Mégse

Minden számban nyertünk érmet szombaton is a vb-n

Négy számban öt magyar érem született a Portugáliában zajló kajak-kenu maraton világbajnokság szombati versenynapján.

Hír

A csütörtöki és pénteki kiváló ifi és U23-as magyar szereplés után a felnőtt magyar versenyzők is remekül kezdték el a vébét. A női kajakosok tovább folytatták azt, amit az utánpótlás elkezdett (minden női kajakos számban kettős magyar siker született), egyesben Kiszli Vanda nyert Mihalik Sára előtt.

A férfiak ugyanezen számában Boros Adrián nagyon szoros hajrában, 29,8 kilométer után csupán egy másodperccel maradt le a győztes dél-afrikai Birkett-től, ugyanitt Máthé Krisztián tizedikként ért célba.

A kenusok is jól szerepeltek, női egyesben Kisbán Zsófia ezüstérmes lett, Bónyai Regina pedig az ötödik helyen végzett. A férfiaknál Dóczé Ádám bronzérmes, míg Nagy Gergely hetedik lett.

Az utánpótlással együtt öt arany-, hét ezüst- és három bronzéremmel vezetjük az éremtáblát, a dánok követnek bennünket csupán két aranyéremmel.

Vasárnap három páros számmal zárul a világbajnokság.

Komoly kihívások előtt Varga Katalin

A 2012-ben kerekesszékes szépségversenyt nyert Varga Katalint is felkérték az olimpiai formaruha pályázat zsűrijébe. A paralimpikon, világbajnoki negyedik kajakos ezzel párhuzamosan gőzerővel készül a szegedi világbajnokságra, ahol a dobogó a célja, a paralimpián pedig a csúcsra szeretne érni.

Hír

Az idei olimpia formaruha pályázatra tíz tervező, illetve tervezőcsapat fogadta el a meghívást. Közülük választja majd ki a szakmai zsűri április 16-án a legjobb három pályaművet, amelyek továbbjutnak a második fordulóba. A végső győztes kilétére, és magára a formaruhára a szeptemberre tervezett sajtótájékoztató keretében derül majd fény.

A pályázatokat elbíráló zsűri tagja Harmati Hedvig DLA, a MOME textiltervező tanszékének vezetője; Maróy Krisztina, a Glamour magazin főszerkesztője, Lakatos Márk stylist; Nánási Pál fotós, Báthori Zsófia, a MOB marketing menedzsere, valamint sportolói részről Szilágyi Áron kétszeres olimpiai bajnok kardvívó, Verrasztó Evelyn ötszörös Európa-bajnok úszó és Varga Katalin paralimpikon kajakos.

„Nagy szerencsénkre az idén a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság összedolgozik, és

meghallgatják a parasportolókat is”

– kezdte Varga Katalin, aki vélhetően az elmúlt évek sok médiaszereplése miatt is kerülhetett be a zsűribe, és nem mellékesen 2012-ben megnyerte az első magyarországi kerekesszékes szépségversenyt. – A legutóbbi olimpia, Rio előtt kicsit túlmisztifkálták a dolgot, minden parasportolóra külön szabták a ruhákat, ez teljesen felesleges volt, mert az lett az eredménye, hogy rövidebbek lettek a nadrágok vagy hosszabbak az ingek, és a javításuk sok időt emésztett fel, emiatt kapkodós lett a ruhák elkészítése. A mostani pályázók közül kettővel már beszéltem, és másik hárommal a jövő héten fogok. Az én dolgom az, hogy elmondjam a tervezőknek a szükségleteinket, és azt, hogy nincsenek különleges igényeink, sokunknak megfelelnek a konfekció ruhák, kisebb átalakításokkal. Nincs szükség arra, hogy mindenkire egyedi ruhákat szabjanak. Élvezem ezt a szerepet, ezúton is köszönöm, hogy beválasztottak a zsűribe az illetékesek.”


Ami a felkészülést illeti, Varga Katalin most kisebb megfázással bajlódik, ezért egy hetet pihennie kellett, de még így is sokkal jobban áll, mint tavaly ilyenkor, hiszen 2017 év végén ki kellett venni a manduláját, és csak decemberben kezdhette el az alapozást. „Ehhez képest most már októberben belevágtunk a munkába. A múlt héten már vízre is szálltam, aminek meg is lett az eredménye, hiszen megfújt a szél, és kicsit megfáztam, de egy rövid pihenő után ismét edzésbe álltam. Most bent ergométerezünk.”

Edzőjével, Csamangó Attilával március 18-án, hétfőn egy hétre Olaszországba, Sabaudiába mennek edzőtáborba. „Elég szeszélyes ott az idő, de ha hideg lesz, akkor van ott konditerem is, tehát ugyanúgy tudunk dolgozni, mint itthon, a környezetváltás azonban mindenképp jót fog tenni.

Nagyon várom már az újbóli vízreszállást”

– mondta Varga Katalin, aki tavaly a rövidebb téli felkészülés ellenére is a negyedik helyen végzett a világbajnokságon, az idei, szegedi vébén azonban a dobogóra szeretne állni.

„A tavalyi vb után azt beszéltük meg Sík Mártonnal, a Szeged szakmai igazgatójával, hogy két év múlva az aranyérem a cél, ami egy kicsit teher is, hiszen az a paralimpia éve, de mindent megteszek érte. Ehhez az is kell, hogy Szalmásy Balázzsal is újra együtt dolgozhassak, ő nagyon sokat tud segíteni nekem a belső izmok, a törzs megerősítésében, stabilizálásában.

Erre a mindennapi életben is nagy szükségem van az állandó székbenülés miatt.

Budapest belvárosából kiköltöztem Vecsésre, valamint heti háromszor Szegedre kell járnom, de igyekszünk megoldani, hogy leküzdjük a távolságot, és akkor, egy jó felkészüléssel reális lehet a dobogó bármelyik foka az idei világbajnokságon” – zárta Varga Katalin.

Jelentős gazdasági növekedés az MKKSZ-ben

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség gazdasági hátterébe engedett kisebb betekintést Kárai Péter. Az MKKSZ gazdasági és vagyongazdálkodási alelnöke az InfoRádió Víztükör című adásában beszélt arról, hogy a jelentős állami támogatásnak is köszönhetően miként növekedett a szövetség gazdálkodási tevékenysége.

Hír

Kárai Péter társadalmi pozícióban jellemzően a költségvetés arányait, a nagyobb kiadásokat felügyeli a Magyar Kajak-Kenu Szövetségben, ő terjeszti elő a költségvetést, ő számol be róla a közgyűlésnek.

„Egyfajta felügyeleti külső szem vagyok, egy véleményformáló, tanácsadó szerepet töltök be ebben a gazdasági tevékenységben, amelyet alapvetően a szövetség gazdasági apparátusa és operatívan a gazdasági igazgató végez, a napi döntésekben pedig Schmidt Gábor elnök is benne van” – mondta Kárai Péter, aki egy nagyobb középvállalatéhoz hasonlította a Magyar Kajak-Kenu Szövetség jelentős mértékben megnövekedett költségvetését.

„2010-ben 500 millió forint volt a költségvetés,

ez közel 18 szorosára nőtt,

hiszen a 2018-as évi költségvetés kiadási főösszege meghaladta a 8,7 milliárd forintot, beleértve a közvetett támogatásokat is. Nem szabad elfelejteni, hogy a szövetség alaptevékenysége a versenysport, ezért az eredményesség, az olimpiai eredményesség mindig a középpontban kell, hogy legyen.

A versenysport teljes költségvetésünk nagyságrendileg 3 milliárd forint.

Az utóbbi évek eredményessége bizonyítja, hogy itt is rendben vagyunk.”

Kárai hozzátette, hogy a versenysport mellett számos más területen komoly fejlődés látszik a magyar kajak-kenu sportban. „Az infrastrukturális beruházások, a szabadidős programok, a létesítményfejlesztések és önálló projektként a sportágspecifikus mérési és teljesítménydiagnosztikai központ is azt mutatja, hogy jelentősen megnövekedett a gazdálkodási tevékenységünk.”

Kárai Péter, aki tagja az Európai Kajak-Kenu Szövetség elnökségének is, elmondta, hogy kiemelt támogatást nyújtanak a tagszervezeteknek is. „Az állami forrásoknak köszönhetően 2018-ban 116 tagszervezetünk kapott valamiféle támogatást, összesen 939 millió forint értékben. Ebben nyilván benne vannak a sportolói és edzői fizetések, de ide tartozik a kisbusztender is, amelynek keretében eszközöket juttatunk el a tagszervezeteknek. Az edzői támogatások is nőttek, 2018-ban 176 edzőnk kapott valamiféle támogatást, ez a teljes csomag 457 millió forint volt.

Egy edző akár három-négy évtizedig is szolgálhatja a sportágunkat, ezért ők kiemelten fontosak számunkra.”

Beszélt a doppingolással szembeni zéró toleranciáról is, arról, hogy 2017-ben komoly doppingellenes programot indított a magyar szövetség, amely évente saját forrásból 25 millió forintot szán a különböző ellenőrzésekre, ez azt jelenti, hogy ebben az olimpiai ciklusban 100 milliót költ a doppingellenes harcra – ez teljesen egyedülálló a magyar sportági szakszövetségek között. Kárai hozzátette, hogy a legális teljesítményfokozás szempontjából is rendkívül fontos volt a kormányzati támogatással létrehozott teljesítménydiagnosztikai központ, amelynek köszönhetően már más sportágakkal is elkezdődött az együttműködés: például a vívókkal, a triatlonosokkal vagy az atlétákkal.

 

A kajak-kenu olimpiai helyzetéről is szó esett, Kárai kiemelte, hogy a sportág jelenlegi olimpiai helyzete viszonylag stabil. A kajak-kenu magas, 330-as kvótaszámmal bír a 10.500 fős sportolói mezőnyben, ráadásul a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség számára kulcskérdés, hogy az ötkarikás programban maradjon a sportág, hiszen az ICF bevételének 93 százaléka a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól származik.

A teljes beszélgetés ide kattintva meghallgatható.