Mégse

Megújult az UTE Urányi-Fábián Vízitelepe

Egy megújult és kibővített épülettel gazdagodott az Urányi-Fábián UTE kajak-kenu vízitelepe. Az átadóünnepségen Dr. Szabó Tünde sportért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a kajak-kenu az egyik legsikeresebb sportágként megérdemli, hogy versenyzői megfelelő körülmények között készülhessenek.

Hír

A Tímár utcai vízitelepen létrejött beruházáshoz az anyagi hátteret az UTE és a Magyar Kajak-Kenu Szövetség együtt biztosította. Ennek keretében emeletráépítéssel új edzőterem létesült és az öltözői kapacitás is bővült. Az épület HÉV-vonal felé eső oldalára kerültek az öltözők. Az új lépcsőtérben pihenő, társalgó teret kapott az új emeleti rész. Az edzőterem a dunai oldalon üvegfalas teraszkapcsolattal rendelkezik, valamint új vizesblokkok kerültek kialakítására.

A beruházás bruttó 190 millió forintból valósult meg, melyből 80 millió forintot az MKKSZ biztosított a 2018-as 16 kiemelt sportág infrastruktúra fejlesztési támogatásból, 110 millió forintot pedig az Újpesti Torna Egylet támogatási forrásból.

„Köszönöm, hogy itt lehetünk ebben a létesítményben, amely két egykori nagyszerű sportember nevét viseli – kezdte az átadó ünnepségen Dr. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár. – Ezt a vízitelepet megannyi generáció használja majd céljai eléréséhez és álmai megvalósításához. Ezek a versenyzők mostantól méltó körülmények között készülhetnek majd az újpesti telepen, bár ahogy jöttünk fel, láthattuk, hogy van még teendő a telepen. A kajak-kenu Magyarország egyik legsikeresebb sportága, elég csak a világbajnokok örökös éremtáblájára tekintenünk, ahol több mint 500 érmet láthatunk. Ezekhez a sikerekhez sok szakember áldozatos munkájára volt szükség. Az itt készülő sportolóknak azt kívánom, hogy amilyen célokat kitűznek maguk elé, azt meg is tudják valósítani!”

Schmidt Gábor, az MKKSZ elnöke beszédét azzal kezdte, hogy a Magyar Kajak-Kenu Szövetség, mint vagyonkezelő az UTE-val közösen igyekezett mindig jó gazdaként tekinteni erre a létesítményre, és igyekezett a lehetőségeihez mérten folyamatosan forrást adni a fejlesztésekre.

„A kiemelt sportágfejlesztési forrásoknak köszönhetően 2013 óta sorban újulnak meg a vízitelepek. Örömmel megyek minden ilyen átadóra, mert azt látom, hogy nemcsak a létesítmények újulnak meg, hanem

a közösség is mindenhol egyre nagyobb lesz.

Ez is volt a célunk. Szeretnék minden UTE-s versenyzőnek és szabadidősportolónak jó egészséget kívánni, hogy minél többet használhassa ezt a felújított létesítményt” – fogalmazott Schmidt Gábor.

Doma Gergő, az UTE szakosztályvezetője elmondta, hogy a szakosztály komoly hagyományokra is tekint vissza. „A vízitelep névadói, Urányi János és Fábián László által megszerzett első magyar kajak-kenus olimpia aranyérem után még további négyet nyertek az UTE versenyzői, és az ötszörös olimpiai bajnok Kozák Danutának köszönhetően

a riói olimpián messze mi lehettünk a legeredményesebb klub,

amiért Danának örökre hálásak leszünk. Természetesen nemcsak az olimpiai érmek után jár a dicséret, hiszen hatalmas eredmény az is, hogy az idei szegedi olimpiai kvalifikációs világbajnokságon szakosztályunk tíz sportolója szállt vízre a magyar válogatott tagjaként.”

Doma Gergő továbbá elmondta, hogy az újpesti edzők az utánpótlásnevelésben is nap mint nap kiemelkedőt alkotnak, hiszen több mint 180 gyerek sportolását irányítják.

„Ez a most felavatott új épület lehetőséget ad nekünk arra, hogy a minőségi munka folytatódjon itt a Tímár utcában. Ebben a házban a szakosztály hölgytagjai, a 8 éves kezdőktől kezdve az olimpiai bajnokig, méltó körülmények között öltözhetnek, és minden versenyzőnk számára elérhetővé válik a saját testsúlyos erősítés lehetősége. Ezen kívül ez a szoba TRX, Crossfit és gyógytorna teremként is funkciónál majd.”

Doma Gergő köszönetét fejezte ki a Magyar Kormánynak, a Magyar Kajak-Kenu Szövetségnek, Őze István klubigazgatónak, Baluka Erzsébet gazdasági vezetőnek, valamint Wintermantel Zsolt és Bús Balázs polgármestereknek a támogatásért.

„Köszönöm Wintermantel Zsolt polgármester úrnak, hogy annak ellenére érezhetjük az újpesti önkormányzat támogatását, hogy mi nem a negyedik kerületben, hanem Óbudán működünk” – zárta beszédét Doma Gergő.

Az ünnepség facsemeték ültetésével zárult, Szabó Tünde Kozák Danutával, az UTE ötszörös olimpiai bajnok kajakosával, Bús Balázs, Óbuda polgármestere Fábiánné Rozsnyói Katalin mesteredzővel, Fábián László özvegyével, az újpesti jegyző, Tahon Róbert pedig az 1992-es olimpia két bajnokával, Dónusz Évával és Mészáros Erikával közösen ültetett el a vízitelep udvarán egy-egy fát.

Elhunyt Bonn Ottó

Elhunyt sportágunk nagy tanúja, a valaha élt egyik legsikeresebb magyar sportdiplomata, mindenki Ottó bácsija. Versenyzői pályafutásának lezárása után 1949-től dolgozott a kajak-kenu sportért, vezetőként tizenhárom nyári és egy téli olimpián vett részt. Az utóbbi években is jelen volt minden jelentős eseményünkön, mint a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) tiszteletbeli elnöke, és mint a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF) tiszteletbeli főtitkára.

Hír

1926-ban született Olaszországban, és tizenkét éves koráig ott is élt a családjával. Közel laktak a tengerhez, így szinte minden nap vízre szállt szandolinnal (kajak formájú, lapos fenekű hajó). Aztán az 1940-es évek elején már a budapesti Lágymányosi-öbölben lévő Levente Sport Egyesület tagja volt, kajak egyesben és négyesben, valamint kenu tízesben szerepelt. A második világháború után a Közalkalmazottak SE színeiben versenyzett, sportpályafutását 1947-ben zárta le.

Az MKKSZ-be 1949-ben lépett be, mint titkár, majd 1951-től az akkor újjászervezett Országos Testnevelési és Sportbizottságnál, a későbbi OTSH elődjénél dolgozott, mint az evezős, kajak-kenu és vitorlás szövetség előadója. Ebben a minőségében részt vett 1952-ben a helsinki játékokon, így szemtanúja volt az első magyar kajak-kenus olimpiai érmek megszületésének, négy évvel később pedig szintén a helyszínen, Melbourne-ben szurkolt a sportág első magyar olimpiai bajnokainak, Urányi Jánosnak és Fábián Lászlónak.

1954-ben a legendás maconi világbajnokságon került be az ICF igazgatótanácsába, amikor a sportág egyik európai képviselőjévé választották, majd 1960-ban a szervezet második, 1970-től 1990-ig első alelnökeként dolgozott. Közben 1988-tól 12 éven át az ICF főtitkára volt, ebben a tisztségében sokat tett az egyetemes kajak-kenu fejlesztéséért, valamint a nemzetközi szövetség taglétszámának emeléséért.

Hosszú és rendkívül sikeres sportvezetői pályafutása alatt nemcsak a kajak-kenu sportágban ért el jelentős eredményeket, 1965-ben a budapesti Universaide, míg 1966-ban a budapesti atlétikai Európa-bajnokság szervezőbizottságának lett a főtitkára, 1971-től pedig tíz éven át a Központi Sportiskola (KSI) igazgatója volt.

Visszavonulása után lett az ICF tiszteletbeli főtitkára, az MKKSZ tiszteletbeli elnöke, valamint a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tiszteletbeli tagja.

Az MKKSZ megalakulásának 75. évfordulójára megjelent az “Ahogy tőlünk telt” című interjúkötetben Bonn Ottótól, mint nagy idők tanújától azt kérdeztük, hogy mitől ennyire eredményes a magyar kajak-kenu.

“Attól, hogy mindig van kiről példát venni, mindig van kitől tanulni, hiszen a siker generációkról generációkra öröklődik” – nyilatkozta akkor 90 évesen.

A 94 éves korában, február 8-án otthonában békességben elhunyt Bonn Ottót a Magyar Kajak-Kenu Szövetség saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.

Elment Szent Jupát földi helytartója

Hosszan tartó, súlyos betegség után 72 éves korában szerdán késő este elhunyt Wichmann Tamás kilencszeres világbajnok, háromszoros Európa-bajnok és kétszeres olimpiai ezüstérmes kenus, Magyarországának egyik legnépszerűbb sportolója. A sajtót, és a közösségi médiát elárasztották a megemlékezések, az ország egy emberként síratja a kenukirályt.

Hír

Wichmann Tamás 1948. február 4-én született Budapesten. Hatéves volt, amikor elütötte egy rendőrautó, a súlyos baleset után napokig kómában feküdt, egy évig járógépet kellett használnia. Felépülése után sportolni kezdett, először ökölvívó edzésekre járt, de a szakosztály megszűnése után a kenut választotta. Egész pályafutása alatt, 1962-től 1983-as visszavonulásáig az MTK kenusa volt.

Határtalan kitartása, akaratereje, szorgalma és lelkesedése a magyar és a nemzetközi sportélet egyik legkiemelkedőbb egyéniségévé tette, Magyarország egyik legnépszerűbb sportembere volt. Kilencszeres világbajnok, ötszörös világbajnoki ezüst- és ötszörös világbajnoki bronzérmes, háromszoros Európa-bajnok. Minden idők legtöbb magyar bajnokságát ő nyerte a kenusok között: összesen 37 alkalommal állhatott a dobogó legfelső fokán.

1978-ban UNESCO fair play-díjat kapott, mert segített felkészülni riválisának, az egykori Jugoszlávia színeiben versenyző Matija Ljubeknek, aki aztán a belgrádi világbajnokságon legyőzte őt.

Sportpályafutását 1983-ban fejezte be. Visszavonulása után az MTK örökös tiszteletbeli tagjává választotta, aranygyűrűvel tüntette ki, a klub kajak-kenu szakosztályában különböző sportvezetői funkciókat töltött be.

1979-ben az év sportolójának választották. 1991-ben bekerült a magyar sport halhatatlanjainak klubjába. 1998-ban kézlenyomata felkerült a Csillagok Falára. 2008-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 2010-ben MOB-díjjal, 2013-ban Pro Urbe Erzsébetváros díjjal, 2017-ben Prima Díjjal tüntették ki.

2020 janárjában az Év Sportolója gálán Wichmann Tamás átvehette a Magyar Sportújságíró Szövetség (MSÚSZ), és a a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) életműdíját is.

A díjátadáson Deutsch Tamás, az MTK elnöke így méltatta a bajnokot:

“50, 100, 200 év múlva, ha valaki, és sokan lesznek ilyenek, apaként, nagyapaként, tanárként, edzőként, vagy sportújságíróként más emberek elé példát akar állítani, akkor Wichmann Tamás élettörténetét fogja elmesélni. Azt a regénybe illő történetet, ami tele van sikerekkel, győzelmekkel, dobogós helyezésekkel, tele van kitartással, tisztességgel, barátsággal, tele van szeretettel, tele van vagánysággal, tele van valami egészen hihetetlen, megtörhetetlen akarerővel. Majd 50, 100, 200 év múlva, amikor példát állítanak apák, nagyapák, edzők, és újságírók mások elé, akkor azt fogják mondani, hogy légy olyan, dolgozz, sportolj, élj úgy, mint Wichmann Tamás. Számora megtisztelő, és megható, hogy apaként, nagyapaként, az MTK elnökeként, a MOB alelnökeként talán

minden magyar nevében mondhatom ki, mindent köszönök Tamás, amit tőled kaptunk, igyekszünk olyanok lenni, mint Te.”

Mielőtt versenyző lett, szakácsnak tanult. Mikor kiderült, hogy az 1984-es Los Angeles-i nyári olimpián a szocialista országok bojkottja miatt nem szerepelhet, elkezdte felépíteni a saját vállalkozását. 1987-ben megnyitotta Budapest első “alternatív” kocsmáját, amelyben tudását hasznosította. A kocsmát eredetileg Szent Jupátról, a kenusok “védőszentjéről” nevezte el, de később már csak Wichmann-kocsma volt a neve. A létesítmény 2018-ban, több mint három évtized után zárt be.

Amikor 2013-ban, 65. születésnapja alkalmából interjút adott az MTI-nek, a kezdetekről azt mondta, hogy mindig vonzotta a messzeség, a távolság, és Vízöntő jegyűként a víz is alapeleme volt, úgyhogy lassacskán el sem tudta képzelni az életét a kenuzás nélkül.

A kenukirály életéről és karrierjéről készült “Magyar Lapát” című portréfilmet 2020 januárjában nagy sikerrel mutatta be a Kolonics Alapítvány az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

A bemutatón adta élete utolsó interjúját a Kajak-Kenu TV-nek.

Wichmann Tamást, számtalan kajakos és kenus örök példaképét az egész sportág gyászolja. Sokan közülük a Kenus sirató soraival búcsúznak a közösségi oldalakon:

Kenus sirató

Hogyha egyszer meghalok,
Elvisznek az angyalok,
Fektessetek kenumba,
Bocsássatok a tóra.
Rakjatok meg kövekkel,
Amíg a víz el nem nyel.
Ringatnak a hűs habok,
Szent Jupáthoz eljutok.
Betoppanok elébe,
Lejattolok ővéle.
Kenus élet, de szép volt!
Kár, hogy tovább nem tartott.
Bizony, tovább nem tartott!

Isten nyugosztaljon, Tamás!