Mégse

Megküzdöttek az elemekkel

Sportolói és emberi nagyságukról tettek hétfőn délelőtt tanúbizonyságot azok, akik az esős, szeles 10 fokos időben rajthoz álltak a 10. Kolonics György Emlékfutáson. 2300 kiváló sportember a mostoha körülmények között és fontosnak tartotta, hogy teljesítményével méltó emléket állítson minden idők egyik legjobb kenusának.

Hír

Rossz tréfát űzött a verseny szervezőivel a hirtelen késő őszivé váló időjárás. Még vasárnap délután eleredt az eső, így a versenyt lebonyolító BBU munkatársai már eleve rendkívül mostoha viszonyok között jelölték ki a pályát, és a futókat hétfőn reggel sem fogadta ennél jobb idő.

„Végül az a hátrány, amit az időjárás okozott, lett a verseny igazi előnye – mondta Csabai Edvin, a Kolonics Alapítvány elnöke, aki maga is lefutotta a félmaratoni távot. – Talán semmivel sem lehetett volna jobban megemlékezni Kolóról a mai futásnál. Éppen a rá jellemző elszántságra és kitartásra volt azoknak ugyanis szüksége, akik elindultak a versenyen. Ősszel Koló is minden alkalommal lefutotta a félmaratont, őt ismerve biztos vagyok benne, hogy most is ott lett volna a rajtnál és megküzdött volna az elemekkel.”

A futás különböző versenytávjain: 2, 11,5 illetve 21,4 kilométeren és a félmaratoni váltóban összesen több mint 2300-an álltak rajthoz, az indulók közt idén is rengeteg utánpótlás- illetve felnőttkorú, valamint a pályafutását már befejező kajak-kenus lehetett megtalálni. A sportág örökös bajnokai közül futott ma Szabó Gabriella, Storcz Botond, Kammerer Zoltán, valamint Csabai Edvin, de a mezőnyben képviseltette magát a jelen nagyágyúi közül többek közt Kiszli Vanda, Ceiner Benjámin, Máté Krisztián, Koleszár Mátyás és Vidákovich Antal is.

A versenyt megtisztelték jelenlétével az egykori kiváló kenus édesanyja és édesapja, a 21,4 kilométeres táv rajtjelét id. Kolonics György adta meg. Az emlékfutásra kilátogatott Dr. Baráth Etele, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség közgyűlésének elnöke is.

„Rengetegen segítettek abban, hogy ez a verseny ilyen színvonalon létrejöhessen, nagy köszönet jár a támogatóknak, akik lehetővé tették, hogy ingyenes legyen a nevezés, valamint a KSI SE-nek is, amiért vállalta, hogy a versenyközpontot a népszigeti vízitelepén rendezzük be. Külön köszönjük a BBU csapatának munkáját, akik profi szervezői voltak ennek az eseménynek is és mindenkinek hálásak vagyunk, akik adományt helyeztek el a Kolonics Alapítvány gyűjtődobozában. Az esemény motorja pedig Szemán Róbert barátom volt, aki alapítványunk egyik megrögzött kurátora. Ő biztosította az anyagiakat, ő hozta a szervező csapatot és neki köszönhető, hogy az esemény egyben Olimpiai Ötpróba állomás is volt. Annyian voltak ma, hogy Koló halálának jövő nyári 10. évfordulója előtt elmondhatjuk, emléke ma már nemcsak a kajak-kenus családnak fontos, hanem rengeteg más sportembernek és cégnek is, akik ott álltak a rajtnál, illetve támogatták az eseményt” – tette hozzá Csabai Edvin.

A király számot, a 21,4 kilométeres félmaratonit Galamb Csaba nyerte meg a férfiak, Simona Staicu pedig a hölgyek között. Érdekesség, hogy az urak versenyében összesített harmadik lett Rozbora András világbajnok parakajakos, aki ezzel nyert a kerekesszékes kategóriában.

A Kolonics Alapítvány vándordíját idén is az a női illetve férfi kajak-kenu versenyző vehette át, aki a sportág leggyorsabbja lett. A hölgyek között a tavalyi év után idén is a kajakos Kiszli Vanda győzött, a férfiaknál pedig a KSI SE versenyzője, Bakó Tamás futotta a legjobb időt.

Bemutatták a Sport 2018 évkönyvet

A budapesti Larus étteremben hétfőn bemutatták a Sport 2018 évkönyvet. A Magyar Olimpiai Bizottság kiadványát Vékássy Bálint főtitkár és Szöllősi György, a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke méltatta. A könyv szereplői közül részt vett az eseményen Knoch Viktor és Péni István is.

Hír

Vékássy Bálint azt mondta, a sportújságírók családja az olimpiai családhoz tartozik. Emlékeztetett, hogy éppen harminc éve, a szöuli olimpia után jelent meg az első hasonló kötet, akkor Dél-Korea került fókuszba, csakúgy, mint idén, a phjongcshangi téli olimpia kapcsán. „A magyar rövidpályás gyorskorcsolyázók sikere zseniális példája annak, hogy jó sportmenedzsmenttel hogyan lehet egy sportágat a nulláról indulva az olimpiai aranyig elvinni. Ez a sportág ezt 30 év alatt megcsinálta” – mondta a főtitkár. Hozzátette: a sportévkönyv megjelenése a karácsony közeledtét és egyben év végi számvetést is jelent.

Az ifjúsági olimpiáról a sportvezető azt mondta, Buenos Airesben hatványozottan jó volt magyarnak lenni, nagyon összetartó volt a csapat, a sportolók, az edzők szurkoltak egymásnak, remek volt a hangulat. Vékássy Bálint köszönetet mondott az újságíróknak, akik „hóban, fagyban, kánikulában” tudósítanak a sporteseményekről, közvetítve ezeket a szurkolóknak, s azt kívánta: 2019-ben is legyen elég muníció a kötet megalkotásához.

„Örülök, hogy a főtitkár úr családtagként köszöntött minket” – jelentette ki Szöllősi György. A Magyar Sportújságírók Szövetségének (MSÚSZ) elnöke kiemelte, hogy ezt a projektet mindenki a magáénak érzi, sportolóként és szerzőként is nagy megtiszteltetés a sportévkönyv szereplőjének lenni minden évben.

Nagy megtiszteltetés, hogy ebben az esztendőben is szerkesztő csapatunkat bízta meg a Magyar Olimpiai Bizottság a sportévkönyv elkészítésére. Szeretném kiemelni Báthori Zsófiát, aki ennek a kiadványnak a szíve-lelke, Dobos Sándor szerkesztő kollégámat, Keczeli Zoltán művészeti vezetőt, Szalmás Péter képszerkesztőt, Vasvári Ferencet, akik voltaképpen a munkafolyamatok nyári megkezdésétől a nyomdába adásig szinte minden nap hozzátettek valamit ahhoz, hogy megfelelő nívóban készülhessen el a könyv. És természetesen köszönöm minden szerzőnek, legyen szó cikkíróról vagy fotósról, hogy fantasztikus anyagokkal töltötték meg az oldalakat!” – fogalmazott Amler Zoltán, a Sport 2018 főszerkesztője, aki hozzátette: ezúttal is 512 oldalon taglalja a könyv az esztendő történéseit, 36 oldal mellékletben találhatóak meg az eredmények, egymillió karaktert és több mint hatszáz képet tartalmaz a kiadvány.

„Igyekeztünk ezúttal is többfajta műfajú írásokkal megtölteni a könyvet, szubjektív anyagok, glosszák, interjúk teszik teljessé, és természetesen külön kell említeni a sporttörténelmi phjongcshangi diadal feldolgozását. A gyorskoris fiúkkal és az őket felkészítő szakemberekkel kapcsolatos írásokhoz exkluzív fotózást rendeltünk – Baksa Norbert fotóművész szenzációs képeket készített, amelyek nagy örömünkre a főszereplőket is örömmel töltött el” – említetett még Amler Zoltán.

forrás: olimpia.hu

Tovább fejlődni minden területen – őszi közgyűlés és konferencia

Pénteken Galyatetőn, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség őszi közgyűlésén elfogadták a beszámolókat, Baráth Etele pedig külön köszöntötte mind a tíz, a szakmai konferenciával egybekötött eseményen megjelent olimpiai bajnokot.

Hír

„A tavaszi közgyűlés törvényi kötelezettség, hiszen ott az éves költségvetési beszámolóról van szó, a két éve életre hívott őszi közgyűlésen pedig a sportvezetők, szakosztályvezetők, edzők a szakmai kérdésekről egyeztetnek” – kezdte Baráth Etele, a közgyűlés elnöke.

Hozzátette, hogy a közgyűlésen három fontos kérdés került terítékre, amelyek összefüggenek egymással. A cél az, hogy ha a feltételek szigorodnak, akkor is a sportág eredményessége, bővülése fenntartható pályán maradjon. A negyedik kiemelt fontosságú kérdésről, a fenntartható költségvetésről tavasszal születik majd közgyűlési határozat.

A pénteki stratégiai megbeszélés első eleme a regionális önszerveződés továbberősítése volt, azaz, hogy a Magyar Kajak-Kenu Szövetség munkája a meglévő alulról felfelé építkező, kiterjedt önkormányzati és gazdasági kapcsolatokkal rendelkező egységei megfelelő szakmai és tudományos segítséggel a helyi társadalomba még mélyebben beépülve növelhessék erőforrásaikat, önállóságukat.

Második eleme, hogy a kajak-kenu más, szabadtéri sportágakkal is fogjon össze. Ebben már jelenleg is nagyon jó úton halad az MKKSZ, elég csak a turisztikai fejlesztésekre, az ötpróbára, a kerékpározásra, a vitorlázásra vagy a Balaton-átevezésre gondolni – ám fontos, hogy mindezt önfinanszírozó rendszerré kell alakítani.

„Tovább kell fejleszteni az ilyen együttműködéseket, és mögéjük a szabadtéri sportokban érintett gazdasági szervezeteket kell felvonultatnunk, valamint be kell vonnunk a közösségi finanszírozást is. Meg kell találni egy újfajta szervezeti formát is, ami az előzőek megvalósítását szolgálhatja, valamint a sportág szakmai-kutatási hátterét is szervezheti, például

a mesterséges intelligencia alapú, az edzői munkát segítő eszközök kidolgozását irányíthatja”

– mondta Baráth Etele.

A harmadik elem az a diagnosztikai központ, amely a Magyar Kajak-kenu Szövetség Latorca utcai székházában és a Kolonics György edzőközpontban új hosszútávú sportegészségügyi hátteret biztosít a tehetségkiválasztás területén, valamint a profi és amatőr sportolóknak a magas szintű teljesítmény elérésének érdekében.

A Latorca utcai diagnosztikai központ:

Baráth Etele bevezetője után Schmidt Gábor, az MKKSZ elnöke tartott részletes beszámolót a sportág szakmai fejlődését segítő fejlesztésekről, az elmúlt év eredményeiről és a már eldöntött, hosszútávon hatékony tervezett beruházásokról.

A közgyűlés második blokkjában hat szakmai beszámoló következett: Boros Gergely szakmai igazgató, Faludy András, a Versenysport Bizottság elnöke, Petrovics Kálmán, a Sportfejlesztési Bizottság elnöke, valamint a három szövetségi kapitány, Hüttner Csaba (felnőtt gyorsasági), Makrai Csaba (utánpótlás) és Weisz Róbert (para és maraton) szakmai beszámolóját is elfogadták.

A délutáni programban a szakmai konferencia szerepelt, amelyen többek között Vadász Anita a KajakStart programról, Trájer Emese és Katona Péter a sportági diagnosztikai mérések tapasztalatairól, Szilárdi Katalin a kommunikációról és a doppingolás hátteréről, Berényi Péter és Petrovics Kálmán pedig a jövő évi sportági aktivitásokról beszélt.

Szombaton délelőtt folytatódik a Magyar Kajak-Kenu Szövetség szakmai konferenciája.