Mégse

Mitől megy a hajó?

A korosztályos világversenyeken tavaly 141 érmet nyertek a magyar kajak-kenusok. A gyorsasági, valamint a maratoni világ-és Európa-bajnokságokon, az Olimpiai Reménységek Versenyén és az EYOF-on 62 arany, 47 ezüst és 32 bronz volt a termés. Az országok közötti pontversenyt mind a hat alkalommal a magyar küldöttség nyerte. Kézenfekvő a kérdés: mitől jobbak fiataljaink a riválisoknál?

Hír

Nincs még egy magyar sikersportág, amelyben olyan, már-már nyomasztó fölényben lennének korosztályos versenyzőink, mint a kajak-kenuban. S annál igazabb a tétel, minél fiatalabb sportolókról van szó. A 15-16 évesek egyetlen, évente megrendezett nemzetközi erőpróbájáról, az Olimpiai Reménységek Versenyéről legutóbb 66 éremmel tértek haza a magyar tinédzserek. Döbbenetes szám… S mielőtt legyintenénk a viadal nívójára, ne feledjük: tavaly már 16 ország küldte el legjobb egységeit az ORV-re, a döntőkben pedig ott voltak a német, a szlovák, a lengyel és a román hajók is. A sportág nagyhatalmai a magyarokhoz hasonlóan fontosnak tartották a részvételt.

Makrai Csaba, a sportági szövetség frissen kinevezett utánpótlás-kapitánya első hallásra meghökkentő magyarázattal szolgál fiataljaink sikereinek okáról. Jobban belegondolva azonban már nem hangzik olyan különösnek az érvelés.

„Bátran ki merem jelenteni, a magyar edzők bármelyik gyerekből ifjúsági világbajnokot képesek nevelni – vallja Makrai. – Én a trénerek magas szintű képzettségében és lelkesedésében látom a sikereink titkát. Hogy felnőtt korban végül mégsem nyerünk ugyanannyi érmet, mint a fiatalok között, annak több oka is van. A nagyok között már szükség van arra a bizonyos szikrára, amit csak a versenyző tehet hozzá, s amely csak a kiemelkedő egyéniségek sajátja. Akikből ez hiányzik, azok óhatatlanul eltűnnek. Felnőtt korban több dolognak kell együtt állnia a győzelemhez, mint a fiatalok esetében. Hogy mást ne mondjak, az egzisztenciális szempontok is döntőek lehetnek.”

Ezért van az, hogy sok ígéretes fiatal bajnok végül el sem jut a felnőttmezőnybe. Ráadásul kajak-kenuban a 18 és 23 év közötti versenyzők nagyarányú lemorzsolódása markánsabban jelentkezik, mint sok más sportágban. Az új kapitány jó néhány korábbi tanítványa is ehhez a „veszélyeztetett” korosztályhoz tartozott, ezért is tekinti az egyik legfontosabb feladatának az ő nyomon követésüket.

De visszatérve az eredeti kérdéshez: Makrai Csaba a szakmai képzettségen túl a lelkesedésben látja a magyar edzők másik nagy erényét. Közelebb járunk az igazsághoz, ha egyenesen megszállottságról beszélünk, hiszen ezek a trénerek szinte a vízitelepen élnek, hétvégéiket éppúgy a csónakházakban töltik, mint a hétköznapjaikat. A tudás pedig, amit átadnak, nemcsak elméleti, hanem gyakorlati is. A hatékonyan és jól működő versenyrendszerről és klubhálózatról már nem is beszélve.

A felnőttválogatott szövetségi kapitánya, Hüttner Csaba szintén a mestereket említi elsőként a siker hátterében, bár ő egyéb fontos tényezőkre is felhívja a figyelmet.

„Több mint százötven tagegyesületünk van országszerte, s ebből egyre több a vidéki bázis. Jól képzett edzőink generációkat nevelnek fel ezekben a klubokban, s amikor a fiatalok idővel nagyobb egyesületekhez igazolnak, szó nélkül újrakezdik a munkájukat, újabb tehetségekkel. A mi sportágunkban ennek hagyományai vannak, trénereink nem munkának, hanem hivatásnak tekintik a jövő sportolóinak képzését.”

Az U23-as korosztály elveszítését ugyanakkor Hüttner is komoly problémának tartja. Bár szerinte ezen a téren is történtek előrelépések. Nyolc évvel ezelőtt százból még hatvan fiatal felnőtt állt odébb, ma már csak tíz. S hogy minek köszönhető a javulás? A szakember szerint a figyelemnek. Nem engedik el a versenyzők kezét, amikor 18–20 évesen egyszeriben nem tudják a tőlük addig megszokott eredményeket szállítani. A kajak-kenu ugyanis az érett felnőttek sportja, s csak az extraklasszisok képesek megtorpanás nélkül átlépni a nagyok közé. A többieket most edzőtáborokba viszi a szövetség, világkupaversenyekre nevezi, azaz törődik velük, menedzseli őket. Bízva abban, hogy az ideális életkort elérve, ismét csúcsformába lendülnek.

A korosztályos versenyeken sikert sikerre halmozó fiatalok eredményei kapcsán az eddigi utánpótlás-kapitány, Dónusz Éva szerényen mindig azt nyilatkozta: az érdem nem az övé, kizárólag a klubokat illeti a dicséret. Az egyesületek szerepét a sportági szövetség elnöke, Schmidt Gábor is hangsúlyozta.

„Szövetségünk évtizedek óta fontosnak tartja, hogy utánpótlásprogramokkal segítse a klubokban folyó magas színtű munkát, ami minden sikerünk alapja – véli a sportág elsőszámú vezetője. −  Egymásra épülő, a tehetségek kiválasztásán alapuló regionális és országos korosztályos válogatott kereteket hoztunk létre, amelyek a jól működő versenyrendszeren keresztül már a legfiatalabbak számára is garantálják a hosszú távú fejlődést. Mivel gyerekekről van szó, a sokszínűséget is szem előtt tartjuk, mert azzal élményt adhatunk nekik. A legkisebbek eszkimó-indián játékokat játszanak, nyáron vízitúráznak, kerékpároznak, télen síelnek, jéghokiznak kiegészítésképpen. Ennek is köszönhetjük, hogy ebben a korosztályban alacsony a lemorzsolódás. És ami még ennél is fontosabb, példaképeink elérhetők, megközelíthetők. Kozák Danuta, Fazekas Krisztina, Kammerer Zoltán, Storcz Botond egyaránt visszajár a klubjukba, vagy fiatalokat segítő akciók részese, szervezője.”

Tavaly szeptemberben Dél-Afrikában rendezték a maratoni világbajnokságot. A korosztályos számokban tíz aranyból kilencet a magyarok nyertek. A résztvevő országok versenyzői és vezetői egyaránt csodájára jártak sikereinknek. Weisz Róbert szakágvezető akkor kérdésünkre azt mondta: a szakmai hozzáértésen túl, a diadal elsősorban elhivatottság és szorgalom kérdése. A hosszú és fárasztó síkvízi szezon után, más országok példáját követve, a magyar versenyzők és edzőik is pihenőre térhettek volna, ehelyett maratoni válogatón indultak, majd pedig becsületesen felkészültek a világbajnokságra.

Hol itt a titok?

Kozák Danuta
ötszörös olimpiai bajnok kajakos

„Karrierem során nagyon sokat jelentett, hogy nevelőegyesületemben, a KSI-ben kiváló alapokat kaptam az edzőimtől. Máig jó szívvel gondolok rájuk, s arra, hogyan szerettették meg velem és azóta sok-sok fiatallal a kajakozást. Pedig gyerekként más sportágakat is kipróbáltam. De végül itt tartott a közösség és a természetközeli, sokszínű, különleges élmény. Igazi példaképem egyetlen személy sohasem volt. Inkább mindig versenyzőtársaim egy-egy jó tulajdonságát igyekeztem ellesni. Sokat tanultam tehát az edzőimtől, de a hazai konkurenciától is, amely mindig jobb és jobb eredményekre sarkallt.”

utanpotlassport.hu/Gy. Szabó Csilla

Hét arannyal nyitottunk az ORV-n

A lengyelországi Poznanban zajló Olimpiai Reménységek Versenyén pénteken az 1000 méteres versenyszámokat rendezték. A serdülők és ifik mini világbajnokságán a mieink 7 arany-, 7 ezüst- és 2 bronzéremmel nyitottak és sok értékes helyezést is szereztek, így már az első nap után simán vezetik az éremtáblázatot és a pontversenyt is. Hab a tortán, hogy három döntőben kettős magyar siker született.

villámrajt!
Hír

A női kenusok pénteken még nem jutottak szóhoz, mert ebben a szakágban nem rendeznek 1000 méteres számokat. Férfi kajakban egyesben, párosban és négyesben, női kajakban egyesben és négyeben, míg kenuban C-1 és C-2 1000 méteren álltak ma rajthoz a legjobb 15-17 éves gyorsasági versenyzők.

Férfi kajak egyesben aranyérmet szerzett Majoros Mátyás a 16 évesek között, míg az eggyel idősebbeknél Szegvári Benedek lett ezüstérmes, a legfiatalabbaknál pedig Nagy Raul futott be harmadiknak.

C-1 1000 méteren Kuska Bence győzött a 2003-ban születettek között, míg az idősebb kenusok ebben a hajóosztályban és ezen a távon nem tudtak dobogóra állni.

Női kajak egyesben viszont mind a három számban kiválóan szerepeltek a magyar versenyzők. A legidősebbeknél Csikós Zsóka arany, Potoniec Zsófia pedig bronzérmet szerzett.

Az eggyel fiatalabb korosztályban kettős magyar siker született, Rugási Csilla nyert Zupkó Vanda előtt. A 2003-asok között pedig Máró Anna lett második K-1 1000 méteren.

Szintén kettős magyar siker született férfi kajakban, a 2001-es korcsoportban. A versenyt az Őry Zsombor, Erdély Tamás duó nyerte, az Opavszky Márk, Szendy Maximilián egység előtt. Jól szerepelt a fiatalabb párosok versenyében Majoros Mátyás és Nyerges Áron is, ők ezüstérmet vehettek át ezer méteren.

Lemásolták a férfi kajakosok teljesítményét a 2001-ben született magyar kenusok 1000 párosban. A számot a Besenyei Ádám, Horváth Benedek duó nyerte a Hodován Dávid, Kollár Kristóf páros előtt. A fiatalabbak között Csanki Márk és Papp László lett harmadik.

K-4 1000 méteren a magyar fiúk nem tudtak dobogóra állni, viszont a hölgyeknél nyert a Szellák Szabina, Budai Gvendolin, Kőhalmi Emese Boglárka, Potoniec Zsófia alkotta kajaknégyes.

Az ORV-n holnap az 500-, vasárnap pedig a 200 méteres futamokat rendezik majd meg.

Szárnyaltak sárkányhajósaink a világbajnokságon

Túlszárnyalták a várakozásokat a magyar sárkányhajósok az Egyesült Államokban rendezett világbajnokságon.

Hír

„A kajak-kenus hagyományokhoz híven, világversenyről még nem jöttünk haza érem nélkül, remélem, így lesz ez az idei világbajnokságon is, főleg 500 és 2000 méteren várok jó eredményt, és érmeket” – mondta még a világbajnokság előtt Patyi Melinda csapatvezető.

Ehhez képest a vb-re több gyorsasági kenussal megerősített magyar csapat nem jó, hanem kiváló eredményeket, és rengeteg érmet hozott haza, ugyanis mind a három éremből hatot-hatot szereztek.

Világbajnok lett 500 méteren a 10-es és 20-as férfi hajóegység, valamint 2000 méteren a 10-es mix, a 20-as férfi, a masterseknél pedig a férfi és a mix 10-es hajóegység is.

Ezüstérmet nyert 200 méteren a férfi 20-as, a masters férfi 10-es és mix hajó, valamint 500 méteren a mix 10-es és 20-as és a masters férfi 10-es egység. Bronzérmes 200 méteren a férfi és a mix 10-es, 500-on a masters mix 10-es, 2000 méteren pedig a női és férfi 10-es, valamint a mix 20-as hajóegység.

„Fontos megemlíteni, hogy annak ellenére, hogy csak 35-en utaztak ki az Egyesült Államokba, 21 versenyszámban álltunk rajthoz, amelyből 18 versenyszámban érmet is hoztunk, két alkalommal pedig a negyedik helyen végeztünk – kezdte az értékelést Reményi Péter, a csapat edzője. – Örülök, hogy néhány fiatal kenussal is sikerült megszerettetnünk a sárkányhajózást itt, Amerikában. Rendkívül fontos ez a négy senior aranyérem, hiszen nemzetek közötti világbajnokságon 2010 óta nem álltunk a dobogó legfelső fokán ebben a kategóriában.”

Jövőre Moszkvában rendezik az Európa-bajnokságot, 2020-ban pedig Indiában a világbajnokságot.