Marad a sok lábon állás

Felfelé ível a sportág pályája és minden szakágban érmet szerezhet a magyar gyorsasági válogatott Tokióban, mondta a szezonzáráshoz közeledve a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) elnöke. Schmidt Gábor beszélt a fejlődő vízitúra-hálózatról, az átadásra váró megállóhelyekről és arról, hogy a nyáron először lebonyolított Vizivándor programmal a sportág végre megtalálta az utat az iskolákhoz is.

Hír

Decemberben lett a sportág elnöke, ebben a pozícióban tulajdonképpen túl van a tűzkeresztségen, miután rövidesen vége a szezonnak. Elégedetten tekint vissza 2017-re?

Alapvetően igen, bár nem volt könnyű évünk. Az elmúlt két év depressziós hangulatából kellett felráznunk a sportágat, de szerencsére magunk mögött tudtuk hagyni azokat a botrányokat, amelyek ránk ragadtak. Úgy érzem, sikerült megállítani és visszafordítani egy lefelé tartó pályáról a felnőtt válogatott eredményességét is.

A világbajnokságon idén is három olimpiai számban szerzett érmet a válogatott, ugyanúgy, ahogy tavaly Rióban…

Nincs miért magyarázkodni, a magyar válogatott ezzel az eredménnyel is elhozta a legjobb nemzetnek járó trófeát. Azt azonban látni kell, hogy alapvető strukturális változáson ment keresztül a csapat. Tavaly egyedül a női szakág tudott olimpiai érmet szerezni, idén férfi kajakban, és a Tokióban először olimpiai programra kerülő női kenuban is dobogóra tudtunk állni. Az Európa-bajnokság egyértelműen, de a világbajnokság is megmutatta, hogy felnőtt egy új generáció, amely a szárnyait bontogatja. Olyan fiatal versenyzőkről beszélünk, akiktől még nem elvárható, hogy mindig kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtsanak. A magyar válogatott minden idők egyik legjobb szereplését produkálva 10 arany-, 3 ezüst- és 3 bronzéremmel zárta a felnőtt Európa-bajnokságot. A csapat ezen belül öt aranyérmet és összesen 8 dobogós helyezést szerzett az olimpiai számokban. Ettől eredményességben kissé elmaradtunk a világbajnokságon, de az látszott, hogy férfi kajakban ismét ott vagyunk a világ élvonalában, ezt Horváth Bence és a sérülten versenyző Kopasz Bálint, valamint a dobogóról éppen csak lemaradó Hufnágel, Ilyés páros bebizonyította. Női kenuban bár a Balla Virág, Takács Kincső egység a vébén kicsit maga alatt teljesített, a páros egész éves teljesítménye, valamint Kincső egyesben szerzett érme azt jelzi: az új szakágba is éremesélyesként megyünk Tokióba. A női kajak négyes pedig annak ellenére tudott a csúcson maradni, hogy a tavalyi olimpia négy bajnokából három kihagyta a szezont, de még Kozák Danuta, Szabó Gabriella és Csipes Tamara hiánya sem zilálta szét a szakág eredményességét.

Mi a helyzet a férfi kenusokkal? Az a szakág a dobogó közelébe se jutott az olimpia számokban….

Egyértelmű, hogy a férfi kenu szakágban erős szemléletváltásra van szükség mind edzői, mind versenyzői oldalról. Úgy gondolom, hogy itt sem feltétlenül a képességekkel van a probléma, hanem a fejekben kell elsősorban rendet raknunk. Nehéz lesz, de hiszem, hogy szisztematikus a jelenleginél keményebb és tudatosabb munkával fel lehet zárkózni a világ élvonalához a következő években.

Ez az egyetlen komoly tanulsága a lezárult felnőtt gyorsasági szezonnak?

Természetesen nem. A világbajnokságon látottak abban is megerősítenek, hogy Hüttner Csaba szövetségi kapitány törekvése helyes, a magyar válogatottnak továbbra is négy lábon kell állnia, lehet ugyan priorizálni és kell is, de nem mondhatunk le egyetlen számról, vagy szakágról sem, mert csak így tarthatjuk meg vezető pozíciónkat a világ előtt. Racicében jól látszott, hogy az országok nagy része csak bizonyos versenyszámokra koncentrál, még a legnagyobb riválisunk, Németország is elengedte a női kenut és a sprintszámokat is. A mienk tulajdonképpen az egyetlen olyan csapat, amelyik kemény munkával minden szakágban eredményes lehet 2020-ban.

A felnőtt vb-hez hasonlóan az utánpótlás világbajnokságon is a magyar csapat volt a legeredményesebb, ebben a korosztályban hogyan kellene még előrébb lépni?

Az utánpótlás-nevelő műhelyek és az edzők munkája minden dicséretet megérdemel, hiszen az utóbbi évek legjobbjai már idén be tudtak kerülni a felnőtt válogatottba, és a fiatalok megállták a helyüket. Mögöttük itt dübörög már egy újabb aranygeneráció, amely kiválóan szerepelt az ifik között. Gazsó Dorka Orosz Adrienn és Varga Ádám egyesben mutatta meg klasszisát, de fantasztikus volt az Eb- és vb-győztes Slihoczki Ádám, Szőke Attila kenupáros szezonja, valamint női kajakban az 500 páros- és a négyes szereplése is. Az igazi felelőssége a sportágnak és a szakmai vezetésnek abban van, hogy végre ne csak beszéljünk a tudatos mérésekkel és rendszeres kontrollokkal megalapozott tehetségmenedzselésről, hanem azt a napi munkába átültetve, az edzőkkel és a most kialakuló orvos-egészségügyi stábbal együttműködve a lehető legmagasabb szintre fejlesszük. Csak ez a munka és a közös gondolkodás biztosíthatja, hogy azokban a szakágban, ahol esetleg lemaradásban vagyunk, a következő két évben, az olimpiai kvalifikációig előre lépjünk. Akár azokkal az előbb említett eredményes fiatalokkal, akik hamarosan már a felnőttek között is szerepelnek majd.

A vízitúra-hálózat fejlesztése is új sebességbe kapcsolt az idén, hogy haladnak a beruházások a legnépszerűbb vízi turisztikai útvonalak mentén?

Az ebben az évben elindult beruházások közül több még idén ősszel lezárul, több átadás lesz a következő hetekben és jövőre is sorra készülnek majd el a korszerű megállóhelyek. A legfontosabb, hogy ezek a bázisok megfelelő színvonalú hozzáférést biztosítanak majd mindenki számára, akik bekapcsolódnának a sportág vérkeringésébe. Klubjainkra – a szolgáltatási rendszerünk, a tehetség kiválasztás hatékony működtetése érdekében – helyi szinteken egyre több feladat vár. Ezeket a folyamatokat segíti az ebben évben – Kadler Gusztáv alelnök vezetésével – elindított regionális szinteken szervezett szakmai munka is. Számomra a legnagyobb örömet az okozza, hogy a tagszervezetek a szövetség céljait megértve felismerték mennyi tartalék van még a sportág kiszélesítésében, mindenki megérezte, hogy az egész ország lefedésére való törekvésünk helyi szinteken az egész közösség számára kínál kihívásokat, feladatokat és sikerélményt is. A célunk nem változott, szeretnénk rövidtávon elérni, hogy akik a szabadidejükről döntenek, azok minél nagyobb arányban a sportot és azon belül a vízi sportokat válasszák.

Ebben segíthet az idén először lebonyolított Vizivándor program is, milyen tapasztalatokkal zárta az iskolás csoportok táboroztatásának első nyarát a sportág?

Az idei program a visszajelzések alapján minden várakozásunkat felülmúlta. Sok év küzdelme után úgy érzem, hogy most megtaláltuk a kulcsot az iskolákhoz. A tanárok és a diákok és a mi edzőink együtt szereztek élményt a nyári táborokban, így a tanév során a pedagógusok könnyebben szót értenek majd a fiatalokkal az iskolában is, szakembereink pedig már mint ismerősök szólíthatják meg a srácokat és invitálhatják a kajak-kenus foglalkozásokra. A toborzást az is segítheti, hogy képzett túravezetőként egyre több tanár száll vízre, így már lesz kötődése a sportághoz, a diákok pedig igazolt versenyzőként, vagy szabadidejükben vízitúrázókként is megjelenhetnek később a tagszervezeteinknél.

Milyen teendői maradtak a szövetségnek még 2017-re?

Intenzív és pörgős ősz áll előttünk, hiszen ez az időszak egyértelműen a beszélgetések, a tapasztalatcserék és együttműködések ideje. Októberben Doma Gergő szakmai igazgató úr és stábja több regionális és tematikus beszélgetést tervez a versenyrendszerről, a tehetségmenedzselési rendszerről, a toborzások új tematikájáról és a klubok szolgáltatásfejlesztéséről is. Rendhagyó módon az őszi közgyűlést összekapcsoljuk a november 10-11-én megrendezésre kerülő országos szakmai fórummal, amely egyfajta szintézise lesz a regionális work shopoknak és ezen a két napos rendezvényen díjazzuk majd egy gálavacsora keretében az idei év legjobbjait is.

Sok szó esett a gyorsasági szakágról és a vízitúráról, a legaktuálisabb mégis a maratoni versenyzők kiváló szereplése. Mit szól a Dél-Afrikában elért eredményekhez?

A maratonisták az elmúlt hétvégén megmutatták a magyar kajak-kenu sportág igazi erejét és azt, hogy mi a legfontosabb közös értékünk. Az a küzdeni tudás és akaraterő, amely jellemezte Kövér Márton, Csay Renáta, vagy az ismét fantasztikusan szereplő Boros Adrián és Solti László versenyzését, mindenki számára követendő, legyen akár a sárkányhajós-, a síkvizes-, vagy éppen a para szakágunk sportolója.

fotó: index.hu

Feltöltődött a hegyekben Kopasz Bálint

Remekül érezte magát, csak túl kevés ideig tartott Kopasz Bálint számára a Ramsauba szervezett sífutó-edzőtábor, amelyen Lucz Dórával együtt vett részt a múlt héten.

Téli alapozás
Hír

Európa-bajnoki bronzérmes, junior világbajnok kajakosunk a Magyar Kajak-kenu Szövetség támogatásával hat napot töltött kint Ausztriában magaslati edzőtáborban, ahol délelőttönként sífutott, délután pedig úszott vagy kondizott.

„Életemben először sífutottam. Szerettem volna megtanulni a skate-ingezést is, de arra nem volt elég az idő – kezdte 20 éves tehetségünk. – Az első nap kaptam egy kétórás oktatást, az alapokat megtanultam, utána már egyedül mentem. Délelőttönként 15 kilométert sífutottam, ez mintegy másfél órás edzés volt. Nagyon élveztem, mert a mozgás hasonló, mint a kajakban, a lábunkat is használni kell, a vállunk is komoly terhelést kap, volt is izomlázam.”

A post shared by Bálint Kopasz (@balintkopasz) on

Kopasz Bálint szívesen maradt volna még, mert egyrészt nagyon jót tett neki a másfajta edzés, másrészt szerette azt a környezetet is. „Jó volt egy kis változatosság, az itthoni monoton úszás, futás, kondi, heti egy ergométert felváltotta egy másfajta edzésmódszer egy gyönyörű környezetben. Jó volt friss levegőt szívni, én egyébként is szeretem a hegyek közelségét. A következő téli felkészülésbe is szeretnénk beiktatni egy hasonló edzőtábort, de akkor már három hétre mennénk, mert most is nagyon feltöltődve jöttem haza.”

Kopasz Bálint elmondása szerint remek formában van, az eddigi téli felkészülése nagyon jól halad, az állóképességével sincs probléma. Hat hétig még itthon készül, március 3-án pedig utazik Sevillába, ahol négy hétig tart majd a melegégövi edzőtábor.

Átadták a Jövő Reménységei program ösztöndíjait

A Kolonics György Alapítvány a tavalyi év lezárásaként gálavacsorát tartott, amelyen öt kiváló utánpótláskorú versenyző kapott fél éves ösztöndíjat. A kuratórium döntése értelmében a pályázat 2018-as díjazottja lett Opavszky Réka, Nagy Viktória, Kiss Ádám, Zombori Dominik és Horváth Benedek is.

Reménységek
Hír

A Kolonics György Alapítvány magánadományokból indította tavaly útjára a Jövő Reménységei programját. A fél éves ösztöndíjra összesen 34 pályázat érkezett, közülük választotta ki az alapítvány kuratóriuma az öt győztest:

  • Férfi kajak: Kiss Ádám (Váci Kajak-Kenu SE)
  • Férfi kenu: Zombori Dominik (NKM Szeged VE)
  • Női kajak: Nagy Viktória (Szekszárdi Kajak-Kenu Egyesület)
  • Női kenu: Opavszky Réka (Pacs-Pacs SE)
  • Különdíj: Horváth Benedek – kenu (Rácalmás SE)

A nyertes pályázok idén februártól kezdve fél éven keresztül havi negyvenezer forintos támogatásban részesülnek. A kuratórium a sportsikerek mellett figyelembe vette a nyertesek tanulmányi eredményeit is, és olyan versenyzőknek ítélet oda a díjakat, akiknek a sportágban a továbblépésükhöz anyagi segítségre van szükségük.

“Nagyon sokat segít a visszajelzés, az erkölcsi támogatás, vagyis jól esik, hogy engem választottak ki a legendás kenusról elnevezett alapítvány kurátorai – mondta a női kajakban győztes Nagy Viktória. – A támogatást leginkább a megfelelő táplálkozásra fogom fordítani, ami egy élsportolónál nem csekély összeg, idén a maraton mellett szeretnék jól szerepelni a gyorsasági szakágban is.”

A férfi kenusok között győztes Zombori Dominik 2017-ben ezüstérmes lett az ifi világbajnokságon és az Európa-bajnokságon is, a szeptemberi racice-i ORV-n pedig minden számban győzött, amelyikben rajthoz állt, ezzel öt aranyérmet szerezve.

“Szeretném azokat az értékeket és szellemiséget továbbvinni, ami jellemző volt Kolóra. Valószínűleg ő volt a világ egyik legcéltudatosabb sportolója, aki soha nem adta fel” – mondta a szegediek kenusa, Zombori Dominik.

Az eseményen személyesen köszönte meg a Kolonics György Alapítvány egész éves munkáját, valamint emlékezett meg a kétszeres olimpiai bajnokról többek között Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Sárfalvi Péter, az EMMI helyettes-államtitkára, Révész Máriusz kormánybiztos, Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke, valamint Borbély Lénárd, Csepel polgármestere is. A kerület vezetője arról is beszélt, hogy idén nyáron a Kolonics Alapítvánnyal szoros együttműködésben szerveznek megemlékezést a kenus halálának 10. évfordulóján, miután Koló Csepelen lakott, sportolt és a városrész díszpolgára volt.