ott. A többiek március harmadikán utaztak ki Dél-Afrikába, 25-ig van kint Medveczky Erika, Csipes Tamara, Hagymási Réka, Pupp Noémi, Nagy Flóra, Gamsjager Lisa-Maria, Lakatos Zsanett és Mike Róbert, 29-én utazik haza Ceiner Benjámin, Noé Bálint, Hufnágel Tibor, Balaska Márk, Dombvári Bence, Ilyés Róbert, Koleszár Mátyás, Németh Viktor, Szabó Ágnes, Racskó Fruzsina, Gazsó Dorka, Bakó Olga, Biben Karina, Kőhalmi Emese, Szendy Lilla és Sólyom Dóra.

Április 5-ig lesz az edzőtáborban Fekete Ádám, Korisánszky Dávid, Mike Róbert, Bodonyi András, Kiss Tamás és Dóri Bence, valamint április 14-ig készül kint Kárász Anna, Takács Tamara és Kopasz Bálint.

Lapozható galéria:

 
 
 
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
 
 

Hello Afrika 😎😍 jó végre vízen…. ❤️ • #southafrica #sixweeks #trainingcamp #lovethisplace #truebeauty #nature #goodforsoul #iloveit

Anna Karasz (@anna__karasz) által megosztott bejegyzés,

Általában mindenkinek napi két vízi edzése van, gyakran kiegészítve egy kondival. Tótka Sándort kértük arra, hogy számoljon be az eddigi tapasztalatokról. A világ- és Európa-bajnok kajakos már harmadik alkalommal edzőtáborozik a helyszínen.

„Fantasztikus időnk van, végig 30 fok körül mozog a hőmérséklet.

Párszor esett az eső, de egyetlen edzésünk sem maradt el. Néha fúj a szél, de nem baj, ha nincs mindig tükörvíz, mert legalább ilyen körülmények között is készülünk” – mondta Tótka Sándor, aki szerint a szállásuk tökéletes, és az elmúlt évhez képest az ételek mennyisége és minősége is jelentősen javult.

„Az első héten, amikor csak a mi csapatunk volt itt, akkor egészen szuperek voltak az ételek. Felismerték ugyanis a helyiek, hogy korábban nem tudtak megfelelő mennyiségű és minőségű ételt készíteni, ezért az idén elkezdték máshonnan rendelni. Mióta kijött a többi magyar versenyző is, azóta kicsit egyhangúbb lett a választék, szószokkal próbáljuk feldobni, de még így is sokkal jobb, mint tavaly volt.”

A sok edzés mellett a kikapcsolódásra is jut idő a versenyzőknek. „Mi tavaly például oroszlánokkal sétáltunk, és meg is simogathattuk őket, az életem egyik legnagyobb élménye volt. Most főleg PlayStationözöm, sorozatot nézek és olvasok a szabadidőmben, ezek azért is töltenek fel, mert otthon az olvasáson kívül másra nincs időm. De elmentünk a hétvégén a csapattal moziba is, megnéztük a Marvel kapitányt. Érdekes itt a mozi, mert kapsz egy natúr popcornt, és te ízesítheted meg, sóval, vajjal vagy édesen is eheted. Otthon gyakran vadászni kell az olyan helyeket, ahol nem szinkronosan adják a filmeket, itt pedig végre eredeti nyelven nézhettük. Kellenek az ilyen kikapcsolódások az edzések között.”

Jelentős gazdasági növekedés az MKKSZ-ben

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség gazdasági hátterébe engedett kisebb betekintést Kárai Péter. Az MKKSZ gazdasági és vagyongazdálkodási alelnöke az InfoRádió Víztükör című adásában beszélt arról, hogy a jelentős állami támogatásnak is köszönhetően miként növekedett a szövetség gazdálkodási tevékenysége.

Hír

Kárai Péter társadalmi pozícióban jellemzően a költségvetés arányait, a nagyobb kiadásokat felügyeli a Magyar Kajak-Kenu Szövetségben, ő terjeszti elő a költségvetést, ő számol be róla a közgyűlésnek.

„Egyfajta felügyeleti külső szem vagyok, egy véleményformáló, tanácsadó szerepet töltök be ebben a gazdasági tevékenységben, amelyet alapvetően a szövetség gazdasági apparátusa és operatívan a gazdasági igazgató végez, a napi döntésekben pedig Schmidt Gábor elnök is benne van” – mondta Kárai Péter, aki egy nagyobb középvállalatéhoz hasonlította a Magyar Kajak-Kenu Szövetség jelentős mértékben megnövekedett költségvetését.

„2010-ben 500 millió forint volt a költségvetés,

ez közel 18 szorosára nőtt,

hiszen a 2018-as évi költségvetés kiadási főösszege meghaladta a 8,7 milliárd forintot, beleértve a közvetett támogatásokat is. Nem szabad elfelejteni, hogy a szövetség alaptevékenysége a versenysport, ezért az eredményesség, az olimpiai eredményesség mindig a középpontban kell, hogy legyen.

A versenysport teljes költségvetésünk nagyságrendileg 3 milliárd forint.

Az utóbbi évek eredményessége bizonyítja, hogy itt is rendben vagyunk.”

Kárai hozzátette, hogy a versenysport mellett számos más területen komoly fejlődés látszik a magyar kajak-kenu sportban. „Az infrastrukturális beruházások, a szabadidős programok, a létesítményfejlesztések és önálló projektként a sportágspecifikus mérési és teljesítménydiagnosztikai központ is azt mutatja, hogy jelentősen megnövekedett a gazdálkodási tevékenységünk.”

Kárai Péter, aki tagja az Európai Kajak-Kenu Szövetség elnökségének is, elmondta, hogy kiemelt támogatást nyújtanak a tagszervezeteknek is. „Az állami forrásoknak köszönhetően 2018-ban 116 tagszervezetünk kapott valamiféle támogatást, összesen 939 millió forint értékben. Ebben nyilván benne vannak a sportolói és edzői fizetések, de ide tartozik a kisbusztender is, amelynek keretében eszközöket juttatunk el a tagszervezeteknek. Az edzői támogatások is nőttek, 2018-ban 176 edzőnk kapott valamiféle támogatást, ez a teljes csomag 457 millió forint volt.

Egy edző akár három-négy évtizedig is szolgálhatja a sportágunkat, ezért ők kiemelten fontosak számunkra.”

Beszélt a doppingolással szembeni zéró toleranciáról is, arról, hogy 2017-ben komoly doppingellenes programot indított a magyar szövetség, amely évente saját forrásból 25 millió forintot szán a különböző ellenőrzésekre, ez azt jelenti, hogy ebben az olimpiai ciklusban 100 milliót költ a doppingellenes harcra – ez teljesen egyedülálló a magyar sportági szakszövetségek között. Kárai hozzátette, hogy a legális teljesítményfokozás szempontjából is rendkívül fontos volt a kormányzati támogatással létrehozott teljesítménydiagnosztikai központ, amelynek köszönhetően már más sportágakkal is elkezdődött az együttműködés: például a vívókkal, a triatlonosokkal vagy az atlétákkal.

 

A kajak-kenu olimpiai helyzetéről is szó esett, Kárai kiemelte, hogy a sportág jelenlegi olimpiai helyzete viszonylag stabil. A kajak-kenu magas, 330-as kvótaszámmal bír a 10.500 fős sportolói mezőnyben, ráadásul a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség számára kulcskérdés, hogy az ötkarikás programban maradjon a sportág, hiszen az ICF bevételének 93 százaléka a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól származik.

A teljes beszélgetés ide kattintva meghallgatható.