Mégse

Megnyílt az MKKSZ sportegészségügyi központja

Prof. Dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere adta át a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) sportegészségügyi és diagnosztikai központját, amely a néhány hetes tesztüzem után hivatalosan is megnyitotta kapuit.

Lifelike
Hír

Az ebből az alkalomból tartott hétfői ünnepségen Kásler Miklós úgy fogalmazott: az ép testben ép lélek megközelítés jelenleg is az emberi lét egyik alapját jelenti. Hangsúlyozta: a sport nemcsak a testet, hanem a lelket is erősíti, fegyelemre, a társak megbecsülésére, nemes versengésre nevel. Hozzátette: igazi öröm számára, hogy ebben a központban a versenyzők egészségileg biztonságban lehetnek, s űzhetik ezt, a magyar identitás részévé vált nagyon szép, nagyon izgalmas és nagyon nemes sportágat, a kajak-kenut.

Török Krisztina, Kásler Miklós, Schmidt Gábor

“Kívánom önöknek, hogy ennek a diagnosztikai központnak a birtokában duplázzák meg ezt a listát, amely itt van mögöttem” – utalt a miniszter örökös bajnokok falára, amelyen az olimpiai aranyérmes és a legalább öt világbajnoki címet szerzett kajakosok, illetve kenusok neve olvasható.

az ötletből nagyon rövid idő alatt valóság lett

Schmidt Gábor, az MKKSZ elnöke emlékeztetett: elődje, Baráth Etele, az MKKSZ közgyűlésének jelenlegi elnöke vetette fel a sportágspecifikus központ létesítésének gondolatát 2016-ban, s az ötletből nagyon rövid idő alatt valóság lett. A központ célja, hogy új, hosszú távú sportegészségügyi hátteret biztosítson a tehetségkiválasztás területén, valamint a profi és amatőr sportolóknak a magas szintű teljesítmény elérése érdekében.

Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere és Schmidt Gábor, az MKKSZ elnöke

“Itt vagyunk a tokiói felkészülés felénél, és a magyar kormány támogatásának köszönhetően, amit ezúton is köszönök, elkészült a sportegészségügyi és diagnosztikai központ. A próbaüzem során már sok versenyző igénybe vette a szolgáltatásokat, zajlanak a felmérések” – mondta Schmidt Gábor. Szerinte ezzel megvalósul, hogy még az eddigieknél is professzionálisabb háttér legyen a kajak-kenu sport mögött.

“Ez segítheti azt, hogy továbbra is ott tudjunk maradni a világ élvonalában” – jelentette ki az MKKSZ elnöke.

Schmidt Gábor arról is beszélt, hogy a beruházás kormányzati támogatásból, 1,9 milliárd forintból valósul meg, s a most átadott, 550 négyzetméteres sportegészségügyi és diagnosztikai központ után még a Kolonics György Vízisportközpontban is tervezik a hasonló fejlesztést, az várhatóan jövő év végén készül majd el.

Török Krisztina, a Lifelike sportegészségügyi központ igazgatója

Török Krisztina, a központ igazgatója úgy fogalmazott: a centrumnak két fő célja van, az egyik a teljesítménymaximalizálás, a másik pedig a tehetségek korai felfedezése és menedzselése.

A hétfői ünnepségen megjelent Kovács Katalin és Storcz Botond, valamint a még aktív, ötszörös olimpiai aranyérmes Kozák Danuta is. Utóbbi elárulta: még nem nagyon ismeri a központot, eddig csak egy vérvételen járt ott, de ahogy fogalmazott, nagyon profi, nagyszerű környezetben található, s biztos abban, hogy segíteni fogja az ő és társai felkészülését.

Schmidt Gábor, Kásler Miklós, Török Krisztina, Kovács Katalin, Storcz Botond, Kozák Danuta

A háromszoros olimpiai bajnok Kovács Katalin azt mondta, sajnálja, hogy az ő pályafutása alatt még nem állt ennyire komoly sportágspecifikus diagnosztikai háttér a versenyzők rendelkezésére, ugyanakkor biztos benne, hogy a most megnyilt központ segítségével hatékonyabbá vállhat a válogatott tagjainak felkészülése. Hüttner Csaba szövetségi kapitány pedig arról beszélt, hogy a központ elhelyezkedése kiváló, hiszen a közelben több nagy klub működik, a válogatott tagjai pedig azzal is rengeteg időt spórolhatnak meg, hogy a különböző vizsgálatok, rehabilitációs kezelések és felméréseket egy helyen állnak rendelkezésre az új központban.

“A Tokió A-keret tagjai, vagyis azok a sportolók, akik idén kvótaszerző helyen végeztek a világbajnokságon, ráadásul teljesen ingyen használhatják a központ összes szolgáltatását, ami komoly előnyt jelenthet és hatékonyabbá teheti a közvetlen olimpiai felkészülést” – tette hozzá a felnőtt kapitány.

forrás: MTI

Portugáliát is megszállták a magyar kajak-kenusok

Portugáliában is kiváló körülmények között készülnek kajak-kenusaink, akiknek csak az edzésekre kell koncentrálniuk a melegvízi edzőtáborban.

Hír

A dél-afrikai Pretoria mellett a spanyolországi Sevilla és a portugáliai Montebelo is azok közé a helyszínek közé tartozik, amelyet elleptek a magyar kajak-kenusok.

„Mi egy hetet Sevillában voltunk, most pedig két hétig Montebelóban vagyunk – kezdte Tóth Dávid. – Mindkét helyszínen tökéletes az idő,

eddig minden edzést meg tudtunk csinálni, amit terveztünk.

Egy héten nyolc vízi edzésünk van, két kondival és két futással. Szerencsére elkerültek bennünket a betegségek és a sérülések is” – mondta az olimpiai ezüstérmes kajakos, aki a Gannoruwa Levente által vezényelt csapat tagja Kulifai Tamással, valamint a Párizs kerethez tartozó Györgyjakab Mátéval, Gecse Mártonnal és Varga Dominikkel.

A teljes kajakos és kenus Párizs keret Portugáliában edz Németh Szabolcs és Nyerges Attila vezetésével. Rajtuk kívül – a teljesség igénye nélkül – Bodonyi Dóra, Katrinecz Rita és a maratonista Kiszli Vanda is Montebelóban készül, valamint Kőbán Rita és Balázs Péter vezetésével egy fiatalokból álló MTK-s csapat is.

A Párizs keret kajakos csapata Portugáliában

Montebelo kevésbé színes helyszín, mint például a dél-afrikai Pretoria, ahol szafarizhatnak vagy oroszlánt simogathatnak szabadidejükben a versenyzők. „Ennek is megvan viszont az előnye, hiszen így minden adott itt ahhoz, hogy csak az edzésekre koncentráljunk” – tette hozzá Kulifai Tamás, aki Londonban ugyancsak olimpiai ezüstérmet nyert a férfi kajaknégyes tagjaként.

Jelentős gazdasági növekedés az MKKSZ-ben

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség gazdasági hátterébe engedett kisebb betekintést Kárai Péter. Az MKKSZ gazdasági és vagyongazdálkodási alelnöke az InfoRádió Víztükör című adásában beszélt arról, hogy a jelentős állami támogatásnak is köszönhetően miként növekedett a szövetség gazdálkodási tevékenysége.

Hír

Kárai Péter társadalmi pozícióban jellemzően a költségvetés arányait, a nagyobb kiadásokat felügyeli a Magyar Kajak-Kenu Szövetségben, ő terjeszti elő a költségvetést, ő számol be róla a közgyűlésnek.

„Egyfajta felügyeleti külső szem vagyok, egy véleményformáló, tanácsadó szerepet töltök be ebben a gazdasági tevékenységben, amelyet alapvetően a szövetség gazdasági apparátusa és operatívan a gazdasági igazgató végez, a napi döntésekben pedig Schmidt Gábor elnök is benne van” – mondta Kárai Péter, aki egy nagyobb középvállalatéhoz hasonlította a Magyar Kajak-Kenu Szövetség jelentős mértékben megnövekedett költségvetését.

„2010-ben 500 millió forint volt a költségvetés,

ez közel 18 szorosára nőtt,

hiszen a 2018-as évi költségvetés kiadási főösszege meghaladta a 8,7 milliárd forintot, beleértve a közvetett támogatásokat is. Nem szabad elfelejteni, hogy a szövetség alaptevékenysége a versenysport, ezért az eredményesség, az olimpiai eredményesség mindig a középpontban kell, hogy legyen.

A versenysport teljes költségvetésünk nagyságrendileg 3 milliárd forint.

Az utóbbi évek eredményessége bizonyítja, hogy itt is rendben vagyunk.”

Kárai hozzátette, hogy a versenysport mellett számos más területen komoly fejlődés látszik a magyar kajak-kenu sportban. „Az infrastrukturális beruházások, a szabadidős programok, a létesítményfejlesztések és önálló projektként a sportágspecifikus mérési és teljesítménydiagnosztikai központ is azt mutatja, hogy jelentősen megnövekedett a gazdálkodási tevékenységünk.”

Kárai Péter, aki tagja az Európai Kajak-Kenu Szövetség elnökségének is, elmondta, hogy kiemelt támogatást nyújtanak a tagszervezeteknek is. „Az állami forrásoknak köszönhetően 2018-ban 116 tagszervezetünk kapott valamiféle támogatást, összesen 939 millió forint értékben. Ebben nyilván benne vannak a sportolói és edzői fizetések, de ide tartozik a kisbusztender is, amelynek keretében eszközöket juttatunk el a tagszervezeteknek. Az edzői támogatások is nőttek, 2018-ban 176 edzőnk kapott valamiféle támogatást, ez a teljes csomag 457 millió forint volt.

Egy edző akár három-négy évtizedig is szolgálhatja a sportágunkat, ezért ők kiemelten fontosak számunkra.”

Beszélt a doppingolással szembeni zéró toleranciáról is, arról, hogy 2017-ben komoly doppingellenes programot indított a magyar szövetség, amely évente saját forrásból 25 millió forintot szán a különböző ellenőrzésekre, ez azt jelenti, hogy ebben az olimpiai ciklusban 100 milliót költ a doppingellenes harcra – ez teljesen egyedülálló a magyar sportági szakszövetségek között. Kárai hozzátette, hogy a legális teljesítményfokozás szempontjából is rendkívül fontos volt a kormányzati támogatással létrehozott teljesítménydiagnosztikai központ, amelynek köszönhetően már más sportágakkal is elkezdődött az együttműködés: például a vívókkal, a triatlonosokkal vagy az atlétákkal.

 

A kajak-kenu olimpiai helyzetéről is szó esett, Kárai kiemelte, hogy a sportág jelenlegi olimpiai helyzete viszonylag stabil. A kajak-kenu magas, 330-as kvótaszámmal bír a 10.500 fős sportolói mezőnyben, ráadásul a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség számára kulcskérdés, hogy az ötkarikás programban maradjon a sportág, hiszen az ICF bevételének 93 százaléka a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól származik.

A teljes beszélgetés ide kattintva meghallgatható.