Mégse

Mitől megy a hajó?

A korosztályos világversenyeken tavaly 141 érmet nyertek a magyar kajak-kenusok. A gyorsasági, valamint a maratoni világ-és Európa-bajnokságokon, az Olimpiai Reménységek Versenyén és az EYOF-on 62 arany, 47 ezüst és 32 bronz volt a termés. Az országok közötti pontversenyt mind a hat alkalommal a magyar küldöttség nyerte. Kézenfekvő a kérdés: mitől jobbak fiataljaink a riválisoknál?

Hír

Nincs még egy magyar sikersportág, amelyben olyan, már-már nyomasztó fölényben lennének korosztályos versenyzőink, mint a kajak-kenuban. S annál igazabb a tétel, minél fiatalabb sportolókról van szó. A 15-16 évesek egyetlen, évente megrendezett nemzetközi erőpróbájáról, az Olimpiai Reménységek Versenyéről legutóbb 66 éremmel tértek haza a magyar tinédzserek. Döbbenetes szám… S mielőtt legyintenénk a viadal nívójára, ne feledjük: tavaly már 16 ország küldte el legjobb egységeit az ORV-re, a döntőkben pedig ott voltak a német, a szlovák, a lengyel és a román hajók is. A sportág nagyhatalmai a magyarokhoz hasonlóan fontosnak tartották a részvételt.

Makrai Csaba, a sportági szövetség frissen kinevezett utánpótlás-kapitánya első hallásra meghökkentő magyarázattal szolgál fiataljaink sikereinek okáról. Jobban belegondolva azonban már nem hangzik olyan különösnek az érvelés.

„Bátran ki merem jelenteni, a magyar edzők bármelyik gyerekből ifjúsági világbajnokot képesek nevelni – vallja Makrai. – Én a trénerek magas szintű képzettségében és lelkesedésében látom a sikereink titkát. Hogy felnőtt korban végül mégsem nyerünk ugyanannyi érmet, mint a fiatalok között, annak több oka is van. A nagyok között már szükség van arra a bizonyos szikrára, amit csak a versenyző tehet hozzá, s amely csak a kiemelkedő egyéniségek sajátja. Akikből ez hiányzik, azok óhatatlanul eltűnnek. Felnőtt korban több dolognak kell együtt állnia a győzelemhez, mint a fiatalok esetében. Hogy mást ne mondjak, az egzisztenciális szempontok is döntőek lehetnek.”

Ezért van az, hogy sok ígéretes fiatal bajnok végül el sem jut a felnőttmezőnybe. Ráadásul kajak-kenuban a 18 és 23 év közötti versenyzők nagyarányú lemorzsolódása markánsabban jelentkezik, mint sok más sportágban. Az új kapitány jó néhány korábbi tanítványa is ehhez a „veszélyeztetett” korosztályhoz tartozott, ezért is tekinti az egyik legfontosabb feladatának az ő nyomon követésüket.

De visszatérve az eredeti kérdéshez: Makrai Csaba a szakmai képzettségen túl a lelkesedésben látja a magyar edzők másik nagy erényét. Közelebb járunk az igazsághoz, ha egyenesen megszállottságról beszélünk, hiszen ezek a trénerek szinte a vízitelepen élnek, hétvégéiket éppúgy a csónakházakban töltik, mint a hétköznapjaikat. A tudás pedig, amit átadnak, nemcsak elméleti, hanem gyakorlati is. A hatékonyan és jól működő versenyrendszerről és klubhálózatról már nem is beszélve.

A felnőttválogatott szövetségi kapitánya, Hüttner Csaba szintén a mestereket említi elsőként a siker hátterében, bár ő egyéb fontos tényezőkre is felhívja a figyelmet.

„Több mint százötven tagegyesületünk van országszerte, s ebből egyre több a vidéki bázis. Jól képzett edzőink generációkat nevelnek fel ezekben a klubokban, s amikor a fiatalok idővel nagyobb egyesületekhez igazolnak, szó nélkül újrakezdik a munkájukat, újabb tehetségekkel. A mi sportágunkban ennek hagyományai vannak, trénereink nem munkának, hanem hivatásnak tekintik a jövő sportolóinak képzését.”

Az U23-as korosztály elveszítését ugyanakkor Hüttner is komoly problémának tartja. Bár szerinte ezen a téren is történtek előrelépések. Nyolc évvel ezelőtt százból még hatvan fiatal felnőtt állt odébb, ma már csak tíz. S hogy minek köszönhető a javulás? A szakember szerint a figyelemnek. Nem engedik el a versenyzők kezét, amikor 18–20 évesen egyszeriben nem tudják a tőlük addig megszokott eredményeket szállítani. A kajak-kenu ugyanis az érett felnőttek sportja, s csak az extraklasszisok képesek megtorpanás nélkül átlépni a nagyok közé. A többieket most edzőtáborokba viszi a szövetség, világkupaversenyekre nevezi, azaz törődik velük, menedzseli őket. Bízva abban, hogy az ideális életkort elérve, ismét csúcsformába lendülnek.

A korosztályos versenyeken sikert sikerre halmozó fiatalok eredményei kapcsán az eddigi utánpótlás-kapitány, Dónusz Éva szerényen mindig azt nyilatkozta: az érdem nem az övé, kizárólag a klubokat illeti a dicséret. Az egyesületek szerepét a sportági szövetség elnöke, Schmidt Gábor is hangsúlyozta.

„Szövetségünk évtizedek óta fontosnak tartja, hogy utánpótlásprogramokkal segítse a klubokban folyó magas színtű munkát, ami minden sikerünk alapja – véli a sportág elsőszámú vezetője. −  Egymásra épülő, a tehetségek kiválasztásán alapuló regionális és országos korosztályos válogatott kereteket hoztunk létre, amelyek a jól működő versenyrendszeren keresztül már a legfiatalabbak számára is garantálják a hosszú távú fejlődést. Mivel gyerekekről van szó, a sokszínűséget is szem előtt tartjuk, mert azzal élményt adhatunk nekik. A legkisebbek eszkimó-indián játékokat játszanak, nyáron vízitúráznak, kerékpároznak, télen síelnek, jéghokiznak kiegészítésképpen. Ennek is köszönhetjük, hogy ebben a korosztályban alacsony a lemorzsolódás. És ami még ennél is fontosabb, példaképeink elérhetők, megközelíthetők. Kozák Danuta, Fazekas Krisztina, Kammerer Zoltán, Storcz Botond egyaránt visszajár a klubjukba, vagy fiatalokat segítő akciók részese, szervezője.”

Tavaly szeptemberben Dél-Afrikában rendezték a maratoni világbajnokságot. A korosztályos számokban tíz aranyból kilencet a magyarok nyertek. A résztvevő országok versenyzői és vezetői egyaránt csodájára jártak sikereinknek. Weisz Róbert szakágvezető akkor kérdésünkre azt mondta: a szakmai hozzáértésen túl, a diadal elsősorban elhivatottság és szorgalom kérdése. A hosszú és fárasztó síkvízi szezon után, más országok példáját követve, a magyar versenyzők és edzőik is pihenőre térhettek volna, ehelyett maratoni válogatón indultak, majd pedig becsületesen felkészültek a világbajnokságra.

Hol itt a titok?

Kozák Danuta
ötszörös olimpiai bajnok kajakos

„Karrierem során nagyon sokat jelentett, hogy nevelőegyesületemben, a KSI-ben kiváló alapokat kaptam az edzőimtől. Máig jó szívvel gondolok rájuk, s arra, hogyan szerettették meg velem és azóta sok-sok fiatallal a kajakozást. Pedig gyerekként más sportágakat is kipróbáltam. De végül itt tartott a közösség és a természetközeli, sokszínű, különleges élmény. Igazi példaképem egyetlen személy sohasem volt. Inkább mindig versenyzőtársaim egy-egy jó tulajdonságát igyekeztem ellesni. Sokat tanultam tehát az edzőimtől, de a hazai konkurenciától is, amely mindig jobb és jobb eredményekre sarkallt.”

utanpotlassport.hu/Gy. Szabó Csilla

Változnak a válogatási elvek a szegedi vb-re

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöksége elfogadta a jövő évi felkészülési programot, amelyben van néhány változás az elmúlt évhez képest – például a férfi kajak négyes válogatási elvében is, de a női páros és négyes vb-hajóban sem lehet átfedés a maximális olimpiai kvótaszerzés érdekében.

Hír

A 2019-es évben négy nagy világversenyen bizonyíthatnak majd felnőtt versenyzőink: a gyorsasági világbajnokságon, az Európa Játékokon, valamint a két világkupán. A világbajnokság után az olimpiai csapat részt vesz még Tokióban az előolimpián is. A hazai rendezésű szegedi kvalifikációs világbajnokságon egyértelmű cél a maximális kvótaszerzésre való törekvés minden szakágban. Akiknek nem sikerült kvótát szerezniü Szegeden, azok számára a kontinentális pótkvalifikációs versenyen (május 21-22., Poznan) és a második világkupán (május 29. – június 1., Duisburg) van még lehetőség pótlólagos kvótaszerzésre.

A tokiói olimpia kajak-kenu versenyeire egy nemzet maximum 18 kvótát szerezhet (női kajak: 6, férfi kajak: 6, női kenu: 3, férfi kenu: 3). A magyar versenyzők számára pótkvalifikációra csak az egyes és páros versenyszámokban van lehetőség. A legmagasabb kvótaszámot adó kajak négyes versenyszámokban kizárólag a világbajnokságon lehet kvótát szerezni.

„A férfi kajak négyes összetételét ugyanúgy, mint eddig, kardinálisan meg fogja határozni a 200 és 400 egyesben, valamint az 500 párosban elért eredmény – kezdte Hüttner Csaba szövetségi kapitány. – Az egyéni teljesítmény kontrollja és a csapathajós alkalmasság miatt K-1 400 méteren és K-2 500 méteren kötelező az indulás annak, aki részt akar venni az 500 méteres négyes válogatásában. Az első válogató eredményei alapján, az edzőkkel való egyeztetés után összeállítok egy egységet, amely

a második válogatón kihívható.

A K-4 500 méteres válogatóra csak olyan versenyző állhat oda, aki a K-1 400 méteres versenyszámban a döntőben szerepelt, illetve K-2 500 méteren 1-6., K-1 200 méteren 1-4. helyezést ért el.”

A 200 méteres versenyszámokban lehetséges a duplázás a világbajnokságon, kimagasló teljesítmény esetén, erre a szövetségi kapitány tehet javaslatot az időrend függvényében.

Hüttner Csaba a női kajakosok válogatási elvéről elmondta, hogy a négyes és páros 500 méteres versenytávján induló egység összeállításában nem lehet átfedés, tehát hat különböző versenyzőnek kell a két hajóba ülnie, hogy megszerezzük a hat olimpiai kvótát Szegeden. Az egységek összetételéről a szövetségi kapitány dönt a K-1 500 és K-2 500 méteres eredmények, és a csapathajós alkalmasság alapján. A K-4 500 méteres versenyszámra készülő versenyzőknek mindkét válogatón kötelező az indulás K-1 500 méteren.

A férfi kenusoknál kizárólag a két olimpiai számban (C-1 1000, C-2 1000) lesz válogató, így az ott elért eredmények alapján lehet bekerülni a vb-keretbe, nem olimpiai számokban nem rendeznek válogatót.

Az utánpótlásban is változott a felkészülési program, a legfőbb eltérés az elmúlt évhez képest, hogy egy helyett két válogatót rendeznek

„Az első, május 10-ei verseny formabontó lesz, mert olyan számokban, például 2000 méteren is kell majd versenyezniük a fiataloknak, amelyekben eddig nem kellett, viszont a felkészülés menetébe beleillenek – mondta Makrai Csaba utánpótlás szövetségi kapitány.

Célunk, hogy elkerüljük a korai formába hozást,

így nyugodtabban tudnak készülni a versenyzők és az edzők a válogatókra. Ezért hoztuk meg azt a döntést is, hogy az első válogatón még nem rendezünk 200 méteres futamokat, csak a második válogatón, hogy ne kelljen már május végén a rövid távokon csúcsformában rajthoz állni.”

Az idén is két külön csapat indul a világ- és az Európa-bajnokságon. Az ifjúsági és U23-as gyorsasági Eb-n második vonalat szerepeltetünk, így még több fiatal versenyző kaphat lehetőséget a részvételre, míg a vébén a legerősebb csapatunkkal állunk rajthoz. A vb-csapat tagjainak a gyorsasági főversenyek után lesz idejük felkészülni az augusztusi maraton vb-válogatóra, így legjobb csapatunkkal indulhatunk a maraton vb-n is.

Férfi kenu: kifelé a kátyúból

Túl van az első közös edzéseken a frissen alakult magyar férfi kenuválogatott, amely Vécsy Viktor vezetőedző irányítása alatt a héten hétfőtől péntekig Tatán edzőtáborozott.

Hír

A Hüttner Csaba szövetségi kapitány által összeállított, kilencfős férfi kenuválogatott, azaz Kiss Tamás, Kiss Balázs, Mike Róbert, Korisánszky Dávid, Bodonyi András, Viola Viktor, Hajdu Jonatán, Fekete Ádám és Dóri Bence a héten együtt edzett Tatán, majd a hétvégi pihenőt követően még két hetet ugyancsak együtt tölt el az edzőtáborban.

„Abban a reményben vágtam neki ennek a munkának, hogy ki tudjuk mozdítani a magyar kenut abból a kátyúból, amibe most került. A cél, hogy a 2019-es szegedi világbajnokságon

megszerezzük mind a három férfi kenus kvótát”

– mondta még a hét elején Vécsy Viktor az InfoRádió Víztükör című adásában.

A szakember az első közös hét után elégedetten nyilatkozott. „Maximálisan meg voltam elégedve minden versenyzővel, pozitívan álltak a munkához. Látszott rajtuk, hogy akik eljöttek, azok komolyan gondolják a feladatot. Hétfőn és szerdán Hüttner Csaba szövetségi kapitány is eljött, és segített a munkában” – mondta kérdésünkre Vécsy Viktor, kiemelve, hogy a válogatott keret nyílt, tehát be, és ki is lehet kerülni onnan.

Úgy gondolja, azért is jó ez az irány, mert például tanítványa, Bodonyi András is egyedül készült Szegeden, de más klubokban sem jobb a helyzet. „Legfeljebb a KSI az a klub, ahol két-három felnőtt férfi kenus edz együtt. Az alapkoncepció, hogy ez a válogatott egy csapat lesz, amelynek a tagjai az edzéseken is motiválják egymást. Most még megfejthetetlen történet, hogy ki milyen számban indul a szezon során, de biztos vagyok abban, hogy más sorrendet láthatunk majd az idei versenyeken, mint tavaly.”

A szakember szerint az lenne a legoptimálisabb, ha kialakulna egy nagyon jó páros és egy harmadik versenyző vinné az egyes számot, de görcsösen nem ragaszkodnak ehhez az elvhez. „Nemcsak én fogok erről dönteni, hanem a szövetségi kapitánnyal és a klubedzőkkel folytatott egyeztetés után ennek a döntésnek konzultatívnak kell lennie.”

Vécsy Viktor beszélt arról is, hogy a klubedzők segítségére egyébként is szüksége lesz. „Más sportágakban nagyon jól működik ez, például a vízilabdában is ugyanerről beszélünk, hogy a klubok odaadják a válogatottba a játékosokat. A magyar kenunak nem szabad ugyanazon az úton haladnia tovább, amelyen az elmúlt két évben haladt, össze kell szednünk magunkat. Azok a klubedzők, akik itt érintve vannak, azok elég rutinosak ahhoz, hogy megfelelően álljanak ehhez. Engem is felügyelnek, hogy milyen edzéseket tartok, sőt,

számítok a többi edző segítségére is.”

Hétfőn kondi, kedden futás, szerdán úszás és kondi, csütörtökön kenuergométer, pénteken pedig futás és kondi szerepelt a heti programban. Szombaton külön edzenek a válogatott tagjai, a vasárnapi pihenőt követően pedig hétfőn közösen folytatják a munkát.