Mégse

Húzónevekkel és újoncokkal utazunk a para-Eb-re

Weisz Róbert szövetségi kapitány kijelölte a poznani Európa-bajnokságra utazó para kajak-kenu válogatott keretét.

Hír

A kapitány a hétvégi rangsoroló verseny előtt elmondta, hogy a tavalyi eredmények és a hétvégi forma alapján nevezi meg a jövő kedden és szerdán rendezendő kontinenstornára utazó csapatot.

„Lényegében nem változtatott semmit a hétvégi verseny. Az elsődleges cél az volt, hogy azok a kenusok, akiknek nemzetközi kategorizációra van szükségük, ők induljanak az Eb, és két újoncunknak, Kiss Péternek és Molnár Nikolettának is fontos volt a kategorizáció” – mondta Weisz Róbert.

A szövetségi kapitány kitért arra, hogy a rendkívül fiatal, 16 éves Kiss Péter a hétvégén KL-1-es kategóriában legyőzte Suba Róbertet, a paralimpia ezüstérmes kajakos pedig kisebb meglepetésre megelőzte kenuban Juhász Tamást. „Kenuban Tomi szokott győzni, de most jól keresztbeverték egymást. A nőknél Varga Kati nagyon magabiztosan versenyzett, és Molnár Nikoletta is meg tudta előzni Fehér Annamáriát, tehát jól mutatkoztak be újoncaink.”

Ennek megfelelően a következő csapat utazik az Eb-re:
Varga Katalin (KL-2, VL-3), Molnárné Tóth Julianna (VL-3), Fehér Annamária (KL-3), Molnár Nikoletta (KL-3), Kiss Péter (KL-1), Suba Róbert (KL-1, VL-2), Juhász Tamás (VL-2) és Kiss Erik (KL-3).

„Ismerjük a poznani pályát, amely meglehetősen szélérzékeny, és a jövő hétre sem jósolnak túl jó időt. Három húzóemberünk, Varga Kati, Suba Robi és Juhász Tomi a mezőny elején végezhet, de ha nem lesz semmilyen problémája, akkor Kiss Péter is jó helyezést érhet el” – tekintett előre az Eb-re Weisz Róbert.

10 ösztöndíj a jövő reménységeinek

Megtartotta évértékelő eseményét, és egyben évzáróját a Kolonics György Alapítvány a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) rendezvényközpontjában, a Stopper állóhajón. A vacsorán megkapta az elismerést a "Jövő Reménységei Program" idei tíz díjazottja, a tavaly három ifjúsági világbajnoki címet szerző Kőhalmi Emese pedig átvehette a Kolonics-díjat, ami a magyar kajak-kenu sport utánpótlásának legfontosabb elismerése.

Hír

Csabai Edvin, a Kolonics Alapítvány kuratóriumi elnöke beszámolt a szervezet tavaly elvégzett munkájáról. A már szokásos emlékevezés, és emlékfutás mellett rendkívül sikeres volt a szegedi világbajnokságon megrendezett Kolonics, a sportlegenda kiállítás is.

“2019-ben folytatódott a Karrierkövető program, a Granek István tanulmányi ösztöndíj program, és természetesen a Jövő Reménységei programunk is – mondta Csabai Edvin. – Örülök, hogy sikerült CD-re rögzítenünk a régi kenus-dalokat Wichmann Tamás közreműködésével, valamint annak is, hogy a kenukirályról szóló dokumentumfilmet nagy sikerrel mutatta be az Alapítvány. Továbbá hatalmas fegyvertény, hogy tavaly háromszor annyi támogatás folyt be hozzánk az SZJA 1%-okból, mint egy évvel korábban, ami nem elsősorban a pénz miatt fontos, hanem azért, mert ez mutatja, hogy fejlődik a Kolonics Alapítvány társadalmi beányazottsága.”

A Jövő Reménységei Program idei nyertesei a korábbi évekhez hasonlóan hat hónap alatt 240 ezer forint támogatást kapnak. A díjazottak ösztöndíját évek óta kizárólag magánadományokból fedezi az Alapítvány.

“Tavaly 2,8 millió forint adomány jött erre a programra, ami hatalmas siker. Ez idén lehetővé tette, hogy szakáganként 2-2 ösztöndíjat ítéljünk oda a kiírt pályázat elbírálása után, ezen kívül lett egy különdíjasunk, valamint a paraszakág legnagyobb reménységét is be tudtuk venni a programba” – mondta Kárai Péter, az MKKSZ alelnök, az alapítvány kuratóriumának tagja.

Az idei díjazottak:

Opavszky Réka – női kenu

Győri Ivett Juliannak – női kenu

Kulcsár Csenge Emese – női kajak

Máró Anna – női kajak

Böszörményi Bendegúz – férfi kenu

Vass Zoltán – férfi kenu

Ozsgyáni Bence Alex – férfi kajak

Tamási Zsombor – férfi kajak

Kiss Péter Pál – parakajak

Reisz Benedek – férfi kajak (különdíj)

A Pacs-Pacs Községi Sportegyesület versenyzője, Opavszky Réka 2018 után már másodszor kapta meg a díjat. A sződligeti kenus a pályázaton nyert pénzen ezúttal is osztozik párjával, Gönczöl Laurával.

“Két éve én nyertem ilyen ösztöndíjat már, tavaly Laura, most pedig nagyon meglepődtem, hogy megint minket díjaztak. Nincsenek igazán hosszú távú terveink még, idén leszünk első éves ifik, biztos, hogy ezúttal is párosban fogunk versenyezni. Köszönjük szépen az elismerést, a kapott pénzt idén is sportruházatra költjük, és az edzőtáborok utiköltségét fedezzük belőle” – mondta a fiatal kenus hölgy.

Az ünnepi eseményen a Magyar Kajak-Kenu Szövetség évente odaítélésre kerülő Kolonics-díjját, vagyis a magyar utánpótlás legmagasabb rangú elismerését 2019-es teljesítménye alapján Kőhalmi Emese kapta meg, aki három aranyérmet szerzett az ifi világbajnokságon.

“Nagyon örülnék neki, ha idén is hasonlóan sikeres évem lenne, de akkor sem leszek boldogtalan, ha egy árnyalatnyival kevesebb jó eredményt érek el. Megkapni ezt a díjat egy valóságos álom, Kolonics György a mi sportágunk legnagyobb példaképe, miután mindenkinél alázatosabb, és kitartóbb sportoló volt, valamint rendkívül barátságos ember. Az egy millió forintos támogatást új lapátra, edzőtáborra, és egy komoly pulzusmérőre fogom költeni” – mondta Kőhalmi Emese, aki nem zárta ki, hogy a tavaszi tájékoztatóversenyen már a felnőtt női kajakos mezőnyben is kipróbálja magát.

Megfertőződtem a Duna jó vízillatától – ma 85 éves Nánássy András

Január 18-án ünnepli 85. születésnapját Nánássy András, aki a kilencszeres világbajnok Wichmann Tamás nevelőedzője is volt. Ő készítette fel az olimpiára Tatai Tibort is, aki 1968-ban, Mexikóvárosban egyesben olimpiai bajnok lett.

Hír

„A Berzsenyi Gimnáziumba jártam a Markó utcába, az egyik osztálytársam mondta, hogy menjünk le kajakozni – kezdte el mesélni Nánássy András, hogy miként ismerkedett meg a kajak-kenuval. – Lementünk, de csak a tanmedencébe, ahol nem kajakosok, hanem evezősök edzettek. Nem voltam egy díjbirkózó alkat, nem is tetszett az evezés, ügyetlenül mozogtam. Akkor átjöttek a honvédos kajakosok, hogy menjünk át hozzájuk, próbáljuk ki a négyszemélyes kajakot.

Beültettek, és ott már egész jól mozogtam,

erre mondták, hogy ha van kedvünk, akkor menjünk le a Margitszigetre, így kezdtem el a Honvédban kajakozni. Annyira jó vízillata volt a Dunának, megfertőződtem tőle. Akkor még nem volt minden hétvégén verseny, ez csak később alakult ki, ezért sokat jártunk túrázni.”

Komolyabb eredményei versenyzőként nem voltak, magyar bajnokságon indult, de a válogatottba nem került be, 1955-ben bevonult katonának, két évvel később leszerelt, de már akkor, 22 évesen elkezdett fiatalokkal foglalkozni, segédedző, edző, majd szakedző lett. Dolgozott az MHS-ben, majd később az MTK-ban, utóbbi klubnál 29 éven át volt edző, majd technikai igazgatóként vonult vissza 1992-ben.

Edzőként egyre másra jöttek a sikerek, ő volt a kilencszeres világbajnok Wichmann Tamás nevelőedzője, legnagyobb eredményének a Wichmann Tamás, Petrikovics Gyula kenupáros olimpiai ezüstérmét tartja.

Noha edzőjének nem őt jelölte meg, de elmondása szerint a mexikóvárosi olimpián 1000 egyesben aranyérmes Tatai Tibort is ő készítette fel.

„Nagyon sikeres voltam akkoriban, egyre másra jöttek az eredmények, ezért Tatai Tibor odajött hozzám, hogy szeretne velem dolgozni. Elküldtem a szövetségi kapitányhoz, hogy neki kell eldöntenie foglalkozhatok-e vele. Innentől én edzettem őt, cipeltem a hajóját, még a motorcsónakomat is átalakítottam, hogy tudjam szállítani a hajóját, és a rendőrség ne kössön bele. Én voltam az esküvői- és a válókereseti tanúja is, de megmondom őszintén, van egy kis tüske bennem, mert azóta nem igazán beszéltünk.

Az olimpiáért akkor én kaptam nyolc ezer forintot és egy budapesti, éves kombinált autóbusz-villamos bérletet.

Még azt is felvállaltam, hogy Wichmann Tamás megorrolt rám, hogy egy riválisát készítem fel, ráadásul a verseny előtt két nappal ők szétlövésben döntötték el Mexikóvárosban, hogy melyikük indul egyesben. De Tamással a 90-es évek elején leültem az MTK egyik elnökségi ülése után, és egy hosszú beszélgetéssel mindent tisztáztunk. Azóta is nagyon jóban vagyunk, kiváló a kapcsolatunk, sokat beszélünk, most is felhívtam, hogy gratuláljak neki az életműdíjhoz.”

Tanítványai közül kiemelte még Árva Gábort, aki C-2 1000 méteren nyert világbajnoki címet. „Napi kapcsolatban vagyunk azóta is, minden évben összejövünk a káposztásmegyeri éttermében egy társasággal. Ő azon sok jó ember egyike, akit a kajak-kenunak köszönhetek. Nagyon jó barátokat ismertem meg ebben a csodálatos sportágban, amelynek az egészségemet is köszönhetem. 85 éves vagyok, de még azért ketyegek, ennek a szép kornak minden örömével és bánatával.”

Isten éltesse még sokáig Nánássy Andrást!