“Mesteri” márványtáblát avattunk

Mától márványtábla őrzi a sportág legkiválóbb edzőinek nevét a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) Latorca utcai székházában. A mesteredzők köszöntésén azok a szakemberek vehettek át emléklapot, akiknek az elmúlt évtizedek legnagyobb sikereit köszönhetjük.

Hír

2001 óta hagyomány, hogy márványtáblára vési fel a kajak-kenu sportág azoknak az Örökös Bajnokoknak a nevét, akik versenyzőként legalább öt világbajnoki elsőséget, vagy egy olimpiai aranyérmet szereztek. Az utóbbi évtizedekben a kiváló versenyzőknél némileg kevesebb szó esett azonban azokról a szakemberekről, akik edzőként hozzájárultak az elmúlt 75 év eredményeihez és pályafutásuk során végigkísérték a legeredményesebb válogatott sportolóinkat. Ezért mostantól újabb márványtábla került fel az MKKSZ székházának falára, amelyre a sportág eddigi 48 mesteredzőjének neve került fel.

“Régi adóságunkat törlesztjük most, csak köszönettel tartozunk azoknak a kollégáknak, akik az elmúlt 75 évben az ország egyik legeredményesebb olimpiai sportágává tették a kajak-kenut. Az itt megjelent kiváló pedagógusok nemcsak eredményes versenyzőket neveltek fel, hanem számtalan olyan fiatalt is, akik az élet más területein bizonyítanak a mindennapokban, ennek ellenére legtöbbjük nem szakadt el teljesen a vízparttól sem. Ráadásul nemcsak sportolók kerültek ki az idősebb edzők kezeik közül, hanem a saját utánpótlásukról gondoskodva olyan kollégákat indítottak el a pályán, akik később maguk is mesteredzők lettek. Nagyon bízom abban, hogy az itt megjelent edzők még hosszú évekig, évtizedekig örökítik majd át a sportág szellemiségét. Megtiszteltetés, hogy a kajak-kenus család nevében köszönetet mondhatok nekik a sok évtizedes nevelőmunkáért” – mondta köszötőjénben Schmidt Gábor, az MKKSZ elnöke.

A mesteredzők nevét megörökítő máránytáblát két legendás tréner, Füzesséry Gyula és Dávid Géza leplezte le.  A tábla felavatása után az ünnepségen megjelent szakemberek oklevelet vettek át Schmidt Gábortól, valamint Doma Gergőtől, az MKKSZ szakmai igazgatójától.

“Ugyanannyira örültem a legkisebb gyerekek sikereinek a pályám során, mint azoknak a világbajnoki, vagy olimpiai érmeknek, amelyeket a tanítványaim szereztek. Óriási megtiszteltetés volt, amikor 1989-ben mesteredzővé választottak és nagyon jó érzés az is, hogy az én nevem is fent lehet a most felavatott márványtáblán” – mondta el az ünnepségen többek között Vaskuti István és Kövér Márton egykori edzője, Koléder Vilmos.

“A mesteredzők között mindig kakukktojásnak éreztem magam, mert talán az egyetlen vagyok a névsorban, aki soha nem foglakozott felnőtt válogatott versenyzőkkel. Számomra a legnagyobb öröm, hogy olyan sportolókkal foglalkozhattam, akik ma már teljes életet élnek, függetlenül attól, hogy sikeres kajakosok lettek felnőttként, vagy valamilyen civil pályán érnek el sikereket” – tette hozzá Agócs Mihály, aki Kozák Danuta, Szabó Gabriella, Benedek Dalma és Paksy Tímea nevelőedzője volt.

A kajak-kenu sportág mesteredzőinek névsora:

Gelle Sándor
Granek István
Füzesséry Gyula
Szabó Sándor
Söptei Róbert
Szabó Ferenc
Dr. Parti János
Kolozsvári István
Kulcsár János
Kemecsey Imre
Péhl József
Vén Lajos
Hajba Antal
Babella László
Horváth Péter
Ürögi László
Szántó Csaba
Vajda Vilmos
Dávid Géza
Felkainé Gállos Éva
Angyal Zoltán
Dunai István
Nagy György
Fábián Lászlóné
Farkas Zoltán
Kluka József
Koléder Vilmos
Spang Ottó
Tóth Árpád
Sóti István
Svidró József
Sztanity László
Várkonyi Géza
Vaskuti István
Ludasi Róbert
Gyöngyösi János
Soltész Árpád
Nagy László
Séra Miklós
Sziklenka László
Kása Ferenc
Sári Nándor
Székffy Géza
Simon Miklós
Szabó Attila
Barina József
Agócs Mihály
Szilárdi Katalin

Már zajlik a munka a Maty-éren

Az idén májusi világkupáig (VK) befejeződnek a partvédelmi munkálatok a Maty-éri Kajak-Kenu és Evezős pályán, valamint megújul az eredményhirdető-pódium is. A nagyszabású fejlesztések csak a VK után indulnak be, a 2019-es olimpiai kvalifikációs gyorsasági kajak-kenu világbajnokságig 1,8 milliárd forintból az egész létesítmény átalakul.

Beruházás Szegeden
Hír

Magyarország Kormánya még tavaly döntött arról, hogy a minél színvonalasabb rendezés érdekében a jövő augusztusi kvalifikációs világbajnokságra felújítatja és kibővítteti a szegedi versenypályát és erre a célra 1,8 milliárd forintot biztosít a pályát kezelő és egyben üzemeltető Nemzeti Sportközpontoknak (NSK). Az NSK, szoros együttműködésben a Magyar Kajak-Kenu Szövetséggel (MKKSZ) még 2017-ben megkezdte a beruházások előkészítését.

„A beruházás egyik legfontosabb eleme az osztósziget fejlesztése, hiszen régi álmunk volt, hogy a versenypálya mindkét oldala funkciót kapjon.

Híd épül majd, az osztószigeten pedig kerékpárút létesül. A pálya így más sporteseményeket, például triatlon-versenyeket is kiszolgálhat majd.

Megújul a pályához kapcsolódó összes gyalogos-, kerékpáros- és autóút is, a nézőknek kevesebbet kell majd gyalogolniuk a buszmegállókból és javulni fog a parkolási helyzet is, mivel szinte minden irányba nagyobb lesz a Szegedi Olimpiai Központ, vagyis a maty-éri versenypálya területe – mondja Schmidt Gábor, az MKKSZ elnöke.

A terület bővülni fog a déli zárogát környékének feltöltésével, így nagyobb helyen tudnak majd felépülni azok a mobil létesítmények, amelyekben helyet kapnak a világbajnokságra érkező csapatok. Régi adóságot törleszt a fejlesztés azzal, hogy teljes fedés kap a főlelátó, megújul és bővül a sajtóközpont, teljesen átalakul a céltorony, valamint nagyobb és színvonalasabb lesz a céltorony melletti VIP-épület is, amelynek földszintjén rendezik be a világbajnokságot kiszolgáló teljes egészségügyi központ.

A lelátó mögött szintén bővül a pálya területe, több hely jut majd a televíziós közvetítéseket lebonyolító személyzetnek és technikának, valamint a szervezőbizottságnak is. Ez enyhíti majd azt a zsúfoltságot, ami a céltorony, a VIP-épület és a lelátók mögötti aszfaltúton alakult ki a korábbi világversenyeken.

„A 2011-es világbajnoksághoz képest több országot és több versenyzőt várunk jövőre a pályára és ennek megfelelően több nézőt is a lelátókra.

A sportág egyre nagyobb nemzetközi népszerűségnek örvend és egyre népesebb a para kajak-kenusok mezőnye is.

Mindehhez hozzátartozik, hogy a tokiói olimpiai- és paralimpiai kvóták 80 százalékát ezen a világbajnokságon lehet majd megszerezni, így nem túlzás azt mondani, hogy soha nem látott érdeklődésre számíthat a jövő évi verseny. Egyébként a Maty-éren nemcsak a látható részek újulnak meg, hanem a teljes pályainfrastruktúra is. Kicserélik a víz alatti kötélzetet, a pálya bójáit, a parti jelzéseket, az indító- és versenylebonyolító informatikai és kommunikációs rendszereket, az osztószigeten pedig kiépítik majd azokat a kameraállásokat, amelyek biztosítják, hogy 2019-ben a televíziós közvetítés minden nézői igényt kielégítsen” – tette hozzá Schmidt Gábor.

Bár a nagyszabású fejlesztések csak az idei VK után indulnak meg, de a májusi versenyre már felújítják a pályát szegélyező partszakasz rézsűjét és megújul az eredményhirdető pódium is. Így kevesebb apró hullám verődik majd vissza a vízre a part felől, a nézők pedig testközelből láthatják a győztes sportolók örömét, akik a döntők után a lelátó előtti stégen lépnek majd először partra.

Schmidt Gábor: Nem érmekben mérjük az idei évet

Az egyik legsűrűbb és legizgalmasabb szezonja elé néz a magyar kajak-kenu sport, a szövetség elnöke pedig akkor lenne elégedett, ha az év végére kikristályosodna egy olyan versenyzői névsor, amelynek tagjai jövőre, a szegedi világbajnokságon megszerezhetik a maximális olimpiai kvótát. Schmidt Gábor hosszabb interjút adott az InfoRádió Aréna című műsorában.

Hír

A versenyszezon elindulásával szinte minden hétvégére jut valamilyen esemény a Magyar Kajak-Kenu Szövetség rendezése alatt. „Nagyon szerteágazó lett a feladatunk az elmúlt években – kezdte Schmidt Gábor. – Nemcsak a pályán, hanem a nemzetközi életben is igyekszünk vezető szerepet betölteni a versenyek szervezésével, a különböző innovációkkal, a tévéközvetítésekkel vagy akár a sportprezentációkkal. A 2019-es olimpiai kvalifikációs világbajnokság megrendezését Németország elől hoztuk el, amit nagy fegyverténynek tartok. Az idén Szegeden lesz egy világkupa, de elnyertük a 2022-es U23-as és ifjúsági világbajnokság megrendezésének jogát is, ez a vébé a sportág legnagyobb eseménye abból a szempontból, hogy itt két korosztály indul, továbbá ez a világbajnokságon a magyar fiatalok számára is jó motivációs cél.”

Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy 2020-ban Budapesti maraton Európa-bajnokság lesz, ennek külön örül, miután régóta szerettek volna már a fővárosban egy nagyobb nemzetközi eseményt megrendezni. Schmidt Gábor hozzátette: nagyon várja már, hogy Észak-Csepelen elinduljon a szlalompálya építése is.

Az év egyik legfontosabb eseményéről, a május 17. és 20. között rendezendő szegedi világkupáról elmondta, hogy számos újdonságot tartalmaz majd, miután a maty-éri pályát átépítik.

Már zajlik a munka a Maty-éren

Az idén májusi világkupáig (VK) befejeződnek a partvédelmi munkálatok a Maty-éri Kajak-Kenu és Evezős pályán, valamint megújul az eredményhirdető-pódium is. A nagyszabású fejlesztések csak a VK után indulnak be, a 2019-es olimpiai kvalifikációs gyorsasági kajak-kenu világbajnokságig 1,8 milliárd forintból az egész létesítmény átalakul.

„Megújul az eredményhirdető rész, új rendszert vezetünk be a futam utáni történéseket tekintve: a versenyzők amikor beérkeznek, akkor visszakanyarodnak, és a nézők előtt fognak kiszállni, nem tűnnek el a szurkolók szeme elől. A versenypálya melletti osztószigeten eddig főleg a reklámokat tudtuk megjeleníttetni, valamint elválasztotta a felvezető sávot a versenypályától, amely így egy hermetikusan elzárt, hullámok nélküli pálya lett. Most azonban egy híd fog bevezetni a szigetre, ahova át fogjuk vinni a tévéközvetítést, a kamerák így mutatni fogják már a közönséget is a futamok alatt, ezzel sokkal látványosabb képet fog sugározni a televízió. A világkupára ezúttal is ingyenes lesz a belépés, ráadásul ebben az időben éppen a borfesztivál is zajlik majd a városban, így tökéletes program lehet az a hétvége egy szegedi kirándulásra.”

A síkvízi válogatott versenyzők az idén nagy számmal tudtak melegvízi edzőtáborba elvonulni télen, a két helyszín Dél-Afrika és Portugália volt.

„A kormány kiemelt támogatásának köszönhetően olyan forrás áll rendelkezésre edzőtáborozásokra, amelyet igyekeztünk maximálisan kihasználni. Akik kiutaztak, azoktól egyértelműen az a visszajelzés jött, hogy jól működött a munka mindkét helyszínen. Mentek egymás ellen időre a különböző csapatok, így látták egymást az ellenfelek, de emellett a saját edzésmunkájukat is meg tudták csinálni. Majd május elején, a rangsorolón kiderül, hogy kinek hogy sikerült a felkészülés” – mondta Schmidt Gábor.

A csapatok és a versenyzők között hatalmas a rivalizálás, a szövetség pedig igyekszik is ezt fenntartani.

„A rivalizálás ellenére egyértelműen béke van a sportágban,

mindenki érzi, hogy addig, amíg el nem dől, hogy kik a legjobbak, addig verseny van” – mondta az elnök.

A szakágakat egyenként nézve, Schmidt Gábor szerint a női kajakmezőny Kozák Danuta, Douchev-Janics Natasa, Csipes Tamara és Szabó Gabriella visszatérésével rendkívül erős és kiegyenlített lesz.

Az idén először vízen az olimpiai bajnok Janics Natasa! #kajakkenu #janicsnatasa

Magyar Kajak-Kenu Szövetség (@kajakkenusport) által megosztott bejegyzés,

„Danát láttam Portugáliában evezni, jó úton van a mozgásban és a hozzáállásban is, de nála még fontos a fokozatos terhelés, erre gyógytornász figyel. Neki még nem az a célja, hogy az idén visszatérjen az elitbe, hanem, hogy az olimpiára kerüljön a régi formájába. A többi visszatérő is nagyon jól edz, és akkor még nem is beszéltünk a tavaly remekül szereplő Takács Tamaráról, Medveczky Erikáról és Lucz Dóráról. Nagyon várom már a versenyüket” – mondta az elnök.

Szerinte végérvényesen elfelejthetjük azt, hogy a női kenu egy lesajnált szakág a kajak-kenun belül, hiszen két szám is felkerült az olimpia programjára. „Ráadásul nekünk Balla Virág, Takács Kincső és Lakatos Zsanett személyében világ- és Európa-bajnokságot nyert versenyzőink vannak. Szerencsére már sok egyesületnél foglalkoznak ezzel a szakággal, így azt gondolom, komoly esélyeink lehetnek arra, hogy jövőre, a szegedi vébén kvótát szerezzünk Tokióra.”

Egymást húzva maradhatnak a világelitben a magyar kenus lányok

Tokióban először szerepel majd a női kenu az olimpiai programban. Mindkét számban, 500 párosban és 200 egyesben is éremesélyes lehet Devecseriné Takács Kincső és Balla Virág. A világ legjobb kenusai közé tartozó győri versenyzők az idén is itthon készültek, a közös edzések pedig szerintük remek hatással vannak rájuk.

A férfi kajakosok idei egyik legizgalmasabb száma az olimpiai programba felkerült 500 négyes lesz, amelyre többek között egy új, 400 egyes válogatóval lehet bekerülni. „Ahogy az előző szövetségi kapitánynál, Storcz Botondnál, úgy most Hüttner Csabánál is egyesben kell jól menni ahhoz, hogy valaki bekerüljön a csapathajóba. Tótka Sándor úgy fogalmazott, hogy vagy ötvenen pályáznak arra a négy helyre, és nem tartom ezt túlzónak, de a 200 egyes, az 1000 egyes és az 1000 páros is nagyon nagy küzdelmet fog hozni az idén. A visszatérők közül Dudás Miklós és Dombvári Bence is megkapja a lehetőséget, hogy bizonyítsa: helye van a válogatottban. Egyébként a férfi kajak szakág tavalyi, kvázi gyengébb szereplése nem biztos, hogy akkora probléma volt, hiszen

még az olimpiai ciklus elején felébresztette a versenyzőket.”

A férfi kenu kisebb mélyrepülést sem tartja egetrengető problémának Schmidt Gábor, mint mondta, a magyar kajak-kenu mintegy 75 éves történetében soha nem volt olyan, hogy az összes szakág egyszerre lett volna a topon. „Emlékezzünk csak az 1995-ös duisburgi világbajnokságra, ahol a férfi kenusok öt aranyérmet nyertek, miközben a többi szakág nem szerepelt ilyen jól. Ugyanakkor az elmúlt években az ifjúsági és az U23-as világeseményeken remekül mentek a fiatalok, szerintem jövőre képesek lehetnek a magyar férfi kenusok arra, hogy mindkét számban olimpiai kvótát szerezzenek.”

Arra a kérdésre, hogy mikor lenne elégedett az év végén, Schmidt Gábor így felelt: „Lehet, hogy sokakat megbántok ezzel, de nem az a lényeg az idén, hogy mennyi érmet szerzünk. Akkor zárunk jó évet, ha látjuk a világbajnokság után azt a 25, maximum 30 embert, akikből kiválaszthatjuk a szegedi vébére azt a 18 versenyzőt, akik megszerezhetik a maximális számú olimpiai kvótát.”

A teljes beszélgetés első része meghallgatható itt:

A második pedig itt: